Délután öt órára hirdettek megemlékezést a rendőrök meggyilkolt kollégájuk, Baumann Péter emlékére. Ennek ellenére, már jóval öt óra előtt rengetegen gyűltek össze. Alig találtak parkolóhelyet azok, akik autóval érkeztek.
Természetesen rengeteg volt a rendőr, de sokan mások is úgy gondolták, hogy leróják a kegyeletüket. Ők párfős csoportokban beszélgettek a történtekről és az emlékeikről.
A férfi egyik barátja a könnyeivel küszködve annyit mondott, hogy
mindig mosolygott Péter és nagyon jó ember volt.
Több mentőautó is várakozott a megemlékezés mellett,
ők is le akarták róni a tiszteletüket. Csoportosan 10-20 ember, egyszerre mentek a kihelyezett emlékhely elé.
15 perccel a megjelölt kezdés előtt már az autók alig tudtak behajtani a Rőf utcába, annyian álltak mindenfele. Végül az utcát le is zárták.
A rendőrök egy szál fehér rózsával fejezték ki a tiszteletüket.
Egy 3-4 év körüli kisfiú is hozott virágot. De nem ő volt az egyetlen, mások is magukkal hozták a gyereküket. A tömeg egyre nagyobb lett ahogy közeledett az 5 óra. A gyertyák száma is folyamatosan nőtt.
A tömeg némán emlékezett a hős rendőrre, miközben a háttérben folyamatosan szólt valamilyen sziréna.