Óriási sikert ért el Brüsszelben Orbán Viktor

Brüsszel, 2022. október 21. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben a tanácskozás második napján, 2022. október 21-én. Mögötte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Bizottság mindhárom javaslata kudarcot vallott, és a gázszankciók esetében a józan ész talaján álló német és magyar álláspont kerekedett felül, az viszont biztos, hogy továbbra sem fogják feladni Brüsszelben – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az uniós csúcs eredményeit értékelve. Kiszelly szerint a szankció- és háborúpárti országokban forró őszre kell számítani.

Pénteken hajnali kettőkor ért véget az EU-csúcs első napja Brüsszelben. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, hogy ha lesz is gázársapka, Magyarország az alól mentességet kap, így az nem veszélyezteti hazánk biztonságos gázellátását, és ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező ránk nézve. Miért fontos ez az elért siker Magyarország számára?

Azért tekinthető ez óriási sikernek, mert

a magyar lakosság és ipar energiaellátása továbbra is biztosítva lesz, és nálunk nem fenyeget energiahiány. Lesz olaj is és gáz is, és fontos eredmény, hogy tengeri kikötő nélküli országként mentességet kaptunk a vezetékes olaj után a gázra is, így sikerült az európai egységet megőrizni.

Nálunk most az energia terén egy árprobléma és nem ellátási probléma van, mint Nyugat-Európa több részén. A már elfogadott és – mint a gáznál, rendszeresen belengetett – brüsszeli szankciók viszont nálunk is felhajtják az árakat, ezért beszélhetünk joggal szankciós inflációról.

A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók kivédése terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak. Mi várható a jövőben a magyar-német kapcsolatok terén, és mennyiben segítheti ez azt, hogy egyre többen a magyar álláspontot kezdjék el preferálni?

Az Európai Bizottság gázszankciós javaslatai teljes kudarcot vallottak, mert a németek mindhármat lesöpörték az asztalról.

A gázszankciók kérdésében a magyar és a német álláspont nagyon közel van egymáshoz, mert végre a német ipar és az azzal összefüggő magyar munkahelyek érdekét tartják szem előtt. A szankciópárti magyar baloldal és a háborúpárti német zöldek ellenében sikerült a németországi és a magyarországi termelőszektorbéli munkahelyek védelmében egy fontos előrelépést tenni. Ez egy óriási siker Magyarországnak és persze a német gazdaságnak is.

A Bizottságnak három újabb átgondolatlan szankciós javaslata volt.

• Az első a gázársapka volt, amit, ha elfogadnának, akkor az oroszok nem szállítanának gázt Európába. Ez egyértelmű, de fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak az oroszok, hanem a katariak, az amerikaiak és a norvégok sem adnának gázt olcsóbban, mint a piaci ár. Ezért is öngyilkos ötlet az ársapka. Berlin ezt elveti.
• A második, amit a franciák akartak (a tárgyalás során Macron francia elnök rendkívül udvariatlan módon negyedórát meg is várakoztatta Olaf Scholz német kancellárt), hogy vegyenek fel közös hitelt a rezsitámogatásra. A németek ezt a javaslatot sem támogatták. Így már jobban érthetővé válik, hogy miért nem adják oda a lengyeleknek az újjáépítési pénzt, és a németek miért mondták azt, hogy a fel nem használt pénzeket kell átforgatni. Amit például nem adnak oda a lengyeleknek és nekünk, és ami így „bent ragad". Ezekből a pénzekből kell szerintük az eladósodott déli országokat, így Franciaországot, Olaszországot a rezsicsökkentésnél támogatni. A németek ez elől maximálisan elzárkóztak, ők a 200 milliárdjukkal jól megvannak.
• A harmadik javaslat pedig a közös gázvásárlás, aminek nincs értelme, mert ilyen nagy mennyiségben csak az oroszoktól tudnának vásárolni. Azt viszont pont el szeretnék kerülni.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar kormányfő, Mario Draghi olasz ügyvivő miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (takarásban) az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben a tanácskozás második napján, 2022. október 21-én Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Egy szó, mint száz: a Bizottság mindhárom javaslata kudarcot vallott, előkészítetlen és rossz javaslatokat tettek, és azt látjuk, hogy

a gázszankciókat elutasító, a józan ész talaján álló német és magyar álláspont kerekedett felül, de az biztos, hogy továbbra sem fogják feladni Brüsszelben. Ennyit arról, hogy Orbán Viktor és a magyar álláspont mennyire „elszigetelt" Európában.

Miről tárgyaltak az uniós csúcs második napján?

Ukrajna megsegítése volt a következő téma, hogy az ukránoknak még több pénzt küldjenek, és a katonai kiképzés, ami viszont azt a veszélyt hordozza magában, hogy az Unió belesodródik a háborúba. A fegyverszállítás ugyanis még nem számít háborús cselekménynek, de az ukrán katonák Unió általi kiképzése már súrolja azt a határt.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben a tanácskozás második napján, 2022. október 21-én. Mögötte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az elhibázott brüsszeli szankciók szerte Európában olyan energia és inflációs válságot eredményeztek, amibe sorra buknak bele a szankció- és háborúpárti kormányok. A héten éppen a brit kormány bukott meg, négy hónapon belül másodszorra. Mit jelez ez Európa számára?

A szankciópárti, globalista politikusok nem az emberek érdekeit képviselik, hanem a globalista háború- és szankciópárti elitekét. A szankciók miatt kialakult az energiahiány, és a szankciós infláció azért van, mert lemondtak az olcsó orosz energiáról, és emiatt súlyos energiahiány lépett fel. Nem tudnak a korábbi mennyiségben műtrágyát, gyógyszert, dízelt, építőanyagot, csomagolóanyagot, stb. gyártani. Ez jelenik meg az élelmiszerek árában, a rezsiköltségekben, és ezért van az, hogy az emberek aggódnak amiatt, hogyan tudják majd mindezt kifizetni, és ebbe buknak bele a kormányok. Látható, hogy

a briteknél Liz Truss lemondását követően azon megy a harc, nehogy új választást írjanak ki, mert akkor esetleg a békepártiak kerülnek többségbe, vagy minimum azok, akik nem ennyire elkötelezett háborúpártiak.

Szlovákiában is ez történt: már majdnem felbomlott a háború miatt a koalíció, de végül mégis megegyeztek, mert féltek, hogy a nép egy békepárti kormányt választ helyettük. Vélhetően a globalista erők nyomására sikerült ez, és ez várható az Egyesült Királyságban is.

Maradva a briteknél: náluk most súlyos helyzetben van a gazdaság,

az emberek legalább harmada azon gondolkozik, hogy egyen vagy fűtsön-e inkább, és ha politikailag nem tudnak változást elérni, akkor bizony egyre több és erőszakos tüntetés bontakozhat ki.

Láttuk a Covid alatt a tömegtüntetéseket Berlinben, Rómában, Bécsben és Hollandiában, és látjuk most is Prágában, Bécsben és Németország-szerte. Az erőszak akkor jelenik meg, ha a tüntetőek azt érzik, hogy békés úton nem tudják leváltani a háborúpárti erőket, mert a globalista elitek hatalmon tartják őket, és a háború árát így velük, a néppel fizettetik meg.