A magyar embereket becsmérelte Kunhalmi Ágnes

Tájékozatlannak, nyelveket nem beszélőknek nevezte a magyar embereket Kunhalmi Ágnes az oktatási vitanapon a Parlamentben. Az MSZP társelnöke úgy ágált a kötelező nyelvvizsga eltörlése ellen, hogy korábban nehézséget okozott neki az angol középfokú vizsga megszerzése. A szocialisták egyébként az elmúlt években többször kiálltak a nyelvvizsga-kötelezettség ellen, a diploma megszerzésének, illetve a felsőfokú intézménybe való továbbtanulásnak a feltételeként is.

Ismét általánosító és a magyarokat becsmérlő kijelentéseket tettek baloldali politikusok az oktatás helyzetéről rendezett parlamenti vitanapon szerdán. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke úgy fogalmazott:

És most már ott tartanak, hogy a nyelvvizsgát is eltörlik egyébként, csak azért, hogy még inkább a propaganda tudjon érvényesülni egy tájékozatlan, nyelveket nem beszélő országban.

A kijelentés első fele azért is figyelemre méltó, mert

Kunhalmiak korábban nehézségeket okozott a nyelvvizsga megszerzése.

Kunhalmi Ágnes a Parlamentben Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Emlékezetes, hogy Kunhalmi Ágnest korábban a szocialista párton belül is kritizálták a nyelvvizsga hiánya miatt. Kisebb botrány kerekedett 2014-ben abból, hogy

az MSZP oktatáspolitikusaként szerepelt a nyilvánosság előtt, miközben nem volt még diplomája és nyelvvizsgája sem.

Ráadásul a párt honlapján egy ideig hamisan az szerepelt, hogy kommunikációból egyetemi diplomája van, politológiából pedig 2011 januárjában volt a diplomavédése. Kunhalmi ekkor azzal védekezett, hogy a szavahihetősége és a tisztessége akkor lenne megkérdőjelezhető, ha akár egyetlen alkalommal is valótlanságot állított volna. Ezzel szemben többször is elmondta, hogy az egyetemeket abszolutóriummal lezárta. A botrány hatására aztán a párt oldalán módosították a végzettségére vonatkozó adatokat, és azt írták, hogy „abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll". Kunhalmi Ágnes a Magyar Nemzetnek akkor úgy nyilatkozott: korábban félreérthetően szerepeltek a végzettségéről megadott adatok, ezeket akkor pontosították, amikor kiderült, hogy képviselőjelölt lesz. Ezt cáfolja, hogy a képviselőjelölti szórólapján is az szerepelt: politológus, bölcsész.

Kunhalmi Ágnes Tóth Bertalannal

Később, 2015 végén sikerült letennie a nyelvvizsgát, ami egy 2016. februári Index-cikkből derült ki. Kunhalmi a portálnak azt mondta, hogy 2015 végén vizsgázott angolból, és sikerült a középfokú írásbeli vizsga. - Nekem nem kell elmondani, hogy nehéz dolog szembesülni egy rossz eredménnyel. De mindenkinek javaslom, aki a maga hibáztatásával van elfoglalva, akár nyelvvizsga, akár bármi más miatt, hogy azt az energiát, amit önsajnálatra pazarolna, fordítsa a következő időszak erőfeszítéseire, és akkor sikerülni fog – adott tanulási tanácsokat a politikus. Ezek fényében is visszatetsző, hogy most a Parlamentben lekezelő módon beszélt a „nyelveket nem beszélő" tömegekről.

Korábban az MSZP támadta a kötelező nyelvvizsgát

Fontos megjegyezni azt is, hogy a szocialisták korábban többször tiltakoztak a nyelvvizsga-kötelezettség ellen. Még 2015 áprilisában Hiller István, az MSZP oktatási kabinetvezetője azt javasolta: a kormányzat hirdessen "amnesztiát" azoknak, akik nyelvvizsga hiányában nem vehetik át diplomájukat. Később, ugyancsak Hiller István arról beszélt a sajtó előtt: „az MSZP elvárja a kormánytól, hogy a közoktatás, különösen az idegennyelv-oktatás állapota miatt függessze fel azt a rendelkezést, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba. Szerinte nincs értelme ezt a rendelkezést bevezetni, mert a magyar közoktatás nem képes megfelelő színvonalú, használható idegennyelv-tudást biztosítani.

Kunhalmi Ágnes, Varju László, Bangóné Borbély Ildikó és Harangozó Tamás MSZP-s képviselők meg a helyesírás Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Sértegették a kormánypárti szavazókat

A baloldal korábbi és mostani megnyilvánulásai tehát egyrészt leminősítik a pedagógusok munkáját, másrészt sértőek a magyar emberekre nézve, akiket tájékozatlannak vagy éppen tanulatlannak neveznek. Mindez nem meglepő, hiszen a 2022-es választási kampányban, majd az április 3-i bukásuk után is többször hallottunk hasonló nyilatkozatokat. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt „sötétben tartott, trágyával etetett gombákhoz" hasonlította a Fidesz szavazóit, de hasonló stílusban beszéltek több millió magyar emberről a baloldali szavazatszámláló aktivisták, illetve ismert „megmondóemberek". Előbbiek "analfabétának, alkoholistának és önálló akarat nélküli zombiknak" állították be a vidéki szavazókat, míg egyes baloldali véleményvezérek és újságírók „nyomorult, semmit sem értő, agymosott, igénytelen külsejű, megvehető" emberekként írták le a Fidesz-KDNP szavazóit.