Juhász Péternek is jutott a guruló dollárokból

A Transzparens Újságírásért Alapítvány már 2022 márciusában beszámolt arról, hogy "az "Ezalényeg-hadművelet" hogyan köthető Bajnai Gordonhoz, illetve az általa finanszírozott külföldi tanácsadókhoz. A Nerpédia hirdetéseit a Facebook adattára szerint a KözösÜgyünk Nonprofit Kft. finanszírozza, ennek tulajdonosa pedig a Bajnai által alapított párt későbbi elnöke: Juhász Péter" - írja a Tűzfalcsoport.

Forrás: Opten

Érdekes adatra bukkantunk abban a jelentésben, amelyik a baloldalhoz köthető amerikai pénzeket vizsgálta. Kiderült, hogy Juhász Péter cége is érintett lehet az Amerikából érkező kampányfinanszírozási botrányban.

A Magyarország szuverenitása elleni legnagyobb beavatkozási kísérletet vizsgáló jelentés szerint eddig külföldről nemhogy 3, hanem 4 milliárd forintnak megfelelő összeget kapott az ellenzék.

Az Action for Democracy (AD) mellett egy svájci alapítványt is találtak a szakszolgálatok, és jelentésük szerint az Ezalényeg kiadójának ez a titokzatos svájci szervezet közel 900 milliót utalt. Az is egyértelművé vált, hogy a Karácsony-féle A4D már a bejegyzése előtt több százmillió forintot utalt Magyarországra, és a jelentés szerint az sem feltétlenül igaz, hogy a támogatások „mikroadományokból" származnának. Arra jutottak, hogy az A4D hátterében az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak, és így a támogatással megsértették Magyarország függetlenségét.

Ezeknek az összegeknek a jelentős része – mintegy kétmilliárd forint – az említett Oraculum Kft.-nél landolt. A pénzek csatornázásában központi szerepet játszott a Márki-Zay Péter volt kormányfőjelölt által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom. A szervezeten hozzávetőlegesen 1,8 milliárd forint folyt keresztül. Azonban a guruló dollárokból hatalmas mennyiséget kaparintott meg a Bajnai Gordon volt kormányfő és Ficsor Ádám egykori titokminiszter nevével fémjelzett és a baloldal kampányát lebonyolító DatAdat-csoport is.

Itt kerül a képbe Juhász Péter. Ugyanis a volt politikus üzleti kapcsolatban állt a Bajnai-féle DatAdattal. Mind a befizető, mind a kifizető oldalon megtalálható.

Legutóbb a KözösÜgyünk neve annak kapcsán merült fel ismét, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága elérhetővé tette "A magyarországi választások befolyásolására érkezett pénzügyi források áttekintése II." című dokumentumot.

A néhai országgyűlési képviselő viharos cégtörténeti múlttal rendelkezik, korábban 12 társasággal volt kapcsolatban. Jelenlegi talán legfőbb vállalkozásának főtevékenysége hírügynökségi tevékenység, de reklámozással, televíziózással és hangfelvétel készítéssel is foglalkozik.

Az ábra alapján egyértelműsíthető a kimenő és a bejövő pénzforgalom, a 2021. május 21-én bejegyzett cégnél. Ugyanakkor ami a vállalkozás pénzügyi mérlegét illeti, számos további kérdés felmerül. Egy papíron 5 főt foglalkoztató, zéró árbevételt realizáló, egy több mint 160 millió forintot kitevő rövid lejáratú kötelezettséget (pl. hitelfelvétel etc.) bevállaló, ugyanakkor ehhez kapcsolódóan 107 milliós mínuszban záró, egy Király utcai székhelyszolgáltatónál jegyzett cég miért is éri meg a Datadat számára a kockázatot, miközben a többi érintett vállalkozás a KözösÜgyünkhöz képest stabil és komoly pénzügyi háttérrel rendelkezik.

De hogyan tartja fenn magát Juhász cége?

Arról már beszámoltunk, hogy az immár baloldali influenszerré transzformálódott botránypolitikus egy pénzgyűjtő platformon, a Patreonon keresztül igyekszik magának pénzügyi forrást összegyűjteni saját videós tartalmak segítségével. Juhász Péter itt ún. tényfeltáró és ismeretterjesztő videók készítéséhez kéri fel anyagi támogatásra saját Patreon-oldala olvasóit, akik így mecénásai (angolul: patron) lehetnek. Ehhez tagsági szint is választható: egyéni, családi vagy közösségi támogatóként is lehet minden adott hónapban a meghatározott összegekkel támogatni Juhász munkáját (de ő nem elégszik meg ezzel, emellett közvetlenül kriptovalutás támogatásért is kuncsorog, például a Bitcoin, Binance Coin, Cardano stb. digitális fizetőeszközök révén).

A Patreon kapcsán tudható, hogy pénzügyi támogatásokat kezelő progresszív vállalat az elmúlt években többször kellett, hogy megvédje bíróság előtt az igazát, volt hogy sikertelenül. A legtöbb gondot a donorok, felhasználók adatainak a védelme, pontosabban annak hiánya okozza a cég számára. Legutóbb, idén júniusban például a Patreon megfelelő hozzájárulás nélkül nyilvánosságra hozza digitális előfizetőinek személyazonosságát és videónézési preferenciáit egy ellenük keresetet benyújtó per társaság szerint. A felperesek, Brayden Stark, Judd Oostyen, Kevin Black és Maryann Owens azt állítják, hogy a Patreon megsértette az állami és a Video Privacy Protection Act (VPPA) törvényt, amikor állítólagosan jogellenesen közölte a Facebookkal.

2022. február 25-én Patreon irányelvsértésre hivatkozva eltávolítja az ukrán jótékonysági segélygyűjtést. Az ok egy olyan ukrán nonprofit szervezet lehetett, amely közösségi finanszírozási kampányt folytat az ország hadseregének támogatására az orosz invázió ellen. Ezt követően augusztusban a Yale Egyetem 1200, Oroszországban működő vállalatot tartalmazó listát állított össze arról, hogy az orosz-ukrán háború kezdetén mely cégek maradtak az Orosz Föderációban. Így továbbra is működő cégek között van a Philips, a Patreon, az ANT Group (az Alibaba leányvállalata), a Raiffeisen Bank, az Auchan és a Leroy Merlin – derül ki a Yale Egyetem tanulmányából.

Az pedig immár köztudott, hogy a bitcoin és a blokklánc-technológia megjelenésével mindenki próbálja kihasználni a lehetőségeket. Elsősorban hatalmas pénzeket mozgatva és leginkább a bizonytalanságokból még nagyobbakat nyerve a folyamatokon. Jelenleg, ha valaki pénzt akar elektronikusan mozgatni, azt a SWIFT rendszeren keresztül teheti meg. Ezt a status quot támadta meg minap hat globális bank (Bank of China, Bank of New York Mellon, Deutsche, Standard Chartered és BNP Paripas) egy önálló zárt rendszer kiépítésével. Nemcsak a bankok, hanem olyan multinacionális cégek mint a Facebook vagy Ripple is tervezi kihasználni a blokklánc-technológiát, ezzel megtörve a SWIFT rendszert. Persze olyan globális hatalmak mint Oroszország és Kína sem tétlenkedik, konkurens platformot tervezne létrehozni, hogy megtörjék a jelenleg is működő rendszert. Látszik, hogy nagyon sokan rámozdultak az új technológiákra, és jelenleg úgy tűnik, hogy inkább káoszt és rivalizálást hoz, mintsem stabilitást.

Jelenleg ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok pénzt teremtsenek (igen, lehetséges, nem csak a nemzeti bankok) szigorú szabályoknak kell megfelelniük, sőt biztosítékokkal (legtöbbször állampapírok formájában) kell rendelkezniük. Na mármost az új elképzelés alapján a bitcoinhoz hasonló kriptovaluta bevezetésével igazából nem lenne semmi fék a rendszerben (vagy maximum önkényesen kialakítva): elvileg szabadon lehetne dönteni a pénz mennyiségéről, teremtéséről és megszűntetéséről is (!).

Gyanús kampánytevékenység

Visszatérve a guruló dollárokhoz, Juhász a kampányban meglepően aktív volt. Sem előtte, sem utána nem fejtett ki olyan intenzív közösségi médiás tevékenységet, mint a választást megelőző kampányban. Vajon miért aktivizálta magát?

Nézzük meg néhány konkrét példát a kampánytevekénységére:

A Juhász Péterhez köthető KözösÜgyünk Kft. nevű cég 71 ezer eurót (2022. jan. 1. – ápr. 3. között) költött csak Google-hirdetésekre.

Hogy Juhász Péternek miből volt erre pénze, azt nem tudni, de az biztos, hogy valami bűzlik a volt politikus háza táján. Sőt, az is felettébb gyanús, hogy a budapesti politikában aktív expolitikus a kampányban élénk érdeklődést mutatott a vidéki jelöltek iránt.

Ehhez hasonló hirdetéseket adott fel több tízmillió forint értékben:

A Facebookon két helyen is hirdetett a KözösÜgyünk Kft. a Nerpédia oldalon, illetve Juhász Péter saját oldalán.

Jól látható, hogy a 2021. december 1. és április 3-a közti időszakban 660 hirdetést adtak fel, szinte kivétel nélkül a választási kampány témában. A Nerpédián 2019 és 2023 között összesen 38 millió forintot költött el, megint csak hangsúlyozzuk, hogy ennek az összegnek a legnagyobb része a kampányban hasznosult.

Juhász Péter saját oldalán szintén hirdetett, ott némileg kevesebb mint 2 milliót tapsolt el, amit szintén a KözösÜgyünk Nonprofit Kft. fizetett, amely a fenti jelentés szerint is kapcsolatban állt a DatAdattal.

Adott egy gyanús amerikai finanszírozási botrány, amelynek keretében az amerikai baloldal elkezdte kitömni a magyar baloldal zsebeit. Mindeközben itthon ezek a baloldali figurák megállás nélkül arról panaszkodnak, hogy nincsenek forrásaik, és nyakra-főre hivatkoznak a mikroadomány mesére, amelynek az ellenkezőjére érkeznek naponta bizonyítékok. A napnál is világosabb, hogy ezeket a szervezeteket nem a magyar emberek támogatták/támogatják kis összegű adományokkal, hanem milliárdosok Amerikából.

A korábbi cégtársa közben oroszokkal üzletel

Ahogy arról korábban olvashattunk, a sajtóból is ismert Peter, Peter & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, amit Juhász Péter a testvérével és Decsics Péterrel, a TASZ ügyvédjével is alapított és irányított, 2008-ban megszűnt.

Forrás: Blikk

2014 óta ugyanakkor egy másik vállalkozással lépett kapcsolatba, Decsics a European Agency of Inspecting and Certification OÜ vezető tisztségviselőinek a kézbesítési megbízottjaként. A cég főtevékenységét tekintve műszaki vizsgálat és elemzéssel foglalkozik, a magyarországi fióktelepe a hivatalos adatok szerint 0 főt foglalkoztat, ugyanakkor pénzeszközök tekintetében nem áll rosszul.

Mivel a vállalkozás vezetői oroszok, Decsics nem biztos, hogy leegyeztette a gazdasági kapcsolatot a TASZ vezetésével, akik már pusztán a feltételezett oroszbarát propaganda miatt Brüsszelhez fordultak. "Az Európai Unió példás gyorsasággal és hatékonysággal lépett fel az orosz háborús dezinformációval szemben, így azt sem engedheti meg, hogy a magyar közmédia következmények nélkül tegye értelmetlenné az erre vonatkozó, közös európai szabályokat" – mondta korábban Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.

A céginformációk forrása: Bisnode