Kedd délelőtt az orosz Transneft nevű vállalat elnöki tanácsadója, Igor Djomin jelentette be, hogy az ukrán Ukrtransnafta augusztus 4-én, nem sokkal reggel 6 óra után
leállította az olajszállítást a Barátság kőolajvezeték déli ágán Magyarország, Szlovákia és Csehország irányába.
Oknak az ukrán fél azt nevezte meg, hogy az oroszok nem fizették ki a szükséges tranzitdíjakat, míg az orosz fél szerint ők időben elindították az átutalást, azonban a hetedik brüsszeli szankciós csomag miatt az átutalás nem teljesült. Mint ismert, a szankciók miatt számos orosz bankot lekapcsoltak a nemzetközi SWIFT-rendszerről, ennek következtében pedig sok esetben gyakorlatilag lehetetlenné vált a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása.
A tranzitdíjakkal kapcsolatos képlet meglehetősen egyszerű. A Szamara régióból induló Barátság kőolajvezeték Brjanszk városát követően kettéágazik, az egyik ág Fehéroroszországon, a másik Ukrajnán keresztül halad tovább Európában.
A határig az orosz Transneft bonyolítja le a folyamatot, az ukrán határon belül viszont már az Ukrtransnafta.
Ahhoz, hogy az oroszok a még szovjet időkben épített kőolajvezeték Ukrajnában "ragadt" részét használhassák, úgynevezett tranzitdíjat kell fizetniük Ukrajnának. Ez előrefizetéssel történik, tehát egy adott dátumig az orosz félnek ki kell fizetnie a tranzitdíjat ahhoz, hogy továbbra is szállíthasson olajat a Barátság kőolajvezeték Ukrajnán áthaladó felén. Mivel ezt a szankciók miatt most nem sikerült teljesíteni, ezért az ukránok nem engednek át több orosz olajat, ennek tényét pedig már a MOL és a szlovák Transpetrol is megerősítette.
Az oroszok megpróbáltak más formában fizetni, ezt azonban az ukránok elutasították, a MOL ajánlatára pedig - hogy a tranzitdíjat kifizeti a magyar olajvállalat - még csak nem is reagáltak. Zelenszkij valójában régóta vár már arra, hogy elzárhassa a vezetéket, azonban eddig nem tehették meg, mivel az külpolitikai botrányt okozott volna. Most viszont talált egy ürügyet, méghozzá a tranzitdíjakat, amelyeket éppenséggel az ukránok által kierőszakolt szankciók miatt nem tudtak kifizetni az oroszok.
Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy a nemrég visszarendelt budapesti ukrán nagykövet folyamatosan szidalmazta Magyarországot, és nemcsak azt akarta elérni, hogy az olajembargót is megszavazzuk, hanem a gázembargó bevezetését is erősen támogatta.
Nem is ez az első eset, hogy a még több öngyilkos szankció bevezetését az ukránok zsarolással akarják elérni.
Május elején például bejelentették, hogy felfüggesztik a földgáz tranzitját egy olyan tranzitponton keresztül, amelyen az Oroszországból Európába szállított gáz közel egyharmada halad át. Akkor is természetesen Moszkvát okolták; azt állították, hogy orosz szeparatisták miatt voltak kénytelenek meghozni a döntést.
Még emlékezetesebb és sokatmondóbb viszont Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadójának nyilatkozata, aki korábban arra reagált, hogy Magyarország nem volt hajlandó megszavazni az orosz olaj ellen bevezetett szankciókat, mivel a kormány nem a magyarokkal akarja megfizettetni a háború árát.
"Ez sajnálatos, mivel
Ukrajnának van egy erős ütőkártyája: a Barátság kőolajvezeték. Akár valami történhet is ezzel a vezetékkel
, de végső soron az ukrán kormány és az elnök dönt politikai kérdésekben, és abban, hogy olyan nyelvezetet használjunk, amit Orbán Viktor is megért" - mondta akkor Zerkal, amivel gyakorlatilag előrevetítette a mostani történéseket, hiszen a teljesen kétségbeesett, folyamatosan amerikai nyomás alatt álló és egyre autokratikusabban viselkedő Zelenszkij úgy érezte, hogy most jött el az ideje az ütőkártya bevetésére.
Kijev ezen cselekedete viszont egyértelműen átlépi a vörös vonalat, és nemcsak Magyarország, hanem Csehország és Szlovákia biztonságát is fenyegeti azzal, hogy nem hajlandó átengedni az orosz olajat.
Leleplező azonban, hogy több megoldási javaslatot is elutasítottak; ahogy írtuk: azt is, hogy az oroszok más módon fizessenek, és azt is, hogy a MOL fizet.
Frissítés: A Molnak köszönhetően újraindul a Barátság kőolajvezeték, erről bővebben itt olvashat.