Laposföldhívők, hályogkovácsok állnak a jégkármérséklőt üzemeltetők halálos fenyegetésének hátterében

Rozsály, 2015. május 26. Jégesőben tönkrement kukoricaültetvény Rozsály határában 2015. május 26-án. Az eddigi összesítés alapján több mint húsz települést sújtott jégverés az előző napi kora esti viharban Szatmárban. Rozsályon fél óra alatt 68 milliméter csapadék hullott, a vihar elvonulása után csaknem bokáig érő, borsó nagyságú jég borította az utakat és a földeket, a jég minden szántóföldi növénykultúrát elvert. MTI Fotó: Vajda János

Az aszály miatti elkeseredettség és az emberi butaság együttes eredménye, hogy az egyébként Európa-szerte egyedülálló, magyarországi országos jégkármérséklő rendszer egyes generátorait, a működtetőket ért halálos fenyegetések miatt le kellett állítani nemrégiben – mondta el az Origo megkeresésére Győrffy Balázs, az üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Beszélt arról is, hogy a leállások miatt nincs kizárva az sem, hogy az aszály-tizedelte termést – a gazdák körében futótűzként terjedő összeesküvés-elméletek miatt – ezek után helyenként még a jég is elveri.

Magyarországon kívül sehol Európában nincs példa arra, hogy egy egész országot lefedő jégkármérséklő generátorhálózat üzemeljen. A mezőgazdaság szempontjából létfontosságú rendszer a rendszerváltás után mintegy három évtizedig csupán az ország néhány területére koncentrálódott, ezek közül a legmeghatározóbb a gazdálkodók összefogásán alapuló, dél-dunántúli NEFELA-projekt volt. Az országos kiépítés részben ennek tapasztalatainak nyomán indulhatott el 2018-ban – idézte fel az Origónak a kezdeteket Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Forrás: NAK

„Annak idején, amikor az országos hálózatot elindítottuk, nagyon sok mindent számításba vettünk a bennünket érő potenciális támadások tekintetében, úgyhogy a generátorokban használt ezüst-jodid hatásával kapcsolatban minden lehetséges mérést és hatástanulmányt elvégeztettünk akkreditált laborokban.

Ha úgy tetszik, pecsétes papírjaink vannak arról, hogy az ezüst-jodidnak, amit a levegőbe bocsátunk jégveszélyes időjárási helyzetekben, semmilyen káros hatása nincsen a talajra, a levegőre, a környezetre vagy az emberi életre.

Már csak azért sem, mert az általunk használt mennyiség olyan kevés, hogy szinte kimutathatatlan..." – részletezte a NAK-elnök. Azokra az irracionális vádakra azonban, amivel a közelmúltban voltak kénytelenek szembesülni, az elnök szerint nem voltak felkészülve:

„Szörnyű belegondolni, hogy egyes gazdálkodók a súlyos aszály miatt annyira elkeseredettek és annyira keresik a bűnbakot, hogy közülük többen egyszerre két, egymással ellentétes konteóelméletnek is hitelt adnak. Az egyik verzió lényege, hogy a jégkármérséklő generátorok 'kettéhasítják' a felhőket, megakadályozva, hogy esőfelhőkké alakuljanak. A másik teória szerint pedig a Dél-Dunántúlon a generátorokkal 'kiesetjük' az összes esőt a felhőből, így az Alföldre már 'nem jut' a csapadékból.

Tehát az egyik elmélet szerint meggátoljuk az esőképződést, a másik szerint pedig előidézzük... Mondanom sem kell, hogy mind a kettő teljesen alaptalan."

Jégesőben tönkrement kukoricaültetvény Rozsály határában 2015. május 26-án. Rozsályon fél óra alatt 68 milliméter csapadék hullott, a vihar elvonulása után csaknem bokáig érő, borsó nagyságú jég borította az utakat és a földeket, a jég minden szántóföldi növénykultúrát elvert Forrás: MTI/Vajda János

Győrffy Balázs szerint a konteóelméletek terjesztői – többek között – magukat szakembereknek kikiáltó, képzetlen és tapasztalatlan „hobbimeteorológusok", akik olyannyira hitelesen adják elő mondanivalójukat, hogy az aszály miatt elkeseredett gazdálkodók tucatjai hisznek nekik. Ennek „köszönhetően" előfordult olyan eset is, amikor generátorkezelő otthona előtt több tucatnyi dühödt gazda lincshangulatban követelte, hogy az eszközt szállítsák el. Mint az elnök felidézte, többször volt szükség rendőri intézkedésre is.

„Ez a géprombolás, a boszorkányüldözés, a hályogkovácsolás, a laposföldhiedelem szintje...

Én átérzem a gazdálkodók elkeseredettségét, de nem gondolom, hogy bármi feljogosít egyeseket arra, hogy embereket fenyegessenek meg. Olyan embereket, akik közfeladatot látnak el – a jégkármérséklő üzemeltetését ugyanis közfeladatnak minősítette a kormányzat" – foglalta össze.

Hogy a jégkármérséklés és a kialakult aszály között nincs összefüggés, azt a NAK szakemberei lakossági fórumokon is próbálták már a kétkedők elé tárni – Győrffy Balázs szerint hasztalanul. „Pedig vittünk magunkkal meteorológust, statisztikai adatokat, műholdképeket" – mesélte, hozzátéve, hogy egyébként józan ésszel is könnyen felfogható, hogy az egész elmélet ostobaság.

Az országos jégkármérséklő rendszer egyik automata generátora Forrás: NAK

Egyrészt, a 70-es évek óta alkalmazzák Magyarországon az ezüst-jodidot jégkármérséklésre, miért éppen most okozott volna aszályt; másrészt Európa más részeit, ahol nem működik jégkármérséklő hálózat, ugyanilyen mértékű, ha nem nagyobb szárazság sújtja; harmadrészt – és ezzel még mindig nem teljes a kézenfekvő érvek sora –

már az elmúlt tél is rettentő aszályos volt, amely időszakban pedig a generátorok a logisztikai központokban álltak, karbantartás alatt.

A generátorok működtetési szezonja ugyanis április 15-től szeptember 30-ig tart – részletezte az elnök.

„Nem tudom, ki mennyire ismeri az úgynevezett HAARP-elméletet – nos, én sokáig nem tudtam, mi az, de mára az is kiderült, hogy ennek a magyarországi képviselője vagyok.

A munkatársaimat és engem a CIA fogadott fel, mert az elmélet értelmében az amerikaiak már tudják, hogy ekkora népességtömeget nem bír el a Föld, és ki kell irtani az emberiség egy részét. Mi ebben közreműködünk az ezüstjodidos talajgenerátorainkkal" – fejtette ki Győrffy Balázs nem kevés iróniával.

Amíg érvelni kell és párbeszédbe bocsátkozni, addig nincs baj szerinte. „A problémák akkor kezdődnek, amikor életveszélyesen megfenyegetik a kollégákat, amikor egyesek saját gazdatársaik ellen fordulnak. Ahogy ez bekövetkezett, mi azt mondtuk: eddig és ne tovább! Akit fenyegetés ért a generátorkezelőink közül, annak felajánlottuk, hogy ne vegyen részt a továbbiakban a jégkármérséklésben. Ezt volt, aki elfogadta, de volt, akinek a válasza az volt: ő igenis el fogja végezni a munkáját, mert úgy gondolja, hogy amiben részt vesz, az fontos és értékes tevékenység. És ez valóban így is van!"

Az országos jégkármérséklő rendszer egyik kézi működtetésű generátora Forrás: NAK

A generátorok kezelői jellemzően gazdálkodók vagy nyugdíjasok, a rendszer lényege ugyanis, hogy „szezonban" mindig a készülék közelében kell tartózkodni.

Amint az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) megérkezik a kezelő mobiltelefonjára a figyelmeztető jelzés, a generátort el kell indítani.

Ez, bonyolultságát tekintve nagyjából egy gáztűzhely begyújtását jelenti. A riasztás végén újabb üzenet érkezik – ekkor a kezelő a generátort kikapcsolja. A rendszer üzemeltetése egyébként nem olcsó: éves szinten mintegy kétmilliárd forintba kerül, aminek legnagyobb hányadát a Kárenyhítési Alap biztosítja.

Győrffy Balázs kiemelte, hogy a történtek miatti generátor-leállítással

a Dél-Alföldön a jégkármérséklő rendszer „foghíjas lett", ezért bizonyos területeken a jégkár bekövetkeztének valószínűsége szignifikánsan megnő a rendszer normális működéséhez képest.

Egy potenciális pusztító jégverésnek viszont azok a gazdák is áldozatai lehetnek, akik amúgy örülnek a rendszer működésének. Nagyon fontos lenne tehát – szögezte le az elnök –, hogy ők baráti, gazdatársi beszélgetések alkalmával, észérvekkel győzzék meg a kételkedőket a rendszer ártalmatlanságát és fontosságát illetően.

A jégkármérséklő rendszer idei „szezonjából" még hátravan hozzávetőleg két és fél hónap. Győrffy Balázs bízik abban, hogy a többség megérti: a jégkármérséklés „szolgálat, nem öncélú, és pláne nem összeesküvéselmélet-alapú", de úgy érzi, hogy összességében meglehetősen fegyvertelenek.

„Mit tehetnénk? Állítsuk le a rendszert az egész országban néhány hiszékeny ember kedvéért? Ezt egyébként nem is tehetnénk meg, hiszen a tevékenységünkre – mint említettem – állami finanszírozást kapunk" – tette hozzá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az incidensek és az életveszélyes fenyegetések miatt feljelentést tett, a Békés megyei főügyészséghez már benyújtották a megfelelő dokumentumokat.

Reményeik szerint hatékony nyomozás kezdődhet, a generátorkezelőket fenyegető névtelen telefonok ugyanis könnyen lekövethetők, és az utcai inzultusok elkövetői se sokáig maradhatnak homályban.

Jégkár, jég, kár, Forrás: NAK

A jégkármérséklő rendszer működésével és hatékonyságával kapcsolatban egyébként számos adat elérhető a NAK oldalain, de a legnyilvánvalóbb bizonyíték talán az, hogy a határszéli területek mindig jobban ki vannak téve a jégverésnek – mivel a határ túloldalán nem működik jégkármérséklés.

„A felhőzet ezeken a helyeken már jéggel telítetten érkezik el az országhatárhoz. Ott csak annyit tehetünk a generátorainkkal, hogy megakadályozzuk az újabb nagyméretű jégszemcsék kialakulását. De ilyenkor is erőteljes a kontraszt a magyar határmenti területeken és a túloldalon tapasztalható jégkár között" – fejtette ki az elnök, aki szerint

minden évben csak a mezőgazdaságban több tízmilliárd forintos kárt előz meg a hazai jégkármérséklő rendszer, továbbá az állami és a magántulajdonú ingatlanok, ingóságok is védve vannak.