Dollármédia: így jött létre Soros György magyar blogja, a 444.hu

Nemrég kiderült, hogy a régi indexesek új blogja, a Telex hozzávetőleg 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Ez még inkább rávilágít arra az évtizedes trendre, hogy a dollárbaloldal mögött Magyarországon dollármédia áll, amelyet szintén külföldről finanszíroznak. A jelenség egyik első bizonyítéka a 444.hu Soros György általi finanszírozása volt.

Nagy hullámokat keltett a „Telex Akadémia”, melynek kapcsán felidéztük, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy a „független médiát” támogatni fogják. Erre bizonyíték a Telex "képzési programjának" hozzávetőleg 300 millió forintnyi dollárral, az amerikai adófizetők pénzéből való megtámogatása.

A Telex esete ugyanakkor nem példátlan.

A 444.hu már régóta nagyösszegű adományokat kap külföldről. A 2013 áprilisában elindult oldalt már korai fázisában külföldről finanszírozták.

Így például Soros György szervezetétől, a Nyílt Társadalom Alapítványtól „Civil újságírás” projektre a 2013. október 1-je és 2014. május 31-e közötti időszakra 49 500 dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több, mint 20 millió forintot kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója. A 444 egyébként arra kapta a pénzt, hogy „felügyelje” a kampányidőszakot, valamint a választást, mind a 106 választókerületben.

Sőt,

a 444-ben tőkealapokon keresztül is jelentős közvetett befolyásra tettek szert Soros György.

Ugyanis 2014-ben fél millió dolláros tőkebevonással húszszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Jeti Zrt.-ben a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap. Ez az alap az MDIF Media Development Investment Fund (MDIF) részeként működik. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek közt a Soros György-féle Open Society Foundation: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valér Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült.

Bajnai Gordon és Soros György

Később, ahogy azt a Kontra megírta, Uj Péterék 2018–2019-ben további 76 millió forintnyi pályázati pénzt nyertek el a Soros Alapítvány partnerszervezetének számító, svájci OAK Foundationtól. Mindemellett három alkalommal, három projekttel nyertek pénzt a Google Digital News Inititative Innovation pályázatán is.

A finanszírozók számára az sem okozott problémát, hogy

egészen elképesztő módon a 444 hat évig veszteséges volt, 2019-ben pedig csak kerekítve lett 3 millió forintos az adózott eredmény.

Időközben, a 2022-es választásokhoz közeledve aztán meglódult a 444 kiadója, amelynek a koronavírus-járvány ellenére a nettó árbevétele és az adózott eredménye egyaránt jócskán megszaladt.

Mindebben pedig Soros György mellett más támogatóktól érkező, adott esetben külföldi pénzeknek is kulcsszerepe lehetett. Ahogy arról az Adatradar beszámolt , 2021 decemberében, nem sokkal a választás előtt az Európai Bizottság azt állította, hogy Magyarországon torz a médiaszabályozás, a pálya a kormánypártok irányába lejt. Így aztán egy hónappal később támogatást ítéltek meg egy, a francia hírügynökség, az AFP égisze alatt működő konzorciumnak. A 2 200 000 eurós összköltségvetésű pályázatból hét „tényellenőrző csapatot” finanszírozott Brüsszel 12-15 hónapos futamidővel. Egy-egy nyertesre tehát több mint 120 millió forint jutott. Az AFP a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt-vel kötött stratégiai együttműködést.

Így jött létre a Lakmusz, amely döntően kormánykritikus „tényellenőrzéseket” végez, egyértelműen balliberális kötődésű szerkesztőségi gárdával. A lap újságírói ugyanis korábban szinte kivétel nélkül Soros által fenntartott helyeken, a 444-nél, a Magyar Narancsnál, a Direkt 36-nál vagy éppen a Soros-egyetemen dolgoztak. Sőt, ahogy azt pár hete a Magyar Nemzet megírta, a Lakmusz mellett

egy tanácsadói testületet is felállítottak, ahol a Soros-hálózat jól ismert szereplői sorakoznak.

Tagja például Kapronczay Stefánia, a szintén Soros-pénzelte Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta is, aki a Helsinki Bizottság társelnöke. Ez utóbbi szervezeteket szintén bőkezűen támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata.

Nemrég az is kiderült, hogy a Lakmuszt további 30 hónapig, azaz két és fél évig (!) finanszírozzák majd külföldről. Ahogy maguk megírták, „a második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez. A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival, a francia AFP hírügynökség újságíróival, az Idea Alapítvány tudatos médiafogyasztással foglalkozó munkatársaival és a francia Epresspack webes fejlesztőivel.”

Soros György mellett tehát most már – az uniós adófizetők pénzéből – Brüsszel is kezd a 444 kiadójának állandó fenntartójává válni. Vélhetően ugyanakkor nem fognak összeveszni a Magyar Jeti Zrt. működtetésén, az Európai Bizottság ugyanis nem delegált tagokat Uj Péterék vállalkozásába, ellentétben a Soros-hálózattal. Utóbbi pedig ráadásul a Lakmusz fent felsorolt partnerei között is több szereplővel képviselteti magát.

Bajnai Gordon és Gansperger Gyula Forrás: Anonymus

Emlékezetes, hogy Gansperger Gyula, a Wallis egykori vezére a Városháza-gate nyilvánosságra került felvételeinek egyikén arról beszélt, hogy például a 444.hu-nál közvetlenül érvényesül az amerikai tőzsdespekuláns befolyása. A portál főszerkesztőjéről úgy fogalmazott, hogy

az Uj Péter. (…) Kiment az Indexből, tudod. (…) Ő a Sorosnál van, meg a Veres Tibinél, a Wallisosnál. (…) Támogatja, persze.

Gansperger persze másról is beszélt. Például arról, hogy a külföldi tőkés csoportok magyarországi embere nem más, mint Bajnai Gordon volt kormányfő. Ez már csak azért is érdekes, mert éppen az exminiszterelnök nevével fémjelzett DatAdat-cégcsoport bonyolította a baloldal választási kampányát. Ma már az sem titok, hogy a szóban forgó vállalkozások főként Amerikából érkező adományokkal erősítették a baloldalt az áprilisi megméretésen.

A recept a következő volt, Bajnai Gordon egykori kormányfő és Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy hatalmas összegeket utalt a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) és a DK-közeli Ezalényeg nevű álhírportált kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek. Előbbi összesen több mint 1,8 milliárd, utóbbi hozzávetőlegesen 1 milliárd forintnyi dollárt kapott. A összegek jelentős része azonban a DatAdat-csoportnál landolt. Az MMM 1,4, az Oraculum 324 millió forintot utalt a Bajnai Gordon-féle konglomerátumnak.