Gyurcsány már miniszterelnökként is nekirontott az egyháznak - bár kezdetben csak kinevették az emberek, amikor arról beszélt, hogy gyermekkorában rendszeresen bérmálkozott (azóta sem tudni, mivel keverhette össze az egyszeri alkalommal sorra kerülő bérmálást). 2004-ben, már miniszterelnökként viszont óriási botrányt okozott, amikor
II. János Pál pápánál egy magánkihallgatáson a magyar papokat kezdte szidni, mert közéleti kérdésekben állást mertek foglalni.
Akkor Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára kijelentette, hogy a papok nem vesznek részt a pártpolitikában, de van véleményük. Úgy fogalmazott: sejtették, hogy Gyurcsánynak ez a véleménye a megnyilatkozásukról, amelyre a kormányfő megfelelő választ kapott a Vatikántól. Ennek tartalmát Veres püspök udvariasan és diplomatikusan nem osztotta meg, Gyurcsány meg nyilván szégyellte, így ő sem mondta el. Később a Wikileaks-iratok nyilvánosságra kerülésekor derült ki, a Vatikánban mennyire elképedtek Gyurcsány arrogáns támadásán.
A gyónási titok eltörlésére a Demokratikus Koalíció előtt egyedül a nácik tettek javaslatot. Vadai Ágnes egy, a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely átfogó vizsgálatot ír elő a magyar katolikus egyháznak a pedofil-bűncselekmények feltárására, és
a gyónási titok megsértésével feljelentésre kötelezné a papokat.
Miközben a DK nyíltan egyházellenes törvényjavaslatot adott be az Országgyűlés elé, elnökük,
Gyurcsány Ferenc Istent emlegetve támadta a kormányt 2020 szeptemberében.
Ha van teremtő Isten, akkor szégyelli magát és könnyezik – mondta napirend előtti felszólalásában a baloldal vezére annak kapcsán, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közüzemi tartozása miatt a Fővárosi Gázművek munkatársai kiszálltak kikapcsolni a szolgáltatást. Ismeretes, hogy nem új keletű Gyurcsány Ferenc politikai képmutatása: az őszödi beszéd kiszivárogtatásának évében az akkori miniszterelnök a TV2 Mokka című adásában közölte, hogy
azért nem imádkozik a templomban, mert nem istenhívő.
Kis idő múlva, ugyanebben az adásban hozzátette:
Elsőáldozó voltam, bérmálkoztam is egy darabig [...], én egy darabig szentül meg voltam győződve, hogy pap leszek.
Blaszfémiának gondolom!
– így kommentálta Gyurcsány Ferenc az ATV-ben azt, hogy Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár több száz gyermeket vitt el az Országházba, ahol ők a kereszténység megmaradásáért és a nemzetért imádkoztak. A DK elnöke a műsorban azt mondta, hogy a hit csak magánügye lehet bárkinek. Vagyis nyilvánosan nem vallhatja meg.
Gyurcsány Ferenc egyszerűen megfosztaná a szólásszabadságtól a papokat és a lelkészeket, mivel azzal fenyegetőzött, hogy
hatalomra kerülése esetén tilos lesz megszólalniuk közéleti kérdésekben.
Az egyházzal kapcsolatos, erősen megkérdőjelezhető megszólalásaival többször is nevetségessé vált,
egy újpesti fórumon úgy foglalta össze egyházpolitikájának lényegét:
Majd mi megtanítjuk nekik (a vallásos embereknek - a szerk.) a Szentírást!
A DK elnöke a fórumon
megfenyegette a kormány tagjait, hogy börtönbe zárja őket, de mindez eltörpült az egyházak megrendszabályozásának a terve mellett.
Persze Gyurcsány nem válaszolt arra, hogy a mai magyar jogrendszerben, hogyan tiltható meg bárkinek is, hogy elmondja a véleményét közéleti kérdésekben. Erre csak egy megoldás van, mégpedig, hogy
A DK MEGSZÜNTETNÉ A SZÓLÁSSZABADSÁGOT.
Túl sokat nem kell visszamenni az időben, ha megfelelő joganyagot keresnek erre, mivel 1990 előtt valóban nem volt szólásszabadság a kommunista diktatúrában Magyarországon.
A vatikáni szerződés következményeként egyre több privilégiumot élveznek az egyházak: iskoláik több támogatást kaptak, mint az önkormányzati iskolák, bevételeik nagy része után ma sem kell adózniuk, de a számviteli törvények sem vonatkoztak rájuk
– állította - valótlanul - az egykori kormányfő a Népszabadságnak a választási programjukban szereplő intézkedésről még 2013-ban. A vatikáni szerződés azonnali felmondása és újratárgyalása kapcsán kifejtette, hogy
minden egyházi privilégiumot le kell törni.
Gyurcsány bukását követően még keményebben támadta az egyházakat. A párt programjában szerepel, hogy
FELMONDANÁK A KATOLIKUS EGYHÁZZAL KÖTÖTT VATIKÁNI SZERZŐDÉST, megszüntetnék az összes egyházi jogosítványt és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást.
A vatikáni szerződést egyébként még Horn Gyula kötötte a Szentszékkel. A szerződést azonban az MSZP-SZDSZ többségű parlament nem ratifikálta, csak 1999-ben a nemzeti pártok vezette kormánytöbbség tette ezt meg.
A volt miniszterelnök arra szólította fel az egyházakat, hogy mondjanak le "előjogaikról". Ne csak beszéljenek a nemzet szolgálatáról, hanem (...) értsék meg, hogy ahogy 1848 arról szólt, hogyan kell lemondania az előjogairól a nemességnek, 2012-nek arról is szólnia kell, hogyan kell lemondaniuk előjogaikról a magyarországi egyházaknak - mondta.
Természetesen a magyarországi egyházaknak nem voltak előjogai, Gyurcsány a vagyonukat akarta elvenni.