Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés. A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget - 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. A Jobbik és a DK képviselői nem vettek részt a szavazásban, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Mi Hazánk nemmel szavazott. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.
Orbán Viktor - akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé - ezután esküt tett az Országgyűlésben.
Orbán Viktor megválasztása után beszédet mondott.
Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat
- jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta, nehéz körülmények közepette is vállalja, hogy Magyarország előre fog menni, és nem hátra. Kijelentette: a most megalakítandó kormány a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.
A koronavírus-járvány utóhatásai, az energiaválság és az orosz-ukrán háború is komoly gazdasági feladatok elé állítják a világot, amelyet Európában tovább tetéznek a brüsszeli szankciók. Orbán Viktor hétfői ciklusindító beszéde és a kormányzati struktúra kialakítása is azt jelzi, hogy az új kormány megtartja ugyanazt a nemzeti alapon álló gazdaságpolitikai irányvonalat, amely 2010 után is sikeresen kivezette Magyarországot a baloldali kormányzás okozta csődközeli helyzetből – minderről már Deák Dániel beszélt az Origónak. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az elmúlt 12 év egyértelműen bizonyítja, hogy Orbán Viktor sikeres válságkezelő, Magyarország növekedő pályára állt.
Múlt héten látott napvilágot az új kormányzati struktúra, így már látni lehet, hogy milyen fókuszú kormányzásra számíthatunk. Ami szembetűnő, hogy a 11 minisztériumból legalább 6 olyan lesz, amelyik gazdasági területekkel foglalkozik, amiből arra lehet következtetni, hogy kiemelt célja Orbán Viktornak a gazdaság dinamizálása, még ellenállóbbá tétele.
Erre azért van szükség az elemző szerint, mert szinte még ki sem heverte a világgazdaság a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkot, az orosz-ukrán háború újabb feladatok elé állította a világot, és különösképpen Európát. A legégetőbb probléma az energiaválság, amelyet tovább súlyosbítanának a Brüsszelben tervezett újabb szankciók, mint például az olaj- vagy gázembargó – részletezte.
A most alakuló ötödik Orbán-kormány ugyanazt az irányvonalat fogja képviselni, mint amelyet az elmúlt 12 évben is láttunk. Ennek alapja, hogy igyekszik megvédeni a magyar embereket a negatív gazdasági hatásoktól, és azokat vonja be a közteherviselésbe, akik rendelkeznek ehhez elegendő többletforrással – mondta az elemző, hozzátéve: a 2010-es kormányváltás után erről szólt a bankadó és a multinacionális cégek megadóztatása is. Kiemelte: akkor nagyon sokan támadták a kormányt az újszerű gazdaságpolitikája miatt, a baloldalon sokan azt mondták, hogy ez gazdasági csődöt eredményez, ugyanakkor az eredmények önmagukért beszélnek: rég nem látott gazdasági növekedés következett be az elmúlt egy évtizedben, a magyar lakosság anyagi helyzete is jelentősen javult, az ország gazdasági mozgástere pedig szélesedett.
A mozgástérbővülés nagyon fontos a mostani brüsszeli viták során is, hiszen komoly nyomás nehezedik Magyarországra annak érdekében, hogy fogadja el az olaj-, majd várhatóan később a gázembargót is Oroszországgal szemben.
Ez romba döntené a magyar gazdaságot, véget vetne a rezsicsökkentésnek és még magasabb inflációt eredményezne. Ugyanakkor annak köszönhetően, hogy egy sikeres szuverenista politizálás van Orbán Viktor mögött, jelen pillanatban sokkal erősebben tudja képviselni a nemzeti érdekeket, amit mi sem példázott jobban, hogy az Európai Bizottság elnöke is Budapestre utazott egy héttel ezelőtt azért, hogy meggyőzze a magyar kormányt – idézte fel Deák Dániel.
Az új kormány tagjairól szólva Deák Dániel kiemelte: igen erős annak az összetétele.
Orbán Viktor hétfői beszédében az ésszerű rendet és a stabilitást hangsúlyozta, ami arra utalt, hogy ebben a veszélyekkel teli időszakban az ő kormányzása garantálhatja a problémákkal szembeni ellenállást.
Erre minden alapja megvan, hiszen az elmúlt évtizedek krízishelyzeteire is hatékony válaszokat adott, Magyarország gyorsan kilábalt ezekből a nehéz helyzetekből – fogalmazott az elemző. A miniszterelnök ígéretet tett a rezsicsökkentés, a nyugdíjak, a családtámogatások és a teljes foglalkoztatottság megvédésére is, ami azt jelzi, hogy kész stratégiával rendelkezik már a gazdasági helyzet kezelésére.
A miniszterelnök bizakodó volt azzal kapcsolatosan, hogy a magyar gazdaság tovább növekedhet a beruházásoknak köszönhetően, amellyel kapcsolatosan a friss adatok kedden látnak majd napvilágot, a keddi GDP-adatokból derül majd ki, mennyire érintette erősen a magyar gazdaságot a szomszédos háború.
Az energiaválság kapcsán kulcsfontosságú a paksi bővítés és a napelemparkok építése, amelyet a miniszterelnök nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített a beszédében.
Ez is jól mutatja az elemző szerint, hogy az energiapolitika területén is szuverenista politikát képvisel Orbán Viktor, aki a brüsszeli szinten sem fogad el olyan szankciókat, amelyek alapjaiban sértenék Magyarország létérdekeit.