Gyurcsány szerint a rezsicsökkentés hülyeség

Gyurcsány Ferenc politikája mindig is arra irányult, hogy az emberek fizessenek, a cégek pedig dőzsöljenek. A volt miniszterelnök ennek megfelelően a kezdetektől támadta a rezsicsökkentést és annak módját is kitalálták az országgyűlési választások kampányában, hogy hogyan lehetne ellehetetleníteni az intézkedést.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) már a kezdetektől támadta a rezsicsökkentést. Mindez vélhetően a korábbi kormányfő szociális érzéketlenségéből is fakad – amellett, hogy lényegében minden intézkedést támad és kritizál, amit az Orbán-kormányok valaha is tettek. Emlékezetes, hogy Gyurcsány és szövetségesei úgy kezelték a 2006 utáni, rossz kormányzásból, majd a világválságból fakadó gazdasági krízist, hogy az emberekkel fizetették meg káros döntéseik árát. Magyarországon ebben az időszakban, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején példátlan módon emelkedtek a rezsiköltségek és nőttek az adóterhek, miközben a devizahitelezésből meggazdagodott bankok és a multinacionális vállalatok lényegében tovább dőzsölhettek. Márpedig aki ezt tartja kívánatosnak, annak biztosan nem fér bele a rezsicsökkentés gondolata.

Az emberek sanyargatására épített politika

"Az egy hülyeség" – fogalmazott 2014 januárjában Gyurcsány, amikor az Origo.hu a rezsicsökkentésről kérdezte. Néhány hónappal később, 2014 márciusában már azt mondta egy szegedi lakossági fórumon, hogy a rezsicsökkentés „megbukott”. "Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen
halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon" – fogalmazta meg a volt miniszterelnök.

Gyurcsány politikájának központi eleme volt a profit és a haszon, valamint az emberek sanyargatása. A legtöbben ezt a saját bőrünkön tapasztaltuk meg: 2006 és 2010 között a duplájára emelkedett a villamos energia ára, miközben Gyurcsány a saját családi cégének, a Motim Zrt-nek a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül intézte el, hogy olcsóbban kaphassák az áramot ipari fogyasztóként. Ezzel Gyurcsányék évente sok százmilliós, egyesek szerint milliárdos hasznot tudtak kiharcolni maguknak, miközben ez ugyanennyi veszteséget okozott az MVM-nél. A számlát természetesen az adófizetők állták. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt 15 alkalommal emelték a rezsi árát, így nem csoda, ha kritikusak a rezsicsökkentéssel.

Brüsszelben is a rezsicsökkentés ellen harcolnak Gyurcsányék

Többször kiderült, hogy Gyurcsányék a növekvő piaci energiaárak problémáját a rezsiár emelésével kezelnék. Emlékezetes, hogy nem egészen két hónapja csaknem a teljes magyar baloldal az ellen szavazott az Európai Parlamentben, hogy az emberek és a vállalkozások olcsó, megfizethető módon férjenek hozzá az energiához. 2020 decemberében a DK-s Molnár Csaba a földgázzal fűtő emberekkel fizettette volna meg szén-dioxid kibocsátásuk költségét. A momentumos Cseh Katalin pedig egy éve azt szorgalmazta, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott villany és fűtési árakat.

A Gyurcsány-párt korábbi Európai Parlamenti képviselője – jelenleg Erzsébetváros polgármestere –, Niedermüller Péter szintén nem rejtette véka alá a véleményét. "A rezsicsökkentés elképesztően ostoba és igazságtalan intézkedés" – mondta. Niedermüller azt kifogásolta, hogy mindenki egyaránt részesül rezsicsökkentésben, így a módosabbak és a kevésbé szerencsések is, ám azt már nem tudta megmondani, hogy szerinte kinek kellene kapnia a rezsicsökkentést, mi lenne az a jövedelmi határ, amelytől járhatna. A politikus több nyilvános szereplésén is a rezsicsökkentés eltörlését helyezte kilátásba, ha a baloldal kerül hatalomra.

Végképp eltörölnék

A 2022-es országgyűlési választások kampányában Dobrev Klára, a DK EP-képviselője, aki Márki-Zay Péterrel mérkőzött meg a miniszterelnök-jelöltségért, már konkrét tervet vázolt fel arra, hogy ellehetetlenítsék a rezsicsökkentést. Dobrev arról beszélt, hogy „egy újfajta hatósági árszabályozást kellene bevezetni, ami adott fogyasztási szintig ingyenes rezsiminimumból, majd a szint fölött sávos árazásból állna”. Ha mindezt le akarjuk fordítani hétköznapi nyelvre, akkor a lényeg a rezsicsökkentés túlbürokratizálása lett volna, amitől ellehetetlenült volna az egész. Az Origo.hu úgy kommentálta mindezt, hogy „az intézkedés leginkább egy szociálpolitikai köntösbe bújtatott áremelésnek tekinthető”.

A sávos rezsicsökkentés végső soron úgy nézett volna ki, hogy a beavatkozással ténylegesen jobban járó háztartások aránya a gáz esetében 7, a villamos energiáéban pedig 4 százalék lett volna. A középső kategóriába (ahol az árak enyhén növekednének) a gázfogyasztók 35, a villamos energia fogyasztók 49 százaléka kerülne. A maradék háztartást (58 és 47 százalékot) a Demokratikus Koalíció a „gazdag” kategóriába sorolta, ahol a tarifák jelentősen növekednének. Összegezve: minden második háztartás jelentősen többet fizethetett volna a rezsiért, amit nehézkes „rezsicsökkentésnek” nevezni.

Árulkodóak voltak Dávid Ferencnek, a DK gazdasági szakértőjének nyilatkozatai is, aki szerint pazarlás az élelmiszer- és a benzinárstop, ahogyan a rezsicsökkentés is. Dávid Ferenc szerint a hasonló intézkedések nem fenntarthatóak, ezért a versenypiaci árakat ráterhelné a lakosságra, akiknek a spórolást javasolta – tudósított a gyurcsányista politikus elképzeléseiről a Hirado.hu.