Nemrégiben tartották a Századvég Alapítvány Európa Projekt kutatásának eredményeit bemutató konferenciáját. Ön ott arról beszélt, hogy Hollandiában számon tartják, ki transznemű és erről nyilvántartást vezetnek. Mit lehet tudni erről, és Ön szerint előfordulhatna valaha ilyen Magyarországon?
Bár a BENELUX-államok politikusai (Judith Sargentini, Jean-Claude Juncker) előszeretettel bírálják a közép-európai országokban megvalósuló jogállamiságot, illetve az azt – vélelmük szerint – jellemző deficitet, a valóság azt mutatja, hogy az előbbi államokban sokkal komolyabb megpróbáltatásoknak van kitéve a demokrácia, mint a V4-országokban. Valóban jó példa lehet erre, hogy
a polgárok szexuális beállítottságáról történő nyilvántartás vezetése ellentmond a jogállam követelményének,
az ugyanis az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 9. cikk (1) bekezdése alapján különleges személyes adatnak minősül, így annak a kezelése – meghatározott kivételektől eltekintve – tilos.
Magyarországon, amíg polgári-konzervatív kormány van hivatalban, ilyen nem fordulhat elő.
Az állampolgárok irreleváns vagy éppen szenzitív szempontok szerint történő listázása baloldali műfajjá vált, ezt teszi a baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje is, aki egyébként visszatérő jelleggel a zsidó és a meleg közösség tagjainak listázását hozza szóba.
Ugyanakkor, a magyarok emlékeznek azokra a sötét korszakokra, amikor honfitársaik politikai vagy vallási meggyőződésük miatt kerültek fel bizonyos listákra, és nem kérnek újra az ilyesfajta rendszerekből.
Hollandiában a gyermekek szexuális nevelését már négyéves kortól elkezdik, és minden korosztály számára különböző módon oktatják. Az oktatásokon nyíltan beszélnek a diákokkal a genderidentitásról és a homoszexualitásról is. Ön szerint miért veszélyes az, ha a kisgyermekek hamar megtanulják, hogy „tökéletesen természetes, hogy két férfi vagy két nő szeretik egymást"?
Ahogyan Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus is kifejtette, az egyértelműségekre és nem az elhajlásokra kell szocializálni a kisgyermekeket.
A korai érzékenyítés magában rejti azt a kockázatot, hogy a gyermek nem kapja meg azokat az úgynevezett kulcsingereket, amelyek hozzásegítenék a biológiai nemével azonos társadalmi nemmel történő azonosuláshoz.
Ezáltal a tradicionális családmodell jövője veszélybe kerülhet, mely további népességcsökkenést eredményezhet.
Az ilyen „oktatási" tevékenységet végzők szembemennek Magyarország Alaptörvényével és a mögötte álló egyértelmű többség akaratával, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést [Alaptv. XVI. cikk (2) bek.]. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a cél „olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését" [...] műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését. A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény ezen rendelkezésére.
E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.
A szexuális oktatás teljes átalakításáért indítottak petíciót bécsi civilek, miután a szülőket sokkolta egy iskolai felvilágosító akció. A bécsi városvezetés vizsgálatot ígért, de valójában nem történt semmi sem. Mit üzenne azoknak, akik elbagatellizálják azt, hogy a kisgyermekeket meg kell védeni a káros tartalmaktól?
A közvélekedés az, hogy senki szexuális orientációját vagy nemi identitását nem lehet neveléssel megváltoztatni, az nem divat és nem választható, így a gyerekekre kizárólag pozitív hatással lehet a szexuális érzékenyítés, amely tétel tudományosan cáfolható.
A szexuális nagykorúság bölcsődés korba történő „leszállítása" elgondolkodtató annak fényében, hogy például az Egyesült Államok egyes államaiban 21 év fölött lehet szeszes italt vásárolni vagy jogosítványt szerezni.
Számos uniós tagállamban az állam és az egyház szétválasztásának címén nem engedi be a vallási tanokat az oktatási intézményekbe, a szexuális érzékenyítés viszont széles teret kap.
Ez minimum olyan pozitív diszkrimináció, amely felvet alkotmányos aggályokat is.
Több európai országban gender és/vagy LMBTQ-biztos dolgozik az LMBTQ-jogok védelme és előmozdítása ügyén. Valóban ilyen fontos ezen jogok képviselete?
Az emberek jogának a védelme minden demokráciában alapvető fontosságú. Bizonyos mozgalmak esetében azt láthatjuk, hogy szexuális vagy faji alapon szerveződő kisebbségeknek próbálnak többletjogosultságokat kiharcolni. Amennyiben valaki ezen tulajdonságai miatt részesül előnyben, úgy az adott állam megszegi a diszkrimináció tilalmára vonatkozó elvi és kartális előírásokat [Alaptv. XV. cikk (1)-(2) bek. és Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikk].
Az Európai Parlament új elnöke, Roberta Metsola a gender- és LMBTQ-lobbi, az illegális migráció következetes támogatója. Már 2013-ban egy uniós cselekvési tervet javasolt a gender-kérdések vonatkozásában, a közelmúltban pedig felemelte hangját a lengyel LMBTQ-zónákkal szemben is, követelve az uniós források megvonását az érintett régióktól. Mit gondol erről? Mire számíthatunk Metsola hozzáállását illetően?
Roberta Metsola a nyílt társadalom ideológiájának megbízható követője az Európai Parlamentben, a neve szerepel a tőzsdespekulánshoz köthető Open Society European Policy Institute-nak készített Reliableallies in the European Parliament (2014 – 2019) című dokumentumban. Mindezekből kiindulva, alappal élhetünk azon vélelemmel, hogy
Metsola asszony (újabb) élharcosa lesz a nemzetben gondolkodó, polgári-konzervatív kormányok ellen folytatott brüsszeli támadásoknak.
Sokszor támadják a magyar kormányt azért, mert kiáll a gyermekek és a családok védelme mellett. Ön szerint miért egyedülálló az április 3-án tartandó gyermekvédelmi népszavazás?
A gyermekvédelmi népszavazás azért egyedülálló kezdeményezés, mert célja párhuzamosan két alkotmányos jog teljes körű védelme és érvényre juttatása. Az Alaptörvény világosan fogalmaz, amikor kimondja, hogy a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, a gyermekeknek pedig joguk van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
A kontinensen egyedülálló, hogy a lakosság népszavazás, közvetlen hatalomgyakorlás keretében nyilváníthat véleményt arról, ki és hogyan nevelje a jövő generációját.
Érdekesség, hogy ma Európában olyan kérdésekben kell népszavazást tartani (ezzel igazolva egy gyermekvédelmet szabályozó törvény létjogosultságát Brüsszel irányába), amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája [14. cikk (3) bek., 24. cikk)], illetve az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 2. cikke is tartalmaz.
Az elmúlt években egyre több iskolában bukkant fel az LMBTQ-propaganda. A sajtóban két budapesti és egy budaörsi eset váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Ez utóbbiban a szülők tudta és beleegyezése nélkül tartottak érzékenyítő képzéseket, amelyekre egy transzvesztitát is meghívtak, aki 13 éves gyermekek előtt mondta el tapasztalatait. Ön szerint hogyan lehet majd ezt a jövőben megakadályozni? Hogyan tud majd a gyakorlatban valódi védelmet adni a gyermekvédelmi népszavazás eredménye?
Alaptörvényünk és a gyermekvédelmi törvény határozott védelmet ír elő, mind a szülők neveléshez fűződő joga, mind a gyermekek egészséges szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga tekintetében. Azonban Brüsszel és az LMBTQ-propaganda láthatóan nem akarják tudomásul venni ezt az alapvető nemzeti igényt.
Magyarországnak több fronton is tisztán politikai alapú támadásokkal kell szembenéznie. 2015-ben a határvédelemhez való jogunk került megkérdőjelezésre, most pedig a gyermekeink védelméhez fűződő jogunk.
A magyar választók 2022-ben népszavazás keretében adhatnak eszközt a kormány kezébe, hogy nemzetközi színtéren megvédhesse a nemzeti érdeket.
Egy érvényes és eredményes népszavazás, mint a közvetlen demokrácia gyakorlásának legfontosabb eszközének kimenetelét Brüsszel sem hagyhatja figyelmen kívül.
Ön alkotmányjogászként hogyan látja: mennyire kell tartani attól, hogy az áprilisi választásokig nemcsak a gyermekvédelmi népszavazás, hanem az országgyűlési választás miatt is össztűz alá veszik majd a magyar kormányt? Mi a választás és a népszavazás tétje? Miért vegyenek részt rajta minél többen?
A polgári-nemzeti kormány számára kiemelt jelentőségű a magyar emberek biztonságának garantálása, a magyar családok érdekében hozott intézkedések megtartása, illetve a magyar érdek hathatós érvényesítése.
Az egyesült ellenzék ezzel szemben a nemzetközi elköteleződést tűzte zászlajára, maximálisan megfelelve ezzel a nyugati fősodor irányadó elvárásainak.
A kormánnyal ellentétben redukálnák a szülők és a család befolyását, mely lépésükkel szintén az agresszív szexuális érzékenyítés terjedésének kedvezhetnének. Magyarországon az eredményes népszavazás előfeltétele az érvényesség. Egy országos népszavazás akkor lesz, akkor lehet érvényes, ha a szavazóképes állampolgárok több mint fele érvényesen leadta a voksát az adott kérdés vonatkozásában.
Az előttünk álló referendumon a gyermekeink, a jövő generáció szellemi, lelki fejlődésének az iránya a tét, aki pedig szintén így gondolja, annak hallatnia kell a hangját április 3-án.