Nemcsak a rezsicsökkentést és a megfizethető üzemanyagot biztosítja Orbán Viktor brüsszeli győzelme

Brüsszel, 2022. május 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hetek óta meghatározta a nemzetközi sajtót és a politikai diskurzust az a kérdés, hogy mi történik május utolsó napjain az EU által tervezetett Oroszország elleni újabb intézkedésekkel. Az Európai Bizottság előzetesen ragaszkodott azon álláspontjához – a tagországok egységét megosztó módon – hogy az olcsóbb orosz energiáról annak ellenére is le kelljen mondani, hogy ezen a ponton érdemi és minden ezzel kapcsolatos kérdést megválaszoló terv még mindig nem készült el. Emiatt hatalmas jelentősége volt a magyar érdekek védelmének és annak, hogy Orbán Viktor milyen eredményeket ér el Brüsszelben. Hegedűs Zoltán, a Századvég elemzőjének írása az Origónak.

A hét elején lezajló brüsszeli EU-csúcs kulcstémája az úgynevezett hatodik szankciós csomag volt, amelynek legnagyobb (és egyben legmegosztóbb) kérdését az orosz kőolaj importjára kivetendő szankciók jelentették. Mindez két fő szempontból is szembement volna a márciusban Versailles-ban elfogadott irányelvekkel, nevezetesen, hogy a korlátozások nem okozhatnak nagyobb károkat Európának, mint Oroszországnak, és az orosz energiafüggőségről való leválásnak öt év alatt kell megvalósulnia.

Ebben a helyzetben kardinális jelentőségű magyar érdek volt, hogy hazánk energiaellátása megfizethető módon biztosított legyen, ezért az első perctől egyértelmű volt, hogy egy esetleges újabb szankciós csomag esetében elfogadhatatlan egy olyan megoldás, amely megfosztja az orosz kőolajtól hazánkat. A kormány által képviselt álláspontot a társadalom döntő többsége is támogatta:

a Századvég májusi felmérése is rámutatott arra, hogy a lakosság 75%-a elutasította azt az elképzelést, hogy a korlátozásokat kiterjesszék a földgázra és a kőolajra.

A kérdés kapcsán a csúcstalálkozóhoz közeledve az európai térben is látszottak a törésvonalak, bár nyíltan csak hazánk merte vállalni az álláspontját, de több más közép–európai ország is fellélegzett azt követően, amint biztossá vált, hogy a vezetéken keresztüli kőolajszállítás egyelőre marad, illetve a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat. Milyen követkeményei lehetnek ennek a politikai sikernek hazánkra nézve?

A benzinárstop hatalmas segítség a magyaroknak Fotó: Koncz Márton - Origo

Először is, ami talán a legfontosabb és a háztartások számára is elsőre a leginkább kézzel fogható, hogy továbbra is megmaradnak a megfizethető üzemanyagárak. Azzal, hogy a néhány nappal ezelőtt bevezetett rendelkezések értelmében már csak a magyar rendszámmal rendelkező autók tankolhatnak hatósági áron, minden egyes alkalommal szembesülhetünk vele, hogy milyen mértékű üzemanyagárakkal kellett volna számolnunk, ha a brüsszeli vezetés eredeti terve megvalósul.

A literenkénti árak Nyugat-Európában szinte mindenhol a 2 eurós (közel 800 forintos) összeg felé közelítenek, vagy már meg is haladták azt, így jelenleg az EU-n belül Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag. Azzal, hogy az orosz kőolaj túlnyomó része kikerül az európai piacról a kínálat csökkenésének újabb árfelhajtó hatása lesz, vagyis a helyzet máshol nem fog javulni.

Mindezek miatt egyre több ország avatkozik be valamilyen támogatási formával vagy árszabályozással az üzemanyagok árába, de mindez prognosztizálhatóan csak a 2 euró környéki szintet konzerválhatja a legjobb esetben is, már amennyiben nem lesznek ellátási nehézségek a töltőállomásaikon. Utóbbi mondatrésznek sajnos egyre nagyobb a realitása, mivel a 70-es évek óta nem látott energiaválság fenyegeti az egész világot az orosz–ukrán háború árnyékában.

Az orosz-ukrán háború hatására elszabadultak az energiaárak Forrás: shutterstock

A második közvetett hatás az infláció mérséklése. Ha az energiaárak (és köztük az üzemanyagárak) emelkednek, azzal az áruk és termékek előállítási és szállítási költségei is tovább nőnek. A novemberben bevezetett üzemanyagárstop napjainkra óvatos becslések szerint is legalább egy százalékponttal fogja vissza a hazai inflációs mutatókat (kiegészítve a rezsicsökkentéssel és az élelmiszereket érintő árstop intézkedésekkel összesen öt százalékpontól beszélhetünk) és hozzájárul, hogy ezekben a statisztikákban európai szinten a középmezőnyben helyezkedhet el hazánk.

Azon túl, hogy az emberek közvetett és közvetlen módon érezhetik a megegyezés hatásait, mindennek közép és hosszú távon is fontos következményei lehetnek a gazdaságra nézve.

A spanyol központi bank nemrég közzétett előrejelzése szerint az orosz energia embargója a GDP növekedésének 2,5–4,2%-os visszaesésével járna az Európai Unió egészére nézve, ez a hatás különösen erős lehet az EU három legnagyobb gazdaságának – Németország, Franciaország és Olaszország – esetében.

Orbán Viktor történelmi győzelmet aratott Brüsszelben Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az, hogy hazánkban továbbra is rendelkezésre állhat a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező export, segítheti a gazdaság versenyképességét, és nem fenyeget a veszélye – szemben Nyugat-Európával – a gazdaság beomlásának. Az első negyedéves adatok a bruttó hazai termék esetében nyolc százalékos emelkedést mutatnak az előző év hasonló időszakához képest (a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva pedig 2,1% az emelkedés).

A KSH vonatkozó statisztikáiból látszik, hogy az iparon belül kiemelkedett a kőolaj-feldolgozás, amely szintén elveszett volna egy esetleges kőolajembargó esetén.

Az előrejelzések az idei évre öt százalékos bővüléssel számolnak. Amennyiben ez sikerül, és megvalósul a 3,5 százalék feletti növekedés, az azt is jelenti, hogy az egyik leginkább kiszolgáltatott rétegnek, az idősek számára ismét lehet majd nyugdíjprémiumot fizetni, nem mellékesen pedig a javuló gazdasági teljesítménnyel az államadósságot is csökkenteni tudjuk.

A helyzet jelen állás szerint az, hogy az EU és tagországainak jelentős része önmagát hozta nehéz helyzetbe az orosz kőolaj embargó alá helyezésével. Az intézkedésnek érdemi hatása nem lesz az orosz gazdaságra – és ezáltal a háború végkimenetelére – mivel az általuk előállított kőolajat az ázsiai piacon is értékesíteni tudják, míg a nyugat–európai országok esetében az eredmény az eddiginél is magasabb üzemanyagárak és újabb, a lakosságra rótt terhek lesznek. Ezzel szemben a magyar kormány ezúttal is az ország érdekeinek védelmét választotta – sikerrel.

Hegedüs Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzőjének írása