Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A fideszes politikus azt mondta, törvénysértő gyakorlat alapján működött a baloldali Botka László által vezetett szegedi önkormányzat ingatlankezelő cége, az IKV Zrt. A Kúria a napokban hozott döntésével megsemmisítette a szegedi lakásrendelet törvénysértő rendelkezéseit.
A baloldali többség által elfogadott lakásrendelet összekapcsolta az önkormányzati lakások szociális alapon történő bérbeadását és a költségelvű bérbeadást. Mindez azt jelenti, hogy sok szegedi családtól tavaly augusztus óta az IKV Zrt. a korábbinál lényegesen magasabb bérleti és egyéb díjakat szedett be
– közölte a képviselő.
Tavalyi változás az is, hogy a szociális alapon bérbe adott lakásoknál felszámoltak külön szolgáltatási díj néven karbantartási, biztosítási, egyéb üzemeltetési és ügyviteli díjakat, ami átlagosan havi 10 ezer forintos tehernövekedést jelentett a bérlőknek. Idén januártól ismét változtak a bérleti díjak, a belvárosban élők például 30-40 ezer forintos pluszköltséggel szembesültek, amelyről időben nem is értesítették őket – mondta Chovanecz Kata.
A politikus emlékeztetett rá: a Fidesz képviselői már a rendelet tavaly májusi elfogadásakor rámutattak annak törvénysértő voltára.
Felszólította a baloldali városvezetést, haladéktalanul alkosson a jogszabályoknak megfelelő lakásrendeletet, az IKV pedig fizesse vissza a törvénytelenül beszedett díjakat a megkárosított bérlőknek.
A Kúria Varga Zs. András vezette önkormányzati tanácsa – június 30-i hatállyal – megsemmisítette a szegedi önkormányzat lakásrendeletének lakbérkedvezménnyel történő költségelvű bérbeadására vonatkozó részét.
A január 17-én meghozott, a Kúria honlapján olvasható határozat rögzíti, a törvény az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadását és a költségelvű bérbeadását egymástól elkülönülten szabályozza. A kétféle bérbeadás ezért nem kapcsolható össze.
Költségelvű bérbeadás esetén az önkormányzat nem állapíthat meg lakbérkedvezményt.
Az önkormányzat – a határozatban ismertetett vádiratában a többi közt arra hivatkozik –, hogy a szegedihez hasonlóan szabályozott lakbérkedvezmény nem egyedi a magyar nagyvárosok között.
A bíróság döntött a rendelet a bérbeadó által kezdeményezett csereelhelyezést szabályozó részének megsemmisítéséről is, mivel az nem felelt meg az egyértelműség elvének.
