Így segít Magyarország az ukrajnai menekülteknek

Budapest, 2022. március 7. Az orosz-ukrán háború elől menekülő emberek Budapesten, a Keleti pályaudvaron 2022. március 7-én. MTI/Balogh Zoltán

A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében arról ír, hogy Magyarország különleges helyzetbe került 2022. február 24-én: 2015-höz hasonlóan egy tömeges menekülthullám érte el az országot, azonban most egy szomszédos államban kitört háború következményeként. A hatóságok és a civil szervezetek az első pillanattól kezdve helyt álltak a magyar-ukrán határon, valamint a fővárosban is a helyzetnek megfelelő válságkezelést léptették életbe. A tranzitpontokon teljeskörű ellátásban részesültek a háborús menekültek, ezután vagy tovább utaztak más európai országok irányába, vagy pedig benyújtották a magyar hatóságoknál a menedékes státusz iránti kérelmüket. A regisztrált belépők száma napjainkban 1,2 millió felett, a menedékes státusszal rendelkezők száma pedig 33 ezer felett mozog. A Tóth Bettina kutató által jegyzett gyorselemzést teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük.

Magyarországon a 2011. évi népszámlálás adatai szerint a 13 történelmi nemzeti kisebbség közül az ukránok rendelkeztek a hetedik legnagyobb lélekszámmal (7 396 fő), akiknek mintegy 60%-a magyar állampolgár is volt. A földrajzi közelség miatt már az orosz-ukrán háború kitörését követő első napokban megérkeztek Ukrajna felől a háborús menekültek.

Ez azonban kizárólag egy 2022. február 24-én kihirdetett kormányrendelettel valósulhatott meg, hiszen előtte menekültként a Magyarországra történő beutazás kizárólag a külföldi nagykövetségen történő előzetes kérvény benyújtásával volt lehetséges.

A Frontex 2022. december 11-i adatai szerint az orosz invázió kezdete óta a magyar határt Ukrajna felől 1 220 650 ukrán állampolgár lépte át, amelyből 33 228 személy regisztrált és jutott hozzá menedékes státuszhoz. A menedékeskénti elismerések alacsony száma azzal magyarázható, hogy az Ukrajnából menekülők zöme csupán tranzitországként tekint Magyarországra, továbbá az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek csak ellátásra jogosultak, menedékes státuszra azonban nem. Végezetül ki kell emelni, hogy

a magyar kormány több tízezer, az orosz invázió kezdetén Ukrajnában tartózkodó harmadik országbeli állampolgár – például nagyszámú indiai és nigériai közösség – pár napig történő elszállásolását és biztonságos hazajutását biztosította.

Fotó: Nagy Bogi - Origo

Kezdeti intézkedések és a pénzügyi háttér

A február 24-i invázió, valamint az azt azonnal követő menekülthullám azonnali reakciót követelt meg, amely leghamarabb a különböző humanitárius szervezetek munkájában volt érzékelhető a magyar ukrán határ mentén fekvő településeken – Záhony, Beregsurány, Barabás, Lónya és Tiszabecs –, valamint Budapesten. A kisebb civil szervezetek közül említést érdemel a Budapest Bike Maffia vagy a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület. A Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt nagyobb kormányzati támogatást élvez, továbbá a 2000-ben létrehozott Karitatív Tanács tagjai is. Emellett március 2-án a kormány életre hívta a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot, amely ezen szervezetek és más, a helyzetben létfontosságú szektorok (oktatás, egészségügy, közlekedés stb.) képviselőit tömöríti a megfelelő válságkezelés érdekében. Az állami szervezetek közül említést érdemel a katasztrófavédelem, a honvédség és a rendőrség munkája is, amely nagymértékben segítette a koordinációt.

A háború kitörése után négy nappal a rendőrség új informatikai rendszert fejlesztett a menekültek regisztrációjának megkönnyítése érdekében. Ennek segítségével március végétől már a határátlépésnél lehetővé vált a személyek rögzítése, amely felváltotta a korábbi, különböző tranzitpontokra történő szállítási gyakorlatot.

Az állami szerepvállalás a válságkezelés pénzügyi támogatásában is meghatározó, kifejezetten a nagy humanitárius szervezetek esetében. A kisebb szervezetek szintén részesültek a központi forrásokból, náluk azonban jellemzőbb volt a civil társadalmi, valamint intézményi hozzájárulás. Említést érdemel az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott, a REACT-EU helyreállítási alapból származó 300 millió eurós anyagi támogatás, amely jelen helyzetben a menekülthelyzet támogatására irányul – bár helyreállítási alap révén alapvetően a koronavírus-járvány okozta károk orvoslására is szolgál, így Magyarországon a gazdasági károsultak kárpótlására irányult.

Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők fogadására létesített humanitárius tranzitpont a budapesti BOK csarnokban 2022. március 29-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Október elején a Belügyminisztérium újabb 21,1 millió eurós támogatás érkezéséről számolt be, azonban az említett hónap végén bejelentett, az Európai Bizottság által az ukrajnai menekülteket befogadó országok részére biztosított 100 millió eurós forrásból Magyarország már nem részesülhetett.

Az ellátás és a hosszútávú lehetőségek jellemzői

A válság kezdetén a menekültek nagy számban a Keleti és a Nyugati pályaudvarokon érkeztek meg a fővárosba, amelyek ezáltal hamar leterheltté váltak. A tehermentesítés céljából átmeneti várókat és szálláshelyeket hoztak létre Budapesten több helyszínen, említést érdemel például a Migration Aid által üzemeltetett, a Madrid utcai, egykori munkásszálóból átalakított 300 fős menekültszálló. Március 21-től nyílt meg a BOK-csarnokban létrehozott központ, ahol a hat nagy segélyszervezet rotációs rendszerben minden ellátást (élelmezési, ruházati, orvosi, pszichológiai, gyermek- és kisállatgondozási, hivatali ügyintézés stb.) biztosít; a helyszínre ingyenes járatokkal szállították a menekülteket. Akik nem utaztak tovább más országokba, általában fővárosi és vidéki magyar családoknál, bérelt vagy államilag, illetve önkormányzatok által biztosított szálláshelyeken maradtak.

Az Ukrajnából február 24-e óta érkező személyek menekültügyi eljárása a más országokból érkezőkkel ellentétben nem időigényes, hiszen az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) területi képviseletéhez benyújtott kérelmek automatikusan pozitív elbírálásban részesülnek. Az OIF által kiállított okmánnyal pedig az Ukrajnából menekültek azonnal jogosultak a magyar állam által biztosított ellátásra.

A kiterjedt, ingyenes tömegközlekedés és egészségügyi ellátás mellett havi szinten rendszeres létfenntartási támogatás jár felnőttenként 22 800 forint, a kiskorúak esetében pedig 13 700 forint értékben, amennyiben nem létesítenek munkaviszonyt a keresőképes személyek.

Ezek folyósítását azonban kritika érte egy az UNHCR által szeptemberben készített felmérésben, miszerint a pénzügyi támogatás nem elegendő a létfenntartáshoz, valamint sokszor nem is érkezik meg a célszemélyekhez. A munkavállalás engedélymentesen biztosított a státusszal rendelkezők számára, ezenfelül a magyar állam támogatást nyújt azon munkáltatók részére, akik legalább heti húsz órában ukrán menekülteket foglalkoztatnak. Az OIF honlapján található információkból továbbá az is kiderül,
hogy menedékes státusszal nem, csupán biometrikus útlevéllel rendelkező személyek is munkába állhatnak bizonyos feltételek mentén. A munkavállaláshoz azonban szinte elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete, ezért díjmentes magyar nyelvoktatás is rendelkezésre áll a menekültek számára.

Forrás: Nagy Boglárka

Az oktatás terén számos egyéni szereplő is becsatlakozott a segítségnyújtásba, hiszen a menekültek egy jelentős része gyermek- és fiatalkorú. Budapesten és Nyíregyházán már korábban is működött ukrán vasárnapi iskola, azonban ennyi érkező mellett ennek a két intézménynek elégtelen volt a kapacitása.

Ahhoz, hogy minél több gyermek foglalkoztatása és iskoláztatása megoldásra találjon, a kormány havi 130 ezer forintos támogatást és ingyenes tankönyveket nyújt az ukrán menekülteket befogadó oktatási intézmények számára többek között a délutáni felzárkóztató foglalkozások lefolytatására.

Emellett a Menedék Egyesület júniusban életre hívott egy kerekasztal-beszélgetést, ahova az oktatásba bekapcsolódott szervezeteket hívták meg a jó gyakorlatok megosztása céljából. Több iskola, mint az Ukrán Vasárnapi Iskola vagy a Budapesti Piarista Gimnázium képviselője nyilatkozott arról, hogy számos ukrán fiatalnak tették lehetővé, hogy online becsatlakozzanak az anyaországi oktatásba, vagy hogy Magyarországon fejezzék be megkezdett tanulmányaikat. Továbbá a magyar, az ukrán, de akár az orosz nyelv tanulását is számos intézményben biztosították, illetve több magyar egyetem, mint például a Semmelweis Egyetem is nyitott volt arra, hogy a menekültek befejezhessék megkezdett szemeszterüket. Az oktatásszervezést nehezítette, hogy a családok az ország számos pontján telepedtek le, a magyar és angol nyelv ismeretének hiányában viszont sok helyen nem volt elegendő tanulási lehetőség. Szeptembertől leginkább magyar osztályokban kezdhették meg tanulmányaikat a menekült gyermekek, hiszen többnyire nincs egy vonzáskörzetben annyi ukrajnai diák, hogy egy külön osztályt indítsanak számukra. Részükre külön biztosított a magyar, mint idegennyelv oktatása.

Forrás: Nagy Boglárka

A nyelvismeret hiánya vagy a pénzügyi helyzet miatt sokan választottak célországként más közép-európai országot, mint például Lengyelország vagy Németország.

A hazánkban menedékes státuszt igénylők közül azonban sokan meglehetősen pozitív képpel rendelkeztek a Magyarországon maradást illetően.

Az UNHCR 2022 augusztusának végén jelentetett meg egy június és augusztus között 538 személy interjúztatása alapján összeállított kivonatot. A megkérdezettek fele tervezett „a közeljövőben" Magyarországon maradni, 23%-uk nyilatkozott a hazatérésről, a további országokba (legfőképp Németországba és Csehországba) történő utazást 18% választotta, 8% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A maradásra többek között az anyaországhoz való földrajzi közelség vagy a korábbi magyarországi munkaviszony, ezáltal a biztos jövedelem lehet a magyarázat. Szeptemberben egy 512 személy megkérdezésével zajló felmérésben az akkor Magyarországon menedékes státusszal rendelkezők közül már 79% nyilatkozott a maradásról, 6% a Magyarországon belüli költözésről, 3-3% a hazatérésről és a másik országba történő költözésről, 8% pedig nem tudott konkrét választ adni a kérdésre.

A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!