A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz–KDNP az EP-mandátumok akár háromnegyedét is megszerezheti 2024-ben. Mit üzen ez az eredmény a jobb- és a baloldal helyzetéről a jelenlegi erőviszonyokat tekintve?
A kutatásból tökéletesen kirajzolódik, hogy
a magyar lakosság döntő része továbbra is hisz a kormánypártok válságkezelő intézkedéseiben. Ugyan a válságtüneteket teljesen elkerülni nem lehet, de a kormányzati intézkedések a társadalom szerint eredményesek voltak, így a Fidesz-KDNP társadalmi támogatottsága magas szinten stabilizálódott.
Ezzel szemben a baloldal teljesítményét továbbra is közel értékelhetetlennek tartják a szavazók. Kizárólag a Gyurcsány-párt, illetve a Momentum lenne az a két párt a baloldali összefogásból, akik még saját jogon mandátumot tudnának szerezni, de míg a DK a jelenlegi 4 helyett 3, addig a Momentum a jelenlegi 2 helyett mindössze 1 mandátumot szerezne. Ez azt üzeni, hogy
még azok az aktív baloldali szavazók is elkezdték elhagyni a baloldali pártokat, akik minden eddigi kudarc ellenére az elmúlt 12 évben kitartottak a baloldal mellett.
Milyen esélyekkel indul a jövő évi EP-választáson a dollárbaloldal?
A jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy a baloldal a tavalyi országgyűlési választás óta folyamatosan veszíti el bázisát, és ezen a tendencián nem fedezhető fel változás. Több olyan tényezőt is fel lehet sorolni, ami folyamatosan rontja a baloldali pártok esélyét. Először is
a baloldali pártok többsége, úgy mint a Jobbik, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP is gyakorlatilag észrevehetetlen.
Egyedül a DK tett kísérletet arra, hogy cselekvőképesnek tűnjön, de Gyurcsány Ferenc személye miatt még a baloldali szavazók egy jelentős része is távolságot tart a Gyurcsány-párttól. Továbbá Márki-Zay Péter úgy döntött, hogy létrehozza saját pártját, ezzel a sok baloldali párt mellett most egy új törpepárt jön létre. Végezetül, ha ezek a formációk összefognának, még az sem jelentene plusz felhajtóerőt. A tavalyi év áprilisa előtt még reménykedhetett a baloldal abban, hogy az összefogás, mint stratégia javítja az ellenzék esélyét, de a történelmi bukás miatt a baloldali szavazókat az összefogás stratégiájával már nem lehet mozgósítani.
Budai Lóránt jászberényi polgármester a Mediaworks kérdéseire válaszolva tagadta, hogy amerikai pénzek kerülnek a kampányába, de azt elismerte, hogy félmillió forint már meg is érkezett Márki-Zayéktól. Hogyan értékelhető az, hogy a baloldal ismét külföldi pénzt fogad el?
Mindenki tisztában van vele, hogy ingyen pénz nincs, és ez alól a politika sem kivétel. Aki elfogadja egy külföldi szereplő pénzét, annak tudatában kell lennie, hogy ezért neki cserébe adnia kell valamit. Az állami pénzügyi támogatásnak pont az a célja, hogy a hazai pártok ne külföldi donoroktól függjenek, hanem kizárólag a szavazóik érdekeit próbálják megvalósítani.
Azzal, hogy a baloldal amerikai pénzből kampányol, gyakorlatilag elfogadta azt az állapotot, hogy a magyar emberek érdekei helyett a külföldi donorok érdekeit kell képviselni a közpolitikai döntések során.
Úgy tűnik tehát, hogy ha elfogynak a guruló dollárok a baloldalon, akkor külföldi pénzt fogadnak el. Márki-Zay Péter földadót vezetett be Hódmezővásárhelyen, ami akár 100 milliós terhet is jelenthet az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdák számára. Mi az oka, hogy a baloldal az emberek érdekeivel ellentétben cselekszik?
A baloldal régóta elveszítette kapcsolatát a szavazókkal.
A mindennapok problémáit a baloldali pártok jól láthatóan nem értik, nem érzékelik, vagy ha érzékelik is, akkor nem foglalkoznak vele. Helyette a baloldal olyan érdekeket képvisel, amiket külföldről diktálnak.
A baloldali pártok logikája szerint, ha megfelelnek a külföldi megrendelőiknek, akkor a cserébe kapott támogatással majd képesek lesznek itthon választást nyerni. Továbbra sem értik, hogy ami egy amerikai spekuláns, vagy egy brüsszeli bürokrata szerint megoldandó probléma, az még egy kormánykritikus szavazó érdekeivel sem egyeztethető össze feltétlenül. Ezzel a felfogással a baloldali politikusok nemhogy a bizonytalan, illetve jobboldali szavazókat nem tudják megszólítani, hanem még a saját szavazótáboruk irányába sem tudnak mit mondani.
Ezzel szemben a kormány, amikor támogatja a magyar családokat, fenntartja a rezsicsökkentést, vagy bevezette az árstopot, akkor olyan intézkedéseket hozott, amellyel a baloldali szavazók is jól jártak.
Sajtóhírek szerint a szülési szabadságról hamarosan visszatérő Donáth Anna már megkezdte a felkészülést, hogy átvegye a Momentumot, ugyanis a párt jelenlegi elnökének, Gelencsér Ferencnek köszönhetően szinte láthatatlanná váltak. Elképzelhető, hogy Donáth Anna lesz az, aki a 2024-es EP-választások előtt megpróbálhatja megmenteni a pártot a totális eljelentéktelenedéstől?
Valóban van egy olyan várakozás, hogy Donáth Anna képes lehet arra, hogy újra felrázza a Momentumot, ezzel pedig a DK-val megegyező erővel rendelkező Gyurcsány-mentes baloldali párt jöjjön létre.
Tény, hogy Gelencsér Ferenc nem rakta magasra a lécet, elnöksége totális kudarc volt, de önmagában a várakozások még nem teszik sikeres politikussá Donáth Annát.
A Momentum következő elnökének, legyen bárki is az, nemcsak magát a pártot kell tudnia feléleszteni, hanem meg kell küzdenie a Gyurcsány-párttal, amely a legprofesszionálisabb párt jelenleg a baloldalon. Ebből kifolyólag közel sem biztos, hogy Donáth Anna sikeres pártvezető lehet. Ne felejtsük el, hogy még közel 500 nap van az EP-választásokig, tehát nem elég egy-egy jó vezetői döntés, vagy pillanatnyi fellángolás, Donáth Annának tartós eredményt kell felmutatnia, ha pártját meg akarja menteni.