Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fegyvereket és magyar katonákat is küldene az ukrajnai háborúba Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke. A tavalyi baloldali előválasztáson sikertelen politikus egy február 27-i Facebook-bejegyzéséhez írt kommentre reagálva úgy fogalmazott: „MZP azt állította és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is (...) „És nem egy-két nyugati állam (szállít – a szerk.) már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne."
Kendernay
az MZP rövidítéssel jelölt Márki-Zay Péterrel teljesen egyetért abban, hogy Magyarországnak fegyvereket, és akár katonákat is kellene Ukrajnába küldeni, ha a NATO úgy határoz.
Ez a legmilitánsabb megnyilatkozások egyike a baloldalon, amivel súlyos veszélybe sodornák hazánkat és a kárpátaljai magyarokat is. Ugyanakkor nem az első és egyetlen ilyen álláspont, hiszen a baloldal miniszterelnök-jelöltje – akire Kendernay is hivatkozott – már február 13-án a Partizánnak adott interjúban egyértelművé tette, ha kirobban a háború, miniszterelnökként katonai segítséget is biztosítana Ukrajnának, amennyiben a NATO úgy dönt. Márki-Zay úgy fogalmazott: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk."
Márki-Zay többször beszélt arról, hogy fegyvereket is küldene Ukrajnába. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában február 22-én kijelentette:
Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.
Márki-Zay ugyan azóta perrel fenyegette meg azokat, akik azt állítják, hogy fegyvert szállíttatna Ukrajnába, de ezek szerint szövetségese sem tudta másként értelmezni mondatait.
Ami nem is lehet véletlen, hiszen egy nappal a háború kitörése előtt jelent meg Márki-Zay Péterrel egy interjú a német Tagesspiegel című lapban, amelyben a baloldal jelöltje újfent kinyilvánította: támogatná a fegyverszállítást Ukrajnába. "Természetesen Magyarországnak, mint NATO- és EU-tagnak, csatlakoznia kell minden Oroszország elleni szankcióhoz. Ez elvi kérdés – még akkor is, ha ez gazdaságilag árt nekünk. A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU emellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk."
A baloldal már a háború kitörése előtt azon az állásponton volt, hogy Ukrajnát támogatni kell katonailag. Juhász Ferenc, Gyurcsány Ferenc volt honvédelmi minisztere már az orosz támadás előtt azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére.
Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik alelnöke, március elején Ádándon egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy magyar katonákat küldene a frontra. A baloldal országgyűlési képviselőjelöltje a következő fejtegetésbe bocsátkozott:
Hogyha van egy háború, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell,
de nem a civil embereket küldjük (...) hát nekem is van most, mert ugye van a férjem, aki hadköteles lenne, meg a két fiam is már hadköteles lenne. Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."
Potocskáné mondatai beleillenek azon baloldali nyilatkozatok sorába, amelyek szerint Magyarországnak részt kellene vennie a háborús konfliktusban, a magyar katonák dolga pedig az, hogy egy másik országért haljanak meg. Amint azt korábban megírtuk, Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is mindenben támogatná Ukrajnát, ahogy a Demokratikus Koalíció EP-képviselője is. Rónai Sándor az ATV-ben fogalmazott úgy a magyar katonai segítség elmaradása miatt: „Nagyon sajnálom a magyar kormány bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek." Hozzátette: szerinte ezzel nem veszélyeztetnék a kárpátaljai magyarságot. Ez azonban nincs így.
A fegyverszállítások tényét az orosz kormány úgy kommentálta, hogy az Ukrajna területére érkező szállítmányokat célpontnak tekintik, így előfordulhat, hogy akár a magyarlakta településeken áthaladva lövik ki az ilyen céllal érkező konvojokat.
