Dömötör Csaba: A fegyverszállítmányok közelebb visznek minket a háborúhoz

Mind a fegyverszállítmányok, mind a felelőtlen szavak közelebb visznek minket a háborúhoz. Ez az ellenkezője annak, amit a magyarok a legutóbbi választáson üzentek. Nem belesodródást, hanem békét akarunk – jelentette ki Dömötör Csaba az Origónak adott interjúban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy látja, hogy az energiaár-emelkedés negyven éve nem látott mértékű inflációt vont maga után Európa-szerte. Kifejtette, hogy a nukleáris energia fontos hazánk számára, mert Magyarországon az áramellátás több mint 40 százalékát orosz technológiájú atomerőművi blokkok biztosítják. Ha ezek kiesnének, az árdrágulást, és ellátási zavarokat is okozna. Az államtitkár az újabb brüsszeli szankciókkal kapcsolatban kifejtette, hogy az ellátási zavarokat sem lehet kizárni, miközben ha kiesik az orosz kőolajat tartalmazó dízel az európai piacról, annak árfelhajtó hatása is lesz. Mindezt úgy, hogy Európában jóval nagyobb a dízel használati aránya más térségekhez képest. A Debrecenben épülő akkumulátorgyár körüli hergelésről kifejtette, hogy valójában nem az a bajuk, hogy akkumulátorgyár épül, hanem az, hogy Magyarországon.

Már a brüsszeli liberális lap, a Politico is arról ír, hogy az európai ipar láthatóan a túlélésért küzd. Mi az oka, hogy nem működő szankciók felülvizsgálata helyett újabb szankciós csomagot készítenek elő Brüsszelben?

Lassan egy éve tart az orosz-ukrán háború, és most már jól látszanak a gazdasági következmények. Az uniós tagállamok energiaszámlája megugrott. Azokban az országokban, ahol nincs állami támogatás, ez nemcsak a vállalatokra és a közintézményekre ró óriási terhet, hanem a családokra is.

Ez az energiaár-emelkedés negyven éve nem látott mértékű inflációt vont maga után Európa-szerte, ezt látjuk naponta a boltok polcain.

Egy harmadik súlyos következmény az, hogy Európa nagyot vesztett versenyképességéből. Mindaddig, amíg négyszer magasabb a gáz ára az amerikai piachoz képest, ezt nehéz lesz visszacsinálni. Ezért sok nagyvállalat dönt úgy, hogy áthelyezi termelését a világ más térségeibe, sokan épp Amerikába. Ez főleg az energia intenzív ágazatokra igaz. Szóval semmi túlzás nincs abban, ha azt mondjuk, gazdasági értelemben most Európa fizeti a háború árát. 11 hónap tapasztalatai alapján azt is hozzátehetjük, hogy

egy újabb szankciós csomag semmilyen megoldást nem jelent, hozhat viszont további nehézségeket.

Ezt az álláspontot erősíti a nemzeti konzultáció egyértelmű eredménye is.

A Miniszterlenöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha pár száz, vagy ezer fős felmérések eredménye irányadó, akkor 1,4 millió magyar ember véleménye sokszorosan az Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha már megemlítette a brüsszeli szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultációt: mit üzen, és miért fontos ez az eredmény?

Azért fontos, mert a háború egyéves évfordulóján újabb szankciós csomag formálódik. Ez többek között a nukleáris energiát is bevonná a szankciós körbe. Ha megtennék, az jó pár országot hozna nehéz helyzetbe.

Magyarországon például az áramellátás több mint 40 százalékát orosz technológiájú atomerőművi blokkok biztosítják. Ha ezek kiesnének, az árdrágulást, és ellátási zavarokat is okozna. Így ez számunkra semmiképpen sem elfogadható.

Ez most már nem csak a kormány álláspontja, hanem a magyarok 97 százalékáé. Kibontakozott egy érdekes vita arról, hogy ez a 97 százalék mennyire reprezentatív eredmény. Nem tudom nem felidézni azt, hogy Brüsszelben egy 5 ezer fős ifjúsági felmérésre is a fiatalok döntéseként hivatkoznak. A hazai médiumok rendszeresen hangoztatják a „magyarok véleményét" különböző ügyekben, 5-800 fős felmérésekre hivatkozva. Ha pár száz, vagy ezerfős felmérések eredménye irányadó, akkor 1,4 millió magyar ember véleménye sokszorosan az. A fő kérdés így sokkal inkább az, hogy egy ilyen horderejű ügyben az uniós intézmények miért nem tartották fontosnak, hogy kikérjék azok véleményét, akiket leginkább érint. Nemhogy konzultációt, hanem egyetlen épkézláb hatásvizsgálatot, elemzést, tanulmányt nem láttunk a szankciók jövőbeni hatásáról. Pedig a következmények már itt vannak velünk.

A továbbra is magas energiaárak fennmaradása milyen következményekkel járhat az európai munkahelyekre nézve?

A magas energiaárak két oldalról is veszélyeztetik a munkahelyeket. Egyrészt veszélyeztetik a vállalatok jövedelmezőségét, másrészt az előbb említett cégkivándorlásnak is súlyos következményei lehetnek. Nem ez az egyetlen szürke felleg az európai gazdaság egén. Február 5-én kezdődik az olajszankciók újabb szakasza, amely a feldolgozott olajtermékekre vonatkozik, és elsősorban a dízelpiacra lesz hatással. Az ellátási zavarokat sem lehet kizárni, miközben ha kiesik az orosz kőolajat tartalmazó dízel az európai piacról, annak árfelhajtó hatása is lesz. Mindezt úgy, hogy Európában jóval nagyobb a dízel használati aránya más térségekhez képest. Nem jó irány ez.

Nagy vita bontakozott ki a Debrecenbe tervezett akkumulátor-beruházás ügyében. A baloldali pártok erőteljesen kampányolnak a gyár ellen. Mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?

Nagyon fontos, hogy minden beruházó betartsa az egyébként elég szigorú környezetvédelmi előírásokat. A hatóságoknak ennek érvényt is kell szerezniük. Azonban itt jóval többről van szó, mint csupán környezetvédelmi vitáról. Amit látunk, az egy újfajta gazdasági verseny leágazása. Az Európai Bizottság szinte mindent az elektromos autózásra tett fel, 2035-től csak elektromos meghajtású járműveket lehet majd forgalomba hozni. Ezért óriási versenyfutás kezdődött az újonnan épülő autógyárakért. Ezek közelében akkumulátorgyárakra is szükség van. A tét az, hogy tovább tudjuk-e erősíteni Magyarország hídfőállásait az autógyártás terén. Ez magas szaktudást igénylő munkahelyek ezreit jelentheti, magasabb béreket, és több beszállítói lehetőséget a magyar kisvállalkozások számára.

Azon nem lepődünk meg, hogy vannak külföldi szereplők, akik nem érdekeltek abban, hogy Magyarországra autó- és akkumulátorgyártó beruházások érkezzenek.

Azt azonban nem tudjuk megszokni, hogy a baloldal mindig az ő forgatókönyvükből játszik. A CATL most indított egy hasonló akkumulátorgyárat Türingiában. Ott ezt a zöld átállás fontos mérföldkövének tekintik a zöldek. Ebből is látszik, hogy

valójában nem az a bajuk, hogy akkumulátorgyár épül, hanem az, hogy Magyarországon. Szomorú és hervasztó, hogy a baloldal ehhez csatlakozik.

Dömötör Csaba elmondta, hogy az Európai Bizottság szinte mindent az elektromos autózásra tett fel, 2035-től csak elektromos meghajtású járműveket lehet majd forgalomba hozni. Ezért óriási versenyfutás kezdődött az újonnan épülő autógyárakért Fotó: Szabó Gábor - Origo

A magyar baloldal IMF-hitel felvételének lehetőségével riogatott sok egyéb más álhírrel együtt. Mi ezzel a cél, illetve hogyan áll most Magyarország a többi európai országhoz képest ebben a háborús környezetben?

Tucatnyi olyan gazdasági jóslatot hallottunk tavaly, amelyek rosszul öregedtek. 10 százalékos költségvetési hiányt mondtak, 5 alatt vagyunk. Tömeges cégbezárást és munkanélküliséget jósoltak, de rekord alacsonyan van a munkanélküliség, és a magyar vállalkozások száma mintegy 45 ezerrel haladja meg a járvány előtti szintet. Elapadó devizatartalékokról beszéltek, miközben a 42 milliárd eurós szint rekordot jelent. Ami pedig az IMF-hitelt illeti, arról szó sem volt. Már csak azért sem, mert – amint azt 2008-2009 is mutatta – az általában megszorítási elvárással jár kéz a kézben. Azt meg nem akarunk.

Az elmúlt év pont arra bizonyíték, hogy nehéz gazdasági helyzetben is lehet támogatni a családokat. Ezért járhat az emelt 13. havi nyugdíj, ezért nőhetett tovább a minimálbér, és ezért bővült tovább a családtámogatási rendszer.

A fentiek mellett van még egy fontos teendő, mégpedig az infláció letörése. A kormány elszánt abban, hogy az év végére egyszámjegyűre tornázza le az inflációt, minden nehezítő körülmény ellenére.

A Nemzetbiztonsági Bizottság nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy 4 milliárd forintot kaphatott a baloldal külföldről. Ha ez igaz, az miért aggasztó, és hogyan érintheti Magyarország szuverenitását?

Nagyobb összegek érkeztek külföldről a baloldal választási kampányába, mint amennyit a magyar állam a demokratikusan megválasztott pártoknak a kampányra biztosít. Ez önmagában is kellő alap arra, hogy megvizsgáljuk az ügyet, bármely más magára valamit is adó állam így tenne. De ez az ügy nem csak a választás befolyásolásáról szól. Azért kell a finanszírozási botránnyal továbbra is foglalkoznunk, mert ezek a dollárkötegek tartósan beépültek a baloldal politikájába, és azóta is ott vannak.

Ott van minden nyilatkozatukban és cselekedetükben: abban, hogy fegyvereket küldenének a háborúba, hogy a tragikus következmények ellenére is erőltetik a szankciókat, vagy amikor azért kampányolnak, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat.

Hónapok teltek el azóta, hogy Márki-Zay Péter először beszélt a dollárfinanszírozásról. Azóta nagy a csend a baloldalon. Beismerő csend ez. Ők sem tagadják a beérkező milliárdokat.

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! KÉRJÜK, LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!