Gulyás Gergely: A keresztyén hit mélysége a megmaradás kulcsa

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter

A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa".

A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) egyházkerületi ünnepi közgyűlésén letette az esküt Zán Fábián Sándor újraválasztott püspök, valamint az egyházi tisztségekre a 2022 decemberében megválasztott tisztségviselők.

A beregszászi református templomban megtartott közgyűlés résztvevőit köszöntő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy az Országgyűlés épülete előtt 1956-ban leadott sortűz áldozataira emlékező bibliai felirat - "Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk" -

a szovjet csapatok kivonulásával és a kommunizmus bukásával nyerte el értelmét.

A magyar sors több mint egy évszázada nem azonos Magyarország sorsával. A 2011-ben elfogadott alaptörvény világossá tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért a mindenkori magyar államnak "az egységes magyar nemzet elvét szem előtt tartva kell cselekednie" - mondta el a miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy már Zán Fábián Sándor 2015-ös püspöki eskütételén is kiemelte, hogy

Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar közösségekért.

Napjainkban a baj még nagyobb, a helyzet súlyosabb, "a püspöki szolgálat még nehezebb keresztet jelent". A kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a világmagyarságot alkotó közösségek közül.

Segítjük a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalját, mindeközben támogatjuk Ukrajnát is

- jelentette ki Gulyás Gergely.

Kifejtette: Oroszország a nemzetközi jog szabályait semmibe véve támadta meg hősiesen védekező szomszédját. Magyarország elítéli az agressziót, "fejet hajtunk minden hazáért és szabadságért harcoló katona előtt", együtt érzünk a szeretteiket gyászoló családtagokkal.

Ukrajna szenvedésében minden ott élő nemzeti közösség osztozik, Magyarország pedig fogadja a menekülők százezreit.

Büszkék vagyunk a kárpátaljai magyar intézményekre, amelyek a háború kezdete óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a háborús térségből menekülőkről gondoskodjanak

- mondta Gulyás Gergely.

Rámutatott:

a magyar humanitárius segítségnyújtás értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot,

a karitatív szervezetek pedig eddig 3500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába több mint nyolcmilliárd forint értékben.

Gulyás Gergely megköszönte a KRE közreműködését a segélyek célba juttatásában, valamint kiemelte a kiváló munkakapcsolatot a kárpátaljai megyei vezetéssel, ami - szavai szerint - a kivételek közé tartozik.

Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, "de ma ezt szándékos félreértések, és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik"- mutatott rá.

Miközben a szuverenitásának megsértését a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi Ukrajna, nem helyes "figyelmen kívül hagyni a területén élő nemzeti kisebbségeket illető alapvető jogokat és nemzetközi normákat" - mutatott rá a miniszter.

Azok a magyar férfiak, akik ukrán zászló alatt harcolnak "kiérdemelték, hogy ez az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira.

"Hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa" - fogalmazott.

Hinnünk kell abban, hogy Kárpátalján is meg tudjuk menteni, vagy helyre tudjuk állítani a magyar életnek keretet adó közösségeket, a családokat, "a templomot és az iskolát". Isten óvja Kárpátalját és a kárpátaljai magyarságot! - zárta szavait Gulyás Gergely.

A kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit,

majd megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját a háborúval kapcsolatban.

A megyevezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és jóval a háború kitörése előtt népirtásként az 1930-as évek nagy éhínségét.

Nem szabad engedni a provokációknak és meg kell őrizni a békét Kárpátalján - mondta Csubirko, aki összefogásra szólította fel a különböző felekezetek híveit.

Zárszavában Zán Fábián Sándor püspök 2023-at a remény évének nevezte és elmondta, hogy azért kell imádkozni Kárpátalján, hogy az elhalófélben lévő közösségek újraéledjenek. Mint mondta, minden háború véget ér és eljön a béke.

"Addig nekünk Isten ígéreteire hagyatkozva, a Szentlélekért könyörögve kell helytállnunk tanítványként, emberként, egymásért és senki ellen" - fogalmazott a KRE püspöke.