Elképesztő brüsszeli kettős mérce: meg akarja védeni korrupt képviselőit az Európai Parlament

Már tavaly teljesen lelepleződött a brüsszeli kettős mérce, amikor a magyar országgyűlés - még a nyáron - egy az egyben átvette az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat. Azt követően, hogy az EP-beli szabályok lettek érvényesek a hazai országgyűlési képviselőkre, Brüsszel azt követelte, hogy változtassa meg a parlament, mert nem teremt átlátható viszonyokat. Később az országgyűlés visszaállította a szigorú szabályokat, de az EP-ben nem változott semmi. A példátlan baloldali korrupciós botrány kitörése után Gulyás Gergely és Deutsch Tamás is azt javasolta, hogy a magyar vagyonnyilatkozati szabályokat vegye át az uniós testület. 

Az Európai Bizottság nem fogadta el, amikor a magyar vagyonnyilatkozatot az EP vagyonnyilatkozati rendszeréhez próbálták igazítani, de most itt a lehetőség, hogy az EP a magyarhoz igazítsa a saját szabályozását, javasolni fogjuk a magyar képviselőknek, hogy tegyenek ilyen kezdeményezést; az EP akkor tud komoly intézményi szereplő maradni az európai politikában, ha a korrupciós vádakat egyértelműen feltárja és a szükséges következtetéseket levonja. Az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem maradhat így

- jelentette ki Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón.

Ordít a kettős mérce

A vagyonnyilatkozati rendszer kapcsán is teljes mértékben érvényesül az Európai Bizottság és az Európai Parlament kettős mércéje, és ezt jól bizonyította a 2022-es év is. A magyar országgyűlés még tavaly döntött úgy, hogy a Brüsszel által sokat bírált hazai vagyonnyilatkozati rendszert az EP szabályaihoz igazítja. A minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban tehát az európai uniós integráció erősítése húzódott meg.

Éppen ezért volt különösen érdekes, hogy a törvény elfogadása után az követelte az Európai Bizottság, hogy a kabinet módosítsa azt a szabályt, ami egyébként az EP-képviselőkre vonatkozik.

Meglepő, hogy Brüsszel nem kifogásolja az európai parlamenti vagyonnyilatkozati szabályokat, de amikor azokat Magyarország átvette, az már nem tetszett neki Forrás: AFP/John Thys

A baloldalnak nem tetszett az európai szabályozás

A baloldali sajtónak és NGO-knak a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert övező bírálatai fényében meglehetősen különös az a heves felhorgadása, amellyel az EP protokolljának tavaly nyári átvételét fogadták.

A Soros-hálózatot erősítő Társaság a Szabadságjogokért szerint az EP gyakorlata kevesebb hiteles információval szolgál a korábbi magyar eljárásnál, a Népszava pedig úgy vélte, hogy így „még röhejesebb lesz" a vagyonnyilatkozati rendszer. A K-Monitor pedig elismerte, hogy a korábbi szisztéma „egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni".

Ismét visszaállt a szigorúbb magyar szabály

Később az országgyűlés újra elfogadta a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását. A törvény az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg a vagyonnyilatkozatok szabályait. Az újra hatályba lépett hazai törvény értelmében a képviselő köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú nyilatkozatát is. Ilyen szabály az EP-képviselőkre nem vonatkozik.

Emellett a magyar politikusok évente kötelesek nyilatkozatot tenni, szemben az EU-s rendszerrel, ahol csak akkor kell nyilatkozni, ha a képviselő szükségesnek tartja.

A másik érdemi különbség, hogy míg a hazai vagyonnyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett rendszerezésére épül, addig az uniós csak jövedelmi sávokat határoz meg, az EP-képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük - vagyis a gyakorlatban a vagyonnyilatkozatban nem kell bevallani a vagyont... Emellett az uniós normák értelmében az európai parlamenti képviselőknek a tulajdonukban lévő ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, a pénzügyi megtakarításokról, a hitelekről és a tartozásokról sem kell nyilatkozniuk.

A magyar parlament végül visszaállt a korábbi szabályozásra Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európai Parlament vezesse be a magyar vagyonnyilatkozati rendszert!

A brüsszeli korrupció felszámolása és a megrendült közbizalom helyreállítása érdekében a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja a magyar vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését javasolta az Európai Parlamentnek. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának a vezetője levéllel fordult az EP elnökéhez, Roberta Metsolához – akinek érdekes juttatásaira szintén a napokban derült fény – és az EP-frakciók vezetőihez, amelyben a nagyobb átláthatóság megteremtése érdekében javasolta a magyar vagyonnyilatkozati rendszer átvételét. Az EP-képviselő levelében emlékeztetett:

tényektől és a valóságtól elrugaszkodott, ideológiailag motivált, jogállamiságinak nevezett kifogások orvoslására Magyarország a vagyonnyilatkozati rendszerét módosította az Európai Parlament által alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer szó szerinti átvételével. Az Európai Bizottság később az európai parlamenti szabályozással mindenben megegyező új magyar vagyonnyilatkozati rendszert elfogadhatatlannak minősítette, és előírta a korábbi rendszer szerinti szabályozás elfogadását.

A hazai országgyűlés ezért visszatért az eredeti, sokkal szigorúbb magyar képviselői vagyonnyilatkozati rendszerhez, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is a jogállamiság egyik legalapvetőbb pilléreként határozott meg.

A megállapításokból kiindulva, és tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság korábban megfogalmazott egyértelmű álláspontja szerint az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszere egy tagállam esetén elégtelennek bizonyult, javasoljuk, hogy az Európai Parlament vezesse be a magyar országgyűlés hatályos vagyonnyilatkozati rendszerét.

Mivel újbóli bevezetésekor a vagyonnyilatkozati rendszer már mindenben megfelelt az Európai Bizottság jogállamisági előírásainak, bizonnyal hozzájárulhat a korrupció felszámolásához az Európai Parlamentben – írta Deutsch Tamás.