Március eleje óta az Európai Bizottság fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az Európai Unió teljes körű energiaembargót vezessen be Oroszországgal szemben
– emlékeztetett a Századvég energetikai üzletágának vezetője az Origónak adott interjúban. Hortay Olivér felidézte, hogy ennek első lépéseként elfogadtatták a Tanáccsal a szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó embargót, amely augusztusban lépett életbe, majd június elején pedig az olajembargót, ez pedig december 5-én fog hatályba lépni. Kiemelte:
az olajembargó alól Magyarország, illetve a régió országai – amelyek csővezetéken keresztül kapják az olajat – mentességet kapnak, de a további országokban egyre inkább úgy tűnik, hogy a decemberi határidőt követően komoly problémákat fog okozni az orosz olajszállítmányok kiesése.
Amikor az olajembargós döntés megszületett, akkor az Európai Bizottság úgy nyilatkozott, hogy néhány héten belül a gázembargós javaslatot is az európai uniós döntéshozók asztalára teszik majd, viszont akkor több tagállami vezető jelezte, hogy nem fogadják majd el azt, hiszen az Európai Unió jelentős mértékben kitett az orosz gázszállításoknak.
A korábbi években körülbelül az igényünk 40 százalékát Oroszországból szereztük be, és az infrastrukturális korlátok miatt ez rövid távon nem helyettesíthető az európai piacon. Mivel a tagállami vezetők jelezték, hogy nem fogják támogatni, ezért végül az Európai Bizottság tiszta formájában a gázembargós javaslatot nem is tette hivatalosan a Tanács asztalára, hanem nyár végén egy puhább formátumban lényegében átkeretezve azt, javaslatot tett az intézkedés bevezetésére
– hangsúlyozta Hortay Olivér. A szakértő szerint az eredeti elképzelésnek megfelelően a gázárplafon az Oroszországból érkező gázszállítmányokat érintette volna, és augusztus óta folyik a vita arról, mi legyen ezzel az intézkedéssel: bevezethető-e vagy sem.
Hortay arról is beszélt az Origónak, hogy a Bizottság a gázárplafon intézkedését egy gazdaságvédelmi törekvésként tálalta. Augusztusban nagyon megemelkedtek az európai gázárak, és azt mondták, hogy ennek letörése érdekében akarnák bevezetni az intézkedést. A baj ezzel az, hogy
az árak elszabadulásának oka, hogy az Európai Unióba kevesebb gáz érkezik, mint amennyire szükség lenne, és mivel a tőzsdén senki sem kötelezhető arra, hogy értékesítse a termékét, az alapvető közgazdasági logika értelmében egy gázárplafon nem több, hanem kevesebb gázt eredményezne az európai piacon.
Ennek az lenne a következménye, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek száma megemelkedik, ezeknek az ára pedig meghaladja a tőzsdei ügyletek árszintjét, hiszen a Bizottság, illetve az EU csak a tőzsdei tranzakciókat képes kontrollálni gázárplafonnal. Ezen felül az ellátásbiztonsági félelmek is megemelkednének, hiszen így is nagyon kevés gáz áll a közösség rendelkezésére, ráadásul
amióta az Európai Bizottság elkezdte lebegtetni a gázárplafon lehetőségét, azóta Oroszország már több ízben nyilatkozott arról, hogy azokba az országokba, amelyek árplafont vezetnek be, mivel az ütközik a meglévő szerződéses keretekkel, nem fog gázt szállítani.
Hortay Olivér az Origónak hangsúlyozta, hogy következményeit tekintve a gázárplafon-javaslat egy közvetett szankciónak tekinthető, aminek a lényege, következménye ugyanaz lenne, mint egy uniós gázembargónak.
Azt, hogy maga az intézkedés valójában nem szolgálna gazdaságvédelmi célokat, jól mutatja, hogy az elmúlt hónapban minden alkalommal, amikor az Európai Bizottság tisztségviselői – elsősorban Ursula von der Leyen – olyan bejelentéseket tettek, amik arra utaltak, hogy nagyobb az esélye az intézkedés bevezetésének, arra a piacok idegesen reagáltak, és a gázárak meg növekedtek
– jelentette ki, majd hozzáfűzte: minden olyan hírre, ami pedig azt mutatta, hogy a bevezetésének esélye csökken, annak hatására az árak csökkentek. A piaci szereplők úgy ítélik meg, hogy a gázárplafon egy új kockázat lenne az európai piacon, ami csökkentené az Európai Unióba irányuló gázszállítások volumenét, ezzel pedig emelné az árakat, és növelné az ellátásbiztonsági félelmeket.
Fontos hozzátenni, hogy egy ilyen típusú intézkedés az elmúlt hónapok eseményeinek tükrében leginkább a régiónkat érintené, tudniillik az utolsó gázvezeték, amin keresztül Oroszországból zavartalanul és biztonságosan érkeznek gázszállítmányok, az a Török Áramlat gázvezeték
– szögezte le az üzletágvezető, aki azt is elmondta, hogy a Jamal vezetéken, ami Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba megy, tavasz óta nem jön gáz az Unióba a rubelben történő fizetési vita miatt.
Az Északi Áramlat gázvezeték augusztus óta áll, és a célzott támadás miatt úgy tűnik, hogy a következő hónapokban a szállítások nem is fognak újraindulni.
Az ukrán vezetékkel kapcsolatban pedig folyamatos a bizonytalanság. Egyfelől Ukrajnában háború zajlik, aminek a következményei kiszámíthatatlanok, mind abban a tekintetben, hogy valamilyen fizikai támadás éri a vezetéket, mind abban a tekintetben, hogy Ukrajna és Oroszország között a tranzitdíjakkal kapcsolatos vita eszkalálódik, másrészt ennek következményeképpen bármelyik fél leállítja a szállításokat. Ilyen jellegű problémák a Török Áramlatot nem fenyegetik, sőt, az elmúlt hetek nyilatkozatai abba az irányba mutatnak, hogy ezt a déli csatornát a felek szeretnék bővíteni és erősíteni – tette hozzá Hortay Olivér.