Kétnapos médiakonferenciát tart a Mathias Corvinus Collegium

Mintegy 500 regisztrált érdeklődő, 9 panelbeszélgetés, 2 vidéki side event esemény, több mint 10 országból és 3 kontinensről 40 hazai és külföldi előadó, valamint 48 tudósító újságíró – a médiapiac helyzetéről, a publikálás jövőjéről tart kétnapos nemzetközi konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

Az MCC kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a diákokkal megismertesse az ő életüket is alakító és a jövőjüket befolyásoló trendeket, legyen szó akár geopolitikáról, akár az Európai Unióról, akár a klímavédelemről, vagy jelen esetben éppen a nemzetközi médiapiac aktuális alakulásáról

– hangsúlyozta köszöntő beszédében Szalai Zoltán. Az intézmény főigazgatója kiemelte: fontosnak gondolják a naprakész, a világra nyitott tehetségek nevelését, akik nemcsak értik és figyelemmel kísérik a világot, hanem meghatározó diskurzusokkal, aktívan alakítani is tudják azokat. A médiáról nemzetstratégiai kérdésként kell gondolkodni – erről már Orbán Balázs szólt megnyitó beszédében. Az MCC kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: kulcsfontosságú kérdés, hogy a média nemzeti tulajdonban van és egy stratégiai ágazat. A miniszterelnök politikai igazgatója felhívta a figyelmet, veszélyes trend a nyugati világban, hogy a média egyre inkább az ideológia szolgálatába kerül.

Új formátumok: Médiaforradalmárok

A nagy, korábban mértékadó amerikai újságok egyre inkább elveszítik nemzeti karakterüket, mert a progresszív irányok nyomásának engedve, egyre inkább csak egy szűk előfizetői réteg kiszolgálására fókuszálnak – emelte ki Sohrab Ahmari, a Compact Magazine alapító szerkesztője a konferencia első panelbeszélgetésén, amely a digitális átalakulás hatásairól szólt. A legtöbb klasszikus médium esetén a fogyasztók, előfizetők értékrendje nincs összhangban a szerkesztőségek vagy tulajdonosok ideológiai beállítottságával és ez súlyos ellentéteket szül – erre már a The American Conservative vezető szerkesztője, Rod Dreher hívta fel a figyelmet.

Javier Villamor, a spanyol7NN újságírója pedig arról beszélt, hogy nem feltétlenül az objektivitás, sokkal inkább a becsületesség az első számú mérce a modern újságírásban.

A hazai médiapiaci viszonyok kapcsán Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója arról szólt, hogy semleges, teljes mértékben pártatlan tájékoztatás elérése az ember természeténél fogva kevésbé lehetséges, ugyanis aki az információt tálalja, már egyfajta szűrőn keresztül szemléli a világot. „A nagy múltú sajtóorgánumok még mindig ragaszkodnak a tradicionális formátumokhoz, holott a digitális világban sok esetben (költség)hatékonyabban lehet tartalmakat eljuttatni az olvasókhoz" fogalmazta meg Colin Morrison, a Flashes & Flames Media Ltd alapító szerkesztője.

A kreatív zavar: hogyan nyerjük meg a digitális forradalmat?

A második panel a hagyományos üzleti modellek hanyatlásáról és ezzel párhuzamosan az új esélyekről és lehetőségekről szólt a média világában. Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője, ismert újságíró a dinoszauruszok kihalásához hasonló jelentőségűnek nevezte az internet megjelenését a média világában, amelyben számos médium elsüllyedt és csupán a legjobbak tudtak fennmaradni. Ylenia Swierk, a Piano Software Inc. stratégája szerint a túlélők azok voltak, akik a tartalomra összpontosítottak, valamint kreatív módon kezdték el használni az online felületeket, ahol a tartalomszolgáltatást számos egyéb eszközzel is kombinálták, legyen szó a kreatív ötletekről vagy a social media platformok alkalmazásáról.

George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója hozzászólásában a digitális kifejezés és a közvélemény meghatározása közötti különbségről beszélt.

Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője azt emelte ki, hogy a digitális forradalom ideológiai forradalom nélkül nem születhetett volna meg. „Mi a szólásszabadság érdekében küzdünk, a cenzori tevékenység visszavágásáért, ahol a kapuőrök szerepe megszűnik és a tartalmak sokszínűsége határozza meg a kínálatot" - tette hozzá a szakember. Magyarországon az utóbbi időben kevésbé változtak a digitális fogyasztói szokások, ami részben annak is köszönhető, hogy nagyon gyorsan zajlott le hazánkban a digitális forradalom és több olyan médium is megjelent a '90-es években, amelyeknek egyáltalán nem is létezett offline elődjük- erről már Vaszily Miklós, az Indamedia Csoport társtulajdonosa szólt.

A médiatörvény és EU-szabályozás hatása a médiapiacra

Jelenleg is tart egy új uniós médiaszabályozás, az úgynevezett "European Media Freedom Act" kidolgozása, amely a brüsszeli elképzelések szerint korlátozná a techcégek dominanciáját és csökkentené a tulajdonosok hatását a szerkesztőségek munkájában. Ugyanakkor az európai terveknek komoly veszélyei is lehetnek – erről is szóltak szakemberek a konferencia harmadik panelbeszélgetésén.

Az Európai Unió 2019-es, a digitális egységes piacra vonatkozó szerzői jogokról szóló irányelve kapcsán Florian Nehm, az Axel Springer SE EU rovatának vezetője megjegyezte: szerint ez az irányelv abból a szempontból jó kezdeményezés, hogy a digitális térben a szerzői jogok sokkal nehezebben érvényesíthetők.

Ez az irányelv jelenthet előrelépést – vélekedett Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. A szakember elmondta, hogy a NMHH folyamatosan arra törekszik, hogy hazánk médiapiaca kiegyensúlyozott legyen, azonban Magyarországnak már a következő lépésen kell gondolkodnia a szerzői jogok tekintetében. A beszélgetésen felvetődött a nagy technológiai óriásvállalatok szerepe is a szólásszabadság tekintetében, hiszen sokszor lehet tapasztalni, hogy ezek a vállalatok sokszor korlátozzák, hogy mi jelenjen meg a felületeiken. Dr. Jorge Soley az El Debate munkatársa a téma kapcsán megjegyezte, hogy lapjának elsősorban nem a nagyvállalatokkal kell megküzdenie, hanem az állami szabályozással. A probléma, amivel most küzdünk, az gyakorlatilag a digitális kommunikációra való átállás – jegyezte meg George Chirita, a Román Audiovizuális Kommunikációs Egyesület igazgatója.

A legtöbb médiaplatform baloldali beállítottsága miatt a jobboldali vélemények csak limitáltan vannak jelen.

A témával kapcsolatban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója elmondta, hogy a legfőbb baj a Woke ideológiai térnyerése, valamint az úgynevezett cancel culture. A "European Media Freedom Act" kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogszabály egy csomó olyan kérdést vet fel, amelyekben alapvetően a nemzetállamoknak kellene dönteni.

Üzleti modellek: Lehet-e nyereséges az online média; Túlélheti a nyomtatás?

Mi változott az elmúlt 20 évben a médiapiacon – ezt a kérdést is körüljárták a negyedik panel résztvevői. Jacek Karnowski, a Fratria és a Sieci hetilap főszerkesztője szerint ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen a folyamat nem ért még véget és a jövőt nehéz megjósolni. Ráadásul folyamatosan vannak különböző divatok, amelyek dinamikusan változnak. Emellett az online tér is folyamatosan változik: vannak hírportálok, amelyek egyik nap elveszítik az olvasóik 50%-át, a következő nap pedig olvasottsági rekordokat döntenek. Kiemelte emellett a megváltozott olvasói szokásokat is: már nem honlapokat böngészünk, hanem közösségi médiumokat. Kovács Tibor szintén úgy látja, hogy egy változás közepén vagyunk, ugyanakkor a minőségi tartalom kulcsfontosságú továbbra is.

A Ringier Hungary vezérigazgatója szerint a nagy változás, ami jön, a duálpiac, azaz az olvasói és a hirdetői piac alakulása.

Yair Netanyahu kolumnista, rádió műsorvezető, izraeli politikai közösségi média influencer szerint pozitív hatással is jár a digitális forradalom, mégpedig a demokratizálódás folyamatának megerősödésével. A szakember kiemelte: korábban csak egy nagyon szűk kör lehetett újságíró, akik több esetben nem voltak ideológiailag függetlenek. Ehhez képest ma már bárki lehet véleményvezér, így bárki hallathatja a hangját. Ralf Schuler, a Bild berlini parlamenti irodájának volt vezető tudósítója arról beszélt, hogy továbbra is van pénz a piacon, és ebből most is a nagy platformok profitálnak.

Ugyanakkor nyílt egy piaci rés, azaz bárki indíthat videócsatornát, podcastot, vagy csinálhat tiktok videót és ha nem működik a modell, akkor egyszerűen elengedi.

A panelbeszélgetés moderátora, Gladden Pappin, az MCC vendégoktatója kiemelte, a diverzitás a közös kultúra gondolatától való visszalépést is jelenti, amiben az egyéni perspektíva került előtérbe.

Vissza a gyökerekhez: Hiteles, hosszú formátumú kiadás

Egy új kutatás szerint tévhit, hogy a digitális világ háttérbe szorította a tudósítások hagyományos formáit. A közvélekedéssel ellentétben az emberek szívesen olvasnak -akár előfizetés formájában is- hosszabb tartalmakat, ha azok jó minőségűek. A konferencia első napjának utolsó panelbeszélgetésén erről a témáról fejtették ki a véleményüket az előadók.

Sosem az vezérelt, hogy mindenben kiszolgáljam az olvasók igényeit, azt követtem pályán során, ami engem érdekel és mindez megérje pénzügyileg

– fogalmazott Alexander Marquier, a németországi Cicero főszerkesztője. Aki tik-tok videókat néz, az nem fog hosszú esszéket olvasni, mindazonáltal egy print lap print fennmaradásának kulcsa, hogy online is bevonzza az embereket- erről már Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative főszerkesztője és kiadója beszélt. Tibor Fischer úgy véli, hogy tévútra vezethet az a gondolkodás, ha csak akkor írunk cikkeket, ha a terméküknek piaca van. Az MCC Irodalmi Műhelyének vezetője szerint pont ez a gondolkodás terel olvasókat a független véleményközlés irányába, hiszen, ha a tulajdonosok határozzák meg, mi számít eladhatónak, akkor egyre többen blogon és más online platformon fogalmazzák meg gondolataikat.

Az Atlantico.fr alapítója és szerkesztője szerint is komoly probléma a megbélyegzés a nyugati médiavilágban.

Jean Sébastien Ferjou kifejtette: gyakran érzik úgy magukat, mint a mesében a kisfiú, aki az éljenző tömegből egyedüliként merte a király szemébe mondani, hogy nincs rajta ruha.

Mathias Corvinus Collegium

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény, amely Kárpát-medenceszerte nyújt a hagyományos iskolarendszeren túlmutató, ingyenes, társadalmilag hasznos, közösségi célokat szolgáló képzéseket az általános és középiskolás korú fiataloktól kezdve egészen a felsőoktatásban tanuló vagy már diplomás korosztályig. Az MCC tudásközpont, amely a képzések mellett rendezvényeivel, konferenciáival, könyveivel, nyilvános közléseivel részt kíván venni az összmagyarság felemelkedését szolgáló közéleti párbeszéd és kultúra fejlesztésében.