Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: A kormány idei első, szerdai ülésén az aktuális ügyeket tekintette át, többek között az Erasmus kapcsán. A kormány álláspontja szerint
elfogadhatatlan és tűrhetetlen, amit az Európai Bizottság Magyarországgal művel, főleg annak fényében, hogy a Brüsszellel történt megállapodás során a szükséges összeférhetetlenségi szabályokat meghozták, sőt, a magyar kormány szigorúbb szabályozásra is hajlandó lett volna.
A mostani Erasmus ösztöndíjakat a kormány kifizeti, tehát az idei évre a kormány biztosítja a forrásokat, amennyiben a jövő évi Erasmus-programmal kapcsolatban problémák lesznek, akkor a kormány annak összegét megelőlegezi. Ha az ügynek addigra nem lenne megoldása, amit a kormány nehezen elképzelhetőnek tart, akkor Magyarország az Európai Unió Bíróságán fog pert indítani.
A miniszter rámutatott: A nemzetközi adatbázisok szerint a modellváltó egyetemek egy év alatt összesítve 18 százalékkal növekedett a tudományos közlemények száma, a teljes publikációs teljesítmény 13,6 százalékkal, a nemzetközi adatbázisokban indexált közlemények száma pedig 16,7 százalékkal nőtt.
Tavaly az érettségiző magyar diákok száma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben 9, 2022-ben további 7,5 százalékkal nőtt a felsőoktatásba felvett hallgatók száma. A tudományos teljesítmény láthatóan nőtt és a jelentkezési arány is növekedett.
A külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, körülbelül 40 ezer külföldi hallgató tanul ma Magyarországon, és a járvány óta is növekedett a jelentkezések száma, többségében a modellváltó intézményekbe.
A felsőoktatási intézmények finanszírozása 2023-ra a 2020-as évhez képest duplájára emelkedett.
A Magyarországgal szembeni vádak alaptalanok, a tanszabadság nem sérült és minden szabályt a bizottsággal egyeztetve fogadtunk el. A kormány reméli, hogy az ügyet gyorsan és békésen rendezni tudják, ellenkező esetben bíróságra viszi az ügyet.
Februárban kezdődhet meg az Országgyűlésben a módosítások tárgyalása és remélhetőleg a következő hónapban el is fogadják azt.
A gazdasági helyzet kapcsán a dollárbaloldal szakértőinek minden jóslata kudarcot vallott, ugyanis nincs gazdasági és árfolyam-összeomlás, tömeges munkanélküliség vagy fizetésképtelenség.
A valóság, hogy a 2022-es növekedés 4,5 százalék körül lesz, ami Európában az egyik legmagasabb, a költségvetési hiányt jelentős mértékben csökkentették annak ellenére, hogy választási év volt, továbbá az államadósság is csökkent.
A reálbérek 2022 első tíz hónapjában az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek. 2010-hez képest a reálkeresetek – a családi kedvezményeket is figyelembe véve – 77 százalékkal nőttek, ez Európában a hatodik legmagasabb. Az OECD összefoglalása 32 országot vizsgál és arra jutottak, hogy 2022 harmadik negyedévében egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek.
Emellett foglalkoztatási rekordot értünk el, hazánkban 4,7 millióan dolgoznak.
December óta a forint erősödése is jól látható. A 2023-as költségvetésben a fókusz a rezsivédelmen van, a kormány célja a foglalkoztatás megőrzése, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme, továbbá a reálbérek növelése.
A legfontosabb a recesszió elkerülése, ha ez sikerül, akkor a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig mindenképpen fennmarad, ami havi 181 ezer forintos megtakarítást jelent minden magyar család számára.
Az ország rezsiszámlája 7 milliárdról 17 milliárdra nőtt az energiaválság miatt, de a kormány ebben a nehéz helyzetben is igyekszik megoldásokkal szolgálni, a rezsivédelmi alap pedig mintegy 2600 milliárd forintos forrással gazdálkodik.
Ezzel az önkormányzatoknak és a családoknak is jelentős segítséget kíván nyújtani a kormány. A költségvetés a módosítás után másfél százalékos növekedéssel számol, ami a recesszió elkerülését is jelenti egyben. További cél a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése.
A stratégiai célokat is szem előtt tartja a kormány, a családtámogatások összege nem csökken, sőt bővül azoknak a köre, akik jogosultak lehetnek.
A költségvetés biztosítja a nyugdíjemelést és a megemelt 13. havi nyugdíjat is, ezt mintegy 6150 milliárd forintot jelent. Az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, míg ma 208 800 forint.
Az Origo kérdésére Gulyás Gergely elmondta: az Európai Parlament működésének átalakítása kérdésében „már a részsiker is siker lenne". Szerinte ugyanakkor a decemberben kirobbant korrupciós botrány a szervezet maradék hitelét is felemésztheti. Úgy látja, a magyar vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályozás jó, az uniós szabályozást is „ehhez kéne igazítani, ezt javasolni fogjuk". Hozzátette: Az EP akkor tud komoly intézmény maradni, ha a korrupciós vádakat feltárja, és annak tanulságai levonja. Az EP-nek szigorúbb kritériumokat kell támasztania – emelte ki.
A magyar kampányfinanszírozási szabályok hatékonyak, külföldről pénzeket elfogadni törvénytelen, „ha egy párt vagy politikus mégis így teszi, az komoly problémát jelent" – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Azt is elmondta, illúzió azt gondolni, hogy ha valaki milliárdokat ad külföldről, annak „nincsenek kívánságai". Mivel ez tavaly megtörtént, így „joggal beszélhetünk dollárbaloldalról".
A haderőfejlesztésre vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely elmondta, komoly haderőfejlesztési program van folyamatban, amin ma már senki nem gúnyolódik. Felelőtlenségnek nevezte azokat a korábbi – többek között Vadai Ágnes DK-s politikustól származó – kijelentéseket, melyek arról szóltak, hogy „a hadsereg az új stadion".
Arra a kérdésre, hogy Magyarország várhatóan kiáll-e majd Izrael mellett az ENSZ-ben, a miniszter azt válaszolta, hogy az ENSZ és Izrael viszonyának hosszú története van, „mi pedig minden ország mellett kiállunk, ha igazságtalan határozatokat akarnak elfogadni ellenük".
Gulyás Gergely miniszter az egyes baloldali polgármesterek által visszautasított kormányzati rezsitámogatások kapcsán elmondta, nem tisztje állást foglalni például a DK belső ügyeiben. Mint mondta, szerencsére a polgármesterek nagy többsége leült Balla György miniszteri biztossal és Láng Zsolt kormánybiztossal, hogy az általuk vezetett önkormányzat hozzájusson a kormányzati forrásokhoz.
A Századvég legújabb felmérésére kitérve, miszerint az EU tagállamainak lakosai jelentős mértékben Brüsszelt tartják felelősnek az energiaválságért, Gulyás Gergely elmondta:
jelenleg egy olyan technológiai váltáson megy keresztül Európa, ami tartósan magas energiaárakat eredményez az LNG-re való átállás miatt. Ennek az elszenvedői az európai emberek és családok lesznek.
A háború mellett lobbizó politikai hangokat érintő kérdésben, miszerint Leopárd 2-es tankokat követelnek Ukrajna számára, a kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: Magyarországnak speciális geopolitikai helyzete van és nemzeti érdekérvényesítési lehetősége van. Mint elmondta, Magyarország csak Kárpátalján keresztül tudna fegyvereket szállítani Ukrajnába, ahol továbbra is több mint százezer magyar ember él. A miniszter hangsúlyozta, a kormány célja, hogy Kárpátalján minél tovább megvédje a háborútól.
Gulyás Gergely emlékeztetett, minden kormány maga dönti el, hogy meddig kíván elmenni Ukrajna támogatásában, azonban, ha egy NATO-tagállam bevonódik, az a harmadik világháború kitörését eredményezné.
A pedagógusok újabb, tervezett sztrájkját illetően a miniszter arra kérte a tanárokat, hogy a jogszabályok betartásával járjanak el. Gulyás Gergely ismét kiemelte, a kormány egyetért azzal az igénnyel, hogy a pedagógusok fizetését emelni kell. Mint emlékeztetett,
ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal a hazánknak járó forrásokat illetően, amely megállapodást a baloldal és közte a magyar baloldal is visszatart, akkor reményei szerint visszamenőlegesen, január 1-től lehetne végrehajtani a béremelést.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kérdésre adott válaszában elmondta, várhatóan a hét második felében érkeznek az uniós szankciókra vonatkozó nemzeti konzultáció eredményei.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány szeretné, ha lenne második fordulója a tárgyalásoknak, azonban a rezsiárak alakulásától függ ez. Azt is elmondta, hogy a távhő rezsicsökkentett árának fenntartására továbbra számíthat a lakosság, ezen felül az önkormányzatokkal amennyiben szükséges további tárgyalás, számíthatnak az önkormányzatok a kormányra.
A napokban felmerült Erasmus-ügyekkel kapcsolatban Gulyás Gergely kiemelte, nem korrekt a bizottság eljárása, hozzátette: A bizottság elismerte,
Magyarország az összeférhetetlenségi szabályokat jogszerűen betartotta.
Mint mondta, abszurd és elfogadhatatlan a helyzet, viszont a kormány reményei szerint az gyorsan megoldható.
Gulyás Gergely elmondta, a napelem pályázati pénzekkel kapcsolatban, hogy a kormány célja, hogy 1,2 milliárd forintot fizessen ki január végére, ezekre a pályázatokra.
Gulyás Gergely elmondta, a kormány abszurdnak tartja, hogy az autós forgalom előtt korlátozva van a Lánchíd. Hozzátette: „Józan ésszel, ha valaki zöld politikát akar képviselni, az nem gondolhatja, hogy ez egy jó szabályozás", hiszen az autók több mint három kilométeren keresztül állnak és „pöfékelnek" emiatt. „Ez nem bal- vagy jobboldali kérdés" – hangsúlyozta.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, jelentős pénzekből a fővárosi önkormányzat a „felújítást már legalább részben végrehajtotta", az azonban elfogadhatatlan, hogy nem teszik mindenkinek lehetővé azt, hogy átkeljen a hídon.
A modellváltó egyetemek és az Erasmus-program körül felmerült újabb brüsszeli kifogás nem világos. A miniszter kiemelte, az Európai Bizottság szavahihetőségét vonja kétségbe, hogy az általa kért változtatások után ismét kifogásokat emel Magyarországgal szemben. A miniszter emlékeztetett: egyelőre nem érkezett világos és érthető vélemény az uniós testülettől az újabb kifogásra vonatkozóan.
A nyugdíjemelés mértékére vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta:
a magyar rendszer lényege, hogy az infláció mértékének megfelelően korrigálja folyamatosan az ellátásokat.
A napelemek pályázati elbírálása kapcsán a miniszter elmondta, valóban az államigazgatás oldalán tapasztalható lassúság. A beérkezett pályázatok eddig aránytalanul kis mértékben lettek elbírálva, a miniszter azonban a folyamat felgyorsítását ígérte.
A HírTV kérdésére válaszolva, miszerint a DK feljelentést kíván tenni Erasmus-ügy kapcsán, Gulyás Gergely azt mondta: „Miután a DK vezetője politikai karrierjét a tömeggyilkos kommunista állampártban kezdte, ahol úgy gondolkodtak a jogról, hogy az a politika szolgálóleánya, ezért látszik, hogy továbbra is így gondolkodik".
Most egy olyan ügyben beszélnek hűtlen kezelésről, ahol büntetőjogi kategóriák szóba sem kerülhetnek, ez egy régi bolsevik gondolkodás következménye.
A Mandinernek adott válaszában a kancelláriaminiszter kiemelte: Karácsony Gergely főpolgármester kijevi látogatása során buta és felelőtlen kijelentést tett, amikor azt mondta: „a magyar kormány gyakran Putyin érdekei szerint cselekszik". A koronavírus-járvány kapcsán a kancelláriaminiszter elmondta, a Kínából hazánkba érkezőknek a járvány jelenlegi állása szerint nem kell korlátozásokra számítaniuk.
A migrációról is szó esett, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: Európában nehéz a helyzet, főleg az Unió déli határain. Hozzátette: minden schengeni tagország feladata a térség határainak védelme. Azt is elmondta, Magyarországon ezt a déli határon immár a határvadász egységek végzik, amely még a korábbinál is hatékonyabban működik.
Az Erasmus-üggyel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, az ügy károsultjainak költségvetési hatása 5 milliárd forintot jelent, amelyet a kormány meg tud előlegezni a károsultak számára az ügy rendezéséig.
Azon kérdésre miszerint Magyarország visszalép, vagy kisebb szerepet vállal a női kézilabda Európa Bajnokság rendezésétől Gulyás Gergely elmondta, hogy más ügyben nem várható visszalépés, de a hír igaz.
Az EB rendezése rendkívüli költségekkel jár, továbbá Svájccal és Ausztriával együtt rendeztük volna, így várhatóan a másik két ország fogja megrendezni a sporteseményt.
Az önkormányzatok által a helyi iparűzési adó alapján fizetendő szolidaritási hozzájárulás kiszámításának új módjáról nincs jelenleg döntés – válaszolta újabb kérdésre a miniszter. A háztartások zöldenergia átállására vonatkozó kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a hajlandóság az emberek részéről megvan, ez jól látszik a napelem-infrastruktúrából, azonban a hálózatfejlesztés kulcsfontosságú ebben a tekintetben, ez a következő lépés.
Újságírói kérdésre Gulyás elmondta, három napja értesült a kormány az Erasmus-pénzek befagyasztásáról. Elmondta, a kormány korrekt módon tárgyalt a bizottsággal, ők azonban inkorrektnek mutatkoztak a kérdésben.
Arra a kérdésre, hogy a kormány hajlandó-e olyan módosításokat elfogadni, amik ezt az ügyet is érintik, Gulyás azt válaszolta, a kormány kész erre, azonban „egyértelmű papír kell a bizottságtól, ami erősíti a hitelességet arról, hogy pontosan mit akarnak". „Mi elegendő? Mi erre vagyunk kíváncsiak" – tette hozzá. A kormány el tudja fogadni ezt a kérés, ám „eddig nem ezt kérték, ez a baj".
A miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, a kormány minden területet végigegyeztetett a bizottsággal, 1-2 vitás kérdés maradt, de nem ebben a témában. Majd „mégis úgy döntöttek, hogy keresnek újabb érveket, így kerülhetett be ez a pont is, amit már egyszer lezártunk".
A családvédelmi törvény módosítására vonatkozó kérdésre Gulyás úgy reagált, erre nincs semmilyen esély. Megjegyezte, „a brüsszeli »genderforradalmat« mi nem szeretnénk itthon látni".
Az élelmiszerárstopok kérdését illetően Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kormány felfogása, hogy a legszegényebb rétegeknek nyújt segítséget. Kiemelte, amíg áruhiány nincs, és nem okoz több kárt az intézkedés, mint amennyit hoz, addig fenntartható. Amennyiben április 30. után is fenntarthatónak minősül, a kormány annak megfelelően fog dönteni.
Az egészségügyi szakdolgozók béremelésére vonatkozóan Gulyás Gergely kiemelte: a béremelés alapja a jelenlegi fizetésük lesz. Mint mondta,
az idei költségvetés kereteinek megfelelően tudják biztosítani a béremelést, amelynek lesznek további lépcsőfokai is a jövőben.
A pedagógusok béremelése kapcsán Gulyás Gergely elmondta: a kormány végrehajtotta a bizottság által kért módosításokat, a baloldali EP-képviselőket pedig arra kéri, „akik havi hatmillió forintért lobbiznak az Európai Parlamentben,", hogy álljanak a magyar pedagógusok oldalára és segítsék hozzá Magyarországot, hogy hozzájusson a neki járó uniós forrásokhoz.