Az Európát jelentős mértékben sújtó energiaválság az emberek pénztárcáját sem kíméli. Jó példa erre Németország esete, ahol az energiaárak egyre drasztikusabb mértéket öltenek.
Alig néhány hónap leforgása alatt a tavalyi évben mintegy 20 százalékkal emelkedett az áram, 30 százalékkal a gáz és 40 százalékkal a fűtőolaj ára a német fogyasztók számára.
Ez a tendencia az előrejelzések szerint 2022-ben is folytatódik. A koronavírus-járvány csillapodását követően megnövekedett energiaigényt az ország egyre nehezebben képes megfelelő mértékben biztosítani az ipar számára.
Ez végeredményben annak az elhibázott energiapolitikának tulajdonítható, melyet a Zöldek nyomására vittek keresztül az országban.
Az atomerőművek leállításával Németország ugyanis egy olyan függőségi helyzetbe került, amelyből rendkívül nehéz kikecmeregni, és ennek legnagyobb veszteseivé éppen a lakossági fogyasztók válnak.
Az energiaárak elszállása természetesen Magyarországot is érinti, azonban annak költségeit – a rezsicsökkentésnek köszönhetően – nem a magyar családok szenvedik el. Mindez az aktuális világpiaci árak alapján azt jelenti, hogy
egy átlagos magyar család havonta 64 ezer, éves szinten pedig több százezer forintot spórol a rögzített rezsiárakkal. Ez az adat a 2013 és 2021 közti időszakban mintegy 627 ezer forintos megtakarítást jelentett egy átlagos háztartásnak
a Századvég elemzése alapján.
A kormány rezsicsökkentése a jelenlegi folyamatok tükrében még inkább felértékelődik, így az továbbra is méltán népszerű a választók körében. Mindezek ellenére a baloldal miniszterelnök-jelöltje éppen azt az utat választaná, amelyet a német családok már most is a bőrükön érezhetnek.
Márki-Zay Péter hivatalos kampányeseményein több ízben megfogalmazta, hogy kormányra kerülésük esetén eltörölnék a rezsicsökkentést, amelyet rendkívül károsnak tart.
A baloldali politikus úgy véli, hogy a rezsicsökkentésnek „iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre", így spórolás gyanánt a legjobb megoldás az, ha mindenki kevesebbet fűt és kevesebb áramot fogyaszt. Márki-Zay Péter hasonló okfejtésbe kezdett az elszabaduló üzemanyagárak kapcsán is, mivel szerinte a helyes lépés az, ha kisebb autót veszünk és többedmagunk járunk munkába.
A hódmezővásárhelyi polgármester zöld mázba burkolt neoliberális eszmefuttatásai nem a magyar családok, hanem sokkal inkább az energialobbi érdekeit szolgálják.
Ez utóbbi a politikus előéletének fényében talán nem is meglepő, hiszen
Márki-Zay közel egy évtizedig vezetőként dolgozott egy francia többségi tulajdonban lévő energiaszolgáltatónál, amit – nemzetgazdasági okokból – 2010 után vásárolt vissza a kormány.
A baloldal hatalomra kerülése ennek a nemzeti érdekeken alapuló stratégiának is véget vetne, teret engedve az energiaszektor újbóli privatizációjának. A külföldi energiacégek visszaáramlása pedig ugyancsak a rezsicsökkentés eltörlését eredményezné, vagy éppen annak alapfeltételéül szolgálna.
Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány energiapolitikáját számos támadás érte külföldi politikusok és médiumok részéről, melyhez a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal is csatlakozott.
Nem hiába, hiszen éppen az ő kormányzásuk idején vette kezdetét a közműcégek gátlástalan mértékű kiárusítása a költségvetési hiány elrejtése végett. A rezsicsökkentés eltörlése esetén
a piaci árak a jelenlegi négyszeresére növelnék az energiaszegénységet, amely valamennyi háztartást hátrányosan érintene.
A múlt elhibázott politikája tehát ismét itt kopogtat a magyar családok ajtaján.
Ezt a veszélyt ugyanakkor az emberek többsége is érzi, legyen szó a rezsicsökkentés és a családtámogatások eltörléséről, vagy a különféle adóemelésekről és megszorításokról, amit egy új baloldali kormányzat jelentene az országnak.
Márki-Zay Péter személye nemcsak az emberek többségét, de a baloldali szavazók jelentős részét is elbizonytalanítja.
Ennek hatása pedig a pártpreferenciában is érzékelhető.
Alig néhány hónap leforgása alatt felocsúdás lett a Gyurcsány-show-ból. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Márki-Zay Péternek,
aki minden egyes megnyilatkozásában képes elejteni egy olyan mondatot, amely szöges ellentétben áll Magyarország és a magyar emberek jól felfogott érdekeivel. Ilyen többek között a rezsicsökkentés kérdése is.
Bertha László, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője