Claude Chollet elsőként az erdélyi levélszavazatokkal kapcsolatos Telex-botrányról beszélt.
Véleménye alapján
a Telex nagyon ellenzéki, és nem csupán baloldali, hanem radikális baloldali.
Hozzátette: „március 31-én tették közzé a cikket, viszont a Transzparens Újságírásért Alapítvány kiderítette, hogy a hírt már február elsején megírhatták".
Azzal, hogy a választások előtt pár nappal dobták be, valószínűleg az olvasók manipulálása lehetett a céljuk
– emelte ki a francia megfigyelő.
Claude Chollet azzal kapcsolatosan is kifejtette véleményét, hogy egyes baloldali pártok, illetve sajtóorgánumok a kampányban gyűlöletet keltettek a külhoni magyarokkal szemben, felvetve akár e kisebbségek szavazati jogtól való megfosztásának ötletét.
A megfigyelő szerint az egész 1920-ra megy vissza, Trianonra, amikor Magyarország nemcsak a területe, de az állampolgárai egy jelentős részét is elvesztette.
Ebből kifolyólag érthető, hogy a magyarok felelősséget éreznek a határon túl rekedt magyarokkal, ez teljesen legitim
– tette hozzá.
Ilyen körülmények között a kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is volt, hogy szavazati jogot adjon a külhoni magyaroknak.
„A határon túliak főleg a Fideszre szavaznak, emiatt érthető, hogy a baloldal el szeretné tőlük vonni a szavazati jogot; ha a baloldalt támogatnák, akkor valószínűleg nem akarnák elvonni a szavazati jogukat" – hangsúlyozta.
Később arról beszélt, hogy a kampány utolsó hetében meghekkelték a Fidesz honlapját, illetve ugyanez történt több konzervatív sajtóorgánum honlapjával is:
Tudjuk, hogy ezek a támadások külföldről történtek, de nem biztos, hogy külföldiek vitték véghez; könnyen lehet, hogy magyarok voltak az elkövetők.
A hekkelés definíció alapján anoniman történik, és
lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni, hogy onnan ered.
„Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ez befolyásolta-e egyenlőtlen irányba a választási kampányt, ez nem biztos, mivel annyira behatároltak voltak ezek a támadások, hogy nem volt olyan nagy súlyuk, de a demokráciára nagyon rossz hatással vannak az ilyesmik; ez egy demokráciaellenes lépés volt, ami rossz jel a továbbiakra nézve is" – magyarázta álláspontját Chollet.
Azzal kapcsolatosan is kifejtette nézőpontját, hogy
egyes külföldről finanszírozott baloldali portálok újságírói kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek.
A médiamegfigyelő szerint a mai progresszív újságírók nagyon szeretik magukat a független címszóval jellemezni, illetve azt állítják, hogy ők semlegesek és függetlenek, viszont a konzervatív újságírók meg el vannak kötelezve egy pártnak, de ez nem igaz.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar származású Soros Györgynek a Nyílt Társadalom Alapítványa évi egymilliárd dollárt költ politikai propagandára, és nem tudjuk konkrétan, hogy ezt a pénzt mire is költik el, nem látjuk, hogy kikhez mennek a források
– emelte ki.
Claude Chollet beszélt arról is, hogy a Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnökhöz és titokminiszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat nevű cég – egyes vélemények alapján – törvénybe ütköző módon gyűjtött adatokat a magyar szavazókról, illetve továbbította azokat külföldre. Továbbá olyan személyek is kaptak SMS-eket – a gyanú szerint a DatAdat közreműködésével – akik nem adták meg az adataikat semelyik baloldali pártnak:
Személyes adatokat szereztek meg a nékül, hogy ehhez az érintettek hozzájárultak volna. Az adatokat Facebookon keresztül szerezték meg, és Észtországba továbbították azokat. Ez nagyon súlyos problémát jelent, több millió ember adatáról beszélünk, és például Franciaországban ezért bíróságra mennének, az elkövetők pedig vagy börtönbe kellene menjenek, vagy jelentős büntetéssel kellene számolniuk
– hangsúlyozta.
Végezetül a francia médiamegfigyelő elmondta, hogy általánosságban véve melyek voltak a tapasztalatai. Közölte, hogy vasárnap tizenkét választási körzetet néztek meg, négyet vidéken és nyolcat Budapesten.
Összességében véve az volt a benyomása, hogy jól működött a szavazás lebonyolítása, szabad volt a választás.
Ha azt kérdezték tőlük, hogy szerintük kiegyensúlyozott-e a választás, és lehet-e hinni az eredményeknek, akkor a benyomás az volt, hogy igen, mindenki azt mondta, hogy az eredményeknek hinni lehet.