Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz - jelentette ki Orbán Viktor még tavaly májusban az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek. A kormányfő beszédében emlékeztetett:
az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában
- fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé "tektonikus erővel" felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén. Orbán Viktor hangsúlyozta: egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, és bár jó lenne, ha nem így lenne, "nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk."
A kormányfő szavai továbbra is teljes mértékben aktuálisak, mivel az általa felvázolt veszélyek továbbra sem tűntek el. Első helyen kell kiemelni a szomszédunkban zajló háborút. A tél jelenthette volna a harcok végét, hiszen az orosz támadások elpusztították az ukrán energetikai infrastruktúra nagy részét.
A hideg kikezdi a lakosság morálját és kitartását, ami a győzelmet hozhatta volna el Moszkva számára. Azonban az ukránok alkalmazkodóképessége ismét felülmúlta az elvárásokat, a háború pedig folytatódik, és valószínűleg a tavasszal is folytatódni fog. Mivel a harc nem áll le, a háború végét a tárgyalások jelenthetnék, ez viszont gyakorlatilag lehetetlennek tűnik.
A felek követelései olyan mértékben ellentétesek, hogy esély sincsen rá, hogy megegyezés születhessen a nélkül, hogy valaki engedjen az igényeiből.
Erre egyelőre nincs kilátás, így a tárgyalóasztal továbbra is üres maradhat. A háborút csak fokozhatja, hogy a nyugati országok továbbra is tömik fegyverrel Ukrajnát, és jól láthatóan Oroszország sem adja fel a harcot.
Ezzel párhuzamosan az európai országok tovább rombolják gazdaságaik erejét a teljesen értelmetlen szankciókkal. Mára egyre nyilvánvalóbb, hogy a szankciós politika teljesen hatástalan, már olyan liberális szankciópárti politikusok is elismerik mindezt, mint például a magyarellenes Guy Verhofstadt, aki a napokban arról írt a közösségi oldalán, hogy
az eddig elfogadott 9 szankciós csomag hatása nagyjából a nullával egyenlő.
Ugyanezt támasztja alá a Goldman Sachs legfrissebb prognózisa, amely alapján például az Egyesült Királyság gazdasági visszaesése 2023-ban szinte ugyanakkora lesz, mint Oroszországé.
A szankcióval sújtott ország GDP-je 2023-ban várhatóan csupán 1,3 százalékos visszaesést fog tapasztalni a nyugati szankciók miatt, de 2024-ben már 1,8 százalékos bővülés következik, ami azt jelzi, egyáltalán nem sikerült kivéreztetni az orosz gazdaságot, miközben korábban ezt várták a szankcióktól a brüsszeli vezetők. A visszaesés várható mértékét jól mutatja, hogy öt évvel vetheti vissza a reálbéreket Nagy-Britanniában a megélhetési költségekre gyakorolt inflációs felhajtóerő, és ez a koronavírus-járvány előtti reálbérszint újbóli elérését is évekkel késleltetheti.
Az előbb bemutatott veszélyek mellett hasonló problémát jelent a migráció kezelése is. 2022-ben 269 254 migránst fogtak el a hatóságok Magyarországon, ez napi átlagban 738 embert jelent. 2021-ben 122 239 határsértőt fogtak el, ami napi átlagban 335 embert jelentett. Emellett embercsempészés miatt tavaly 1924 embert fogtak el az előző évi 1277-tel szemben, ami szintén jelentős növekedést mutat.
Magyarországon változatlanul permanensen növekszik a határsértők száma, az ország továbbra is a balkáni útvonal fő irányába esik.
Az ide érkezőket jellemzően embercsempészek segítik és nem rendelkeznek okmányokkal. Gyakoriak a migránsok és embercsempészek által elkövetett erőszakos cselekmények, köztük a felfegyverkezve történő határsértés. Tipikussá vált a fiatal férfiak általi csoportos elkövetés, és nemzetközileg is veszélyes személyek jelentek meg a térségben. A migránsok tavaly 265 esetben támadtak meg magyar járőrt a szerb határszakaszon, ebből 169-ben járművet, 43-ban műszaki berendezést rongáltak meg. A támadásokban 12 rendőr és 29 katona sérült meg a magyar határ őrizete közben.
Az év első tizenegy hónapjában mintegy 308 ezer illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain, ami 68 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Novemberben a Frontex adatai szerint mintegy 27 ezren próbálták meg szabálytalanul átlépni az EU valamely külső határát, ami 15 százalékos növekedést jelent 2021 azonos hónapjához képest.
A jelentés szerint az év első tizenegy hónapjában az EU-ba vezető legaktívabb migrációs útvonalak között a nyugat-balkáni volt a legforgalmasabb, ahol 152 százalékos növekedés mellett 139 525 illegális határátlépést jegyeztek fel.
Novemberben több mint 14 105-en próbáltak ezen az útvonalon az EU területére jutni, több mint kétszer annyian, mint egy évvel korábban.
A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az észlelések száma szintén emelkedett január és november között. Itt a vizsgált időszakban 93 805 illegális határátlépés történt, ami 49 százalékos növekedést jelent az előző év azonos tizenegy hónapjához képest.
Közölték továbbá, hogy a Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon többen kíséreltek meg átjutni a szigetországba, mint korábban. Az év első tizenegy hónapjában 68 102 tengeri átkelést regisztráltak, ez a mutató éves viszonylatban 40 százalékos emelkedést mutat - tette hozzá jelentésében az EU határ- és partvédelmi ügynöksége.
Mindezek alapján 2023-ban is velünk maradnak a legnagyobb veszélyek, és Magyarországnak ebben a rendkívül nehéz globális környezetben az a célja, hogy ne süllyedjen recesszióba és maradjon ki a háborúból.