A háború kezdete óta az uniós elit szankciókkal próbálja gyengíteni Oroszországot, annak érdekében, hogy visszavonulásra kényszerítse az Ukrajnával háborúzó oroszokat. Az Európai Unió eddig nyolc szankciós csomagot fogadott el, többek között az orosz bankok működésének korlátozásáról, orosz politikusok tiltólistára helyezéséről, az Oroszországból érkező nyersanyagok importjáról, valamint az orosz nyersolaj és a gabona behozatalának tilalmáról. Ezeknek azonban eddig semmilyen eredménye nincs.
Az idő előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált: a Moszkva ellen hozott büntetőintézkedések nemcsak eredménytelenek, de Európának okoznak hatalmas károkat. Míg az orosz gazdaság - az ígéretek ellenére - nem omlott össze, addig az európai országokban a világháború óta nem látott energia- és gazdasági válság alakult ki; több helyen kérdéses, lesz-e elegendő gáz a télen, arról nem is beszélve, hogy kontinensszerte elszabadult a szankciós infláció.
Ez már bőven intő jel kellett volna legyen, azonban Brüsszel nem akart tanulni szankciós politikájának teljes csődjéből: ezt mutatja, hogy
az Európai Bizottság már dolgozik a kilencedik oroszellenes csomagon.
Sajtóértesülések szerint Lengyelország és a három balti állam erőlteti az újabb büntetőintézkedéseket, amelynek tervezete eljutott a médiához. Az újabb szankciós körben megtiltanák az együttműködést az oroszokkal a nukleáris energiával kapcsolatban, és olyan területekre is megpróbálják kiterjeszteni az intézkedéseket, amelyekre korábban több tagállam is nemet mondott. Ez pedig komoly konfliktusokat vetít előre az uniós tagállamok között, szinte biztosan nem lesz egyhangú támogatás a büntetőintézkedés mögött. Az új csomagban többek között
Egyelőre még nem lehet pontosan tudni, hogy a fenti javaslatok közül melyik kerül be a végleges csomagba. Egy biztos: annak elfogadása végzetes lehet Európának.
A kilencedik szankciós csomag legveszélyesebb része Magyarországra nézve az első pont, amely kizárná a Moszkvával való nukleáris együttműködés lehetőségét. Egy ilyen lépés meglehetősen súlyosan érintené a hazai villamosenergia-ellátást.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a szankciós csomag elfogadása esetén Oroszország semmilyen beruházást nem tud végrehajtani az Európai Unió területén. Mondani sem kell, hogy
ez Magyarország számára elfogadhatatlan forgatókönyv, ugyanis ezzel veszélybe kerülne Paks II. megépítése, sőt, Paks I. fűtőanyag-ellátása körül is komoly problémák merülnének fel.
Kifejezetten érdekes, hogy miközben a világháború óta nem látott energiaválsággal küzdő Európa az orosz nukleáris energia tiltásán gondolkozik, addig az orosz atomtól szintén nagyban függő és a háborút támogató Egyesült Államokban nem merült fel ilyen, vagy ehhez hasonló ötlet. Sőt, egy kiskaput kihasználva az amerikaiak még orosz olajat is importálnak.
Ahogyan az is, hogy miután híre kelt az újabb szankciós csomagnak, 30 százalékkal emelkedett a gáz tőzsdei ára. A jelenség egyébként korábban is megfigyelhető volt: ahogy Brüsszelben előkerültek a tervek egy újabb szankciós csomagról, a hírre azonnal megugrott az energia ára.
Fidesz: A brüsszeli szankciók verik fel a gáz árát
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a fejleményeket értékelve videós bejelentkezésében azt mondta, hogy "hiába próbálja tehát a szankciópárti baloldal eltagadni azt, hogy a gáz árát a szankciók verik fel az egekbe, ez bizony így van". Szerinte mára egyértelművé vált, hogy a szankciók súlyos károkat okoznak Európának, és ahhoz, hogy az európai és a magyar gazdaság ne menjen tönkre, minél hamarabb fel kell hagyni az elhibázott szankciós politikával.
"Ezért is fontos, hogy a nemzeti konzultációval erős üzenetet küldjenek Brüsszelnek, hogy a szankciós politikán változtatni kell" - tette hozzá.