A háttérbeszélgetésen több kérdés is felmerült a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban. Csapó Gábor alezredes elmondta, hogy a járőrpárokban mindig van egy parancsnok. Az intézkedés menetét ő határozza meg.
Már útközben megtervezik, mi hogyan fog történni, miután megkapták a szükséges információkat.
Ezek után a helyszínen az egyikük intézkedik, jellemzően a parancsnok, a társa pedig biztosítja a helyszínt.
Az alezredes azt is hozzátette, hogy van egy szolgálatparancsnok is, aki szintén kimehet a helyszínre, ha úgy ítéli meg, hogy ez szükséges. Ebben az esetben ő veszi át az irányítást.
A parancsnoknak figyelembe kell vennie, hogy a társa, vagy társai milyen képzettek és mennyire tapasztaltak.
Helyzettől függően kérhet erősítést, mivel a protokoll szerint csak akkor lehet elkezdeni az intézkedést, ha megvan a kellő erőfölény. Ez alól kivétel az, amikor életveszélyes a szituáció.
Ebben az esetben azonnal cselekednie kell a rendőröknek, nem várhatnak az erősítésre.
Az intézkedésnek mindig az a célja, hogy tisztázza a helyzetet.
Az alezredes kitért arra is, hogy milyen mellényeket használnak intézkedés közben. Minden rendőrautóban annyi mellény van, ahány rendőr éppen dolgozik. Ezek a mellények golyóállók, de ez nem jelenti azt, hogy más típusú támadás ellen is védi őket.
Az anyagából adódóan valamelyest védelmet ad szúrás ellen is, ugyanakkor nem teljest.
Csapó Gábor hozzátette, hogy rendszeresen vizsgálják, szükséges-e újabb eszközöket beszerezni. A rendőrök önállóan dönthetnek arról, felveszik-e a mellényt intézkedés előtt, de akár utasítást is adhatnak rá. Ha a bejelentés alapján fegyveres bűncselekmény történik, akkor mindenképpen használják, abban az esetben is, ha a bűnöző még nem használta a fegyvert, de nála van.
Az alezredes egy kérdésre azt válaszolta, hogy sok Tasere, vagyis elektromos sokkolója van a rendőrségnek, amit a kiképző helyeken is használnak.
Folyamatosan képezik a rendőröket, és a sokkoló beszerzése is folyamatos. A céljuk az, hogy például Budapesten minden járőrpárosnál legyen legalább egy sokkoló, amit legalább az egyik rendőr használni is tud.
Mózes János alezredes a kiképzésekkel kapcsolatban beszélt arról, hogy az alap, 10 hónapos kiképzés alatt minden tananyagban benne van az intézkedés.
Az alapoktól felépítve, egy vonalon haladva eljutnak odáig, hogy a rendőrök zökkenőmentesen tudjanak intézkedni.
Szerinte mindenre nem lehet felkészülni, hiszen minden egyes szituáció más. Próbálnak újítani, az adott szituációkat életszerűen feldolgozni. Képzés közben ugyanis nem olyanok a körülmények, mint az utcán, de megpróbálják mindenre felkészíteni az újoncokat.
A 10 hónapos képzés után pedig egy úgynevezett mentori képzésben kell részt vennie az új rendőröknek, akik így egy tapasztalt kollégával fejlődhetnek tovább.
Az alezredes kitért arra is, hogy a rendőrök sokkal többet gyakorolják a lövészetet, mint az elmúlt években. Úgy látja,
bátrabban és ügyesebben kezelik a fegyvereiket, mint korábban.
Kitért arra is, hogy azt mindig a rendőrök döntik el, mikor veszik elő a bilincset. Ezen felül, ha a helyzet úgy hozza, akkor nem kell felszólítaniuk az embert előtte. Ugyanez igaz a figyelmeztető lövésnél is.
Ha a szituáció nagyon veszélyes, esetleg életveszélyes, egyből célzott lövést lehet leadni.
Csapó Gábor elmondta, hogy tavaly 280 esetben indítottak eljárást hivatalos személy elleni erőszak miatt, ami több, mint 2021-ben volt és 2019 óta folyamatosan emelkedik ezen bűncselekménye száma. Arról is beszélt, hogy az ilyen eseteket nagyon alaposan kivizsgálják. Főleg az a céljuk, hogy tanuljanak az esetleges rossz gyakorlatokból. Minden hónapban készítenek egy esettanulmányt a rendkívüli események kivizsgálásával. Hangsúlyozta, hogy nem felelősöket keresnek, hanem tanulni szeretnének belőle. Példaként hozta fel azt, amikor 2020 karácsonyán megkéseltek egy rendőrt Újpesten. Az eset után bevezettek egy olyan lőszert, amelynek nagyobb a megállítóereje, vagyis hatékonyabb. Végül Czene Csaba ezredes beszélt arról, hogy Magyarországon egyre több a rendőr 2010 óta, a bűncselekmények száma viszont csökkent, így az emberek biztonságérzete is nőhetett, majd hozzátette, hogy Budapest a világ egyik legbiztonságosabb fővárosa.
Bár a rendőrség hangsúlyozta, hogy a háttértájékoztatót általánosságban tartják, nyilvánvalóan a közelmúltban történt aljas rendőrgyilkosság miatt volt különösen érdekes. Mint azzal többször foglalkoztunk, január 12-én Újbudán egy többszörösen visszaeső drogos bűnöző halálra szurkált egy rendőrt.
A baloldali dollármédiában ugyanis rengeteg hamis hír, félrevezető, hazug okoskodás jelent meg ezzel kapcsolatban. Jellemző, hogy nem a valós történtekkel foglalkoztak, hanem álhírekkel - ennek oka, hogy a káoszban érdekeltek, nem a rendben.
A legnagyobb gond jelenleg az, hogy a bíróságokon a drága magánügyvédek akár a börtöntől is megmenthetik a legelvetemültebb bűnözőket is - például akár a drogos rendőrgyilkost is. Ez ebben az ügyben is megfigyelhető, az aljas gyilkos ügyvédje megpróbálja elmebetegségre hivatkozva kijátszani a törvényeket.
Feltűnő az is, hogy a magyar dollárbaloldal és dollármédiája úgy tesz, mintha a drog nem lenne, nem jelentene problémát. Folyamatosan azzal próbálkoznak, hogy liberalizálják a kábítószerfogyasztást (már Gyurcsány miniszterelnöksége alatt is megpróbálták ezt megtenni). Ezért próbálják mentegetni a rendőrgyilkost is, mivel tudják, hogy kábítószert fogyasztott.
Ezért próbálnak lényegtelen mellékkérdésekbe, vagy egyenesen hazugságokba kapaszkodni.