2019. július 28-án elrendelték egy férfi bűnügyi felügyeletét, amelynek hatálya alatt 2020. január 23-án meg kellett volna jelennie a bíróságon az "elmeállapota megfigyelése tárgyában tartott ülésen".
Mivel a férfi ezt nem akarta megtenni, elhatározta, hogy megöli az őt kísérő rendőröket és megszökik.
Felhívta a 112-t és azt hazudta, hogy megsérült a válla. Rendőröket kért, hogy kórházba vigyék, majd egy kést és sok pénzt tett a zsebébe. Amikor a rendőrök megérkeztek otthonához, mentőt hívtak, az vitte a férfit kórházba. Onnan viszont már a rendőrautóval akarták hazavinni.
Mivel sérült volt a válla, nem tettek rá bilincset.
A bírósági közlemény szerint útközben a férfi az ablaknak szorította a mellette ülő rendőrnőt, akit a késsel meg is szúrt. Amikor ezt az autót vezető rendőr észrevette, üresbe tette a kocsit és azonnal hátrafordult, hogy lefogja a támadót. Az első próbálkozása után a férfi kiszabadította a kezét és többször megvágta a rendőrt. Amikor a sofőrnek sikerült lefognia a csuklóját, társa elővette szolgálati fegyverét,
amelynek a csövére a támadó ráfogott és megpróbálta megszerezni.
A két rendőrnek ezt sikerült megakadályoznia, ami után a rendőrnő a fegyverével a kezében már ki tudott szállni a kocsiból. Ráfogta a pisztolyt a támadóra és ugyanígy tett a társa is, miután kivette a kést a támadó kezéből, erősítést és mentőt hívott. Nem sokkal később meg is érkezett két, közelben tartózkodó rendőr, akiknek a segítségével végül sikerült megbilincselni. Ez elég sokáig tartott, mivel a támadó ellenállt. Mindkét rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel megúszta az esetet, de a szakértők megállapították, hogy a szúrásoktól akár életveszélyes állapotba is kerülhettek volna, sőt, akár meg is halhattak volna. A törvényszék a vádiratban írt tényekkel egyetértve a férfi emberölés kísérletében és hivatalos személy elleni erőszakban bűnösnek találta,
amiért halmazati büntetésül 17 év fegyházbüntetésre ítélte.
Indokolásában a bíró kiemelte, hogy a támadónak nem az adott két rendőr, hanem a rendőrség, illetve a hatóság volt a célpontja.
Cselekménye során terrorista jellegű magatartást tanúsított, amelynek célja a félelemkeltés és a sajtó figyelmének felhívása volt
- írták.
A bizonyítási eljárás során a bíróság megállapította az előre kiterveltséget és az emberölési szándékot, amely azonban befejezetlen maradt, az áldozat pedig enyhébb sérüléseket szenvedtek. Ugyanakkor a bíró hangsúlyozta, hogy a rendőrök elleni támadás további minősítő körülmény, ezért az átlagosnál szigorúbb büntetést kell kapnia, így a határozott idejű szabadságvesztés kiszabását tartotta méltányosnak és kellően szigorúnak. A döntés ellen az ügyész súlyosítás - életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása - miatt fellebbezett, míg a védelem enyhítés érdekében nyújtott be jogorvoslatot, így az ítélet nem jogerős. A támadó - élve jogával - nem jelent meg az ítélethirdetésen.