„Reméljük, hogy az újévben csökkenő tendenciát mutatnak majd a gazdaságot erősen befolyásoló negatív hatások”

Újabb rendhagyó évet zárt a Magyar Műanyagipari Szövetség a képzés és szemléletformálás, valamint a körforgásos gazdaság és a másodnyersanyagok kapcsán is. Emellett több új kezdeményezést indítottak útjára, amelyek mind ugyanazt a célt szolgálják: kedvezőbb feltételeket biztosítani a piaci szereplők számára.

Dr. Demjén Zoltán, az MMSZ alelnöke a Basf Hungária Kft. nyugalmazott értékesítési igazgatója, akinek a szervezeten belül a körforgásos gazdaság és a másodnyersanyagok jelentik a fókuszt, éves beszámolójában elmondta, hogy Kocsánné Olasz Andrea, a Remat műanyag hulladék feldolgozó cég általános igazgatójának segítségével – a mechanikai reciklálás területén működő cége kimagasló teljesítményének köszönhetően – sikerült egy világos, logikailag vállalható anyagmérleget felállítaniuk a magyarországi háztartásokban keletkező műanyag hulladék mennyiségéről, annak mechanikai és energetikai hasznosulásáról, valamint a hulladéklerakókba kerülő anyagáramról. Ami már csak azért is fontos volt, mert ezen egyenlet birtokában dolgozták ki a szövetség ezzel a területtel kapcsolatos stratégiáját, amelyet hosszas egyeztetések eredményeként sikerült személyesen is az ITM felelős államtitkárával, Steiner Attilával is megismertetniük.

Azért, mert nem műanyag, nem biztos, hogy zöldebb!

A megbeszélés három területre fókuszált:

Egyrészt a fent említett anyagmérleg és az európai példák ismeretében javasolták az energetikai hasznosítás jelentős növelését, amely új égetőművi kapacitások kiépítését teszi szükségessé, ezzel párhuzamosan a mechanikai (és kémiai) hasznosítás arányának további növelése is elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lerakókba 2025-re egyáltalán ne jusson műanyag.

Másrészt hangot adtak az egyszer használatos műanyagok (SUP) nem teljesen átgondolt betiltásával kapcsolatban is. Erős kételyeket fogalmaztak meg ugyanis a helyettesítő anyagok kisebb ökológiai lábnyomát illetően. Végletekig egyszerűen megfogalmazták a gondolataikat: Azért, mert nem műanyag, nem biztos, hogy zöldebb!

Harmadrészt pedig a biológiailag lebontható műanyagok témakörében felhívták a figyelmet arra a fontos szempontra, hogy az ilyen műanyagok széleskörű elterjedésének akkor van értelme, ha a termék életciklusa végén az ipari komposztálókba kerül, ahol irányított körülmények között biológiailag lebomlik és a többi szerves hulladékkal együtt értékes komposzttá alakul. „A logisztikai lánc kiépülését feltételezve, mely szavatolja a biológiailag lebontható műanyag hulladék szakavatott komposztálását, valamint a jelenlegi piaci helyzetet elemezve határozottan támogatjuk egy hazai politejsav-gyártó üzem megvalósítását. Mindhárom pont alapja azonban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának össztársadalmi szintű tudatosítása, ennek előmozdítása, pl. betétdíj rendszer, maximális támogatásunkat élvezi. A választások végül új irányítói struktúrákat eredményeztek, de bízunk benne, hogy az üzenetünk meghallgatásra talál az utódszervezetek döntéshozóinál is” – mondja Dr. Demjén Zoltán.

A MOL idén júliusban nyerte meg a hulladékgazdálkodási koncessziós eljárást, amelynek keretében 2023. július 1-től 35 éven keresztül végezheti a 4,7 millió tonna települési hulladék begyűjtését, kezelését. „Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki a műanyag hulladék kezelésével foglalkozó vezetéssel. Az alapvető filozófiai tétel tekintetében, miszerint nem szabad kijutnia műanyagnak a hulladéklerakókba, a MOL és az MMSZ közötti teljes összhangról számolhatunk be. Úgy érzem, hogy a 2022-es évnek a mi szempontunkból ez a legfontosabb és egyben legmegnyugtatóbb üzenete!” – teszi hozzá az alelnök.

Mint kiderült, az előbbi alapcél elérése érdekében a MOL vállalta egy, a műanyagok energetikai hasznosítását célzó új létesítmény megépítését is. A szelektív hulladékgyűjtés pedig természetesen mindennek az alapja – mindkét szervezet nézetei szerint.

A fent felvázolt elképzelések népszerűsítésében kulcsszerepet játszottak az előző években készült cikkek, interjúk, amelyekben szakszerű, érthetően megfogalmazott üzenetekkel keltek a műanyagok védelmére, és igyekeztek eloszlatni a téma kapcsán felmerült kételyeket, félreértéseket.

A műanyag az emberiség életminőségének javításában kulcsszerepet játszik

A szervezeten belül a képzésekkel és a szemléletformálással foglalkozó Tóth Csaba alelnök, a Lego Manufacturing Kft. HR igazgatója szerint a szervezet újabb rendhagyó évet zárhatott 2022-ben.

Emblematikus rendezvényüket, Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga tudományos konferenciát – két év kényszerű kihagyás után – ezúttal áprilisban rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében sok száz érdeklődő, főként középiskolások és egyetemi hallgató részvételével, akik ezúttal is inspiráló előadásokat hallgathattak az iparág fejlődési irányairól, társadalmi szerepéről a fenntartható fejlődésben, és nem utolsó sorban a műanyag megbecsüléséről, amely anyag az emberiség életminőségének javításában kulcsszerepet játszik.. Az idei konferencia kiemelt témája volt a polimerek szerepe a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság megvalósításában. Most is neves szakemberek, professzorok, akadémikusok adtak választ mai világunk aktuális kérdéseire e téren, úgymint, hogyan lehet áttérni a jelenlegi lineáris gazdasági modellről, amelyben bolygónk véges erőforrásait hulladékká alakítjuk, a körforgásos modellre, vagy, hogy milyen területeken nélkülözhetetlenek a polimerek és hogyan lehet őket újrahasznosítani?

Emellett több új kezdeményezést is útjára indítottak. A Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) olyan együttműködés indult ez évben, amelyben az egyetem oktatói egyrészt teljes körű szakmai tájékoztatást nyújtanak tagvállalataiknak a duális képzés előnyeiről, a mindennapi gyakorlatban felmerülő tapasztalatokkal alátámasztva, másrészt – igény szerint – gazdasági és üzleti téren segítséget nyújtva előadásokat tartanak, főként az adózással és a vámkezeléssel kapcsolatos témákban.

„2022-ben első alkalommal biztosítottunk kedvezményes lehetőséget tagvállalatainknak, hogy fogadóhelyként a Lányok Napja programhoz csatlakozzanak. A 2012-ben indult kezdeményezés célja, hogy az ország vállalatai és intézményei izgalmas bemutatókkal inspirálják a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy felfedezzék a tudományos és műszaki (STEM) pályákban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a fogadóhelyek nem mindennapi programcsomagokkal készültek hazánkban, összesen 65 különböző rendezvény közül válogathattak idén a jelentkezők. Ezen programsorozaton keresztül lehetőségük van a vállalatoknak arra, hogy megnyissák kapuikat a továbbtanulás előtt álló lányok előtt, akik ily’ módon betekinthetnek és élményeket gyűjthetnek a tudományos, a technológiai és a műszaki szakmákba. Remélhetőleg sokan térnek majd vissza képzett szakemberként munkát vállalva egykori fogadó vállalatukhoz” – teszi hozzá Tóth Csaba.

Hasonló módon találkozhattak fiatalokkal, de már nagyon sok érdeklődő felnőttel is, a Kutatók Éjszakáján, de elindítottak egy együttműködést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával is. Ebben a hazánkban még sok lehetőséggel kecsegtető témában azt célozták meg, hogy tagvállalataik innovatív megoldásai, termékei magasabb erkölcsi és jogi védelmet, anyagi elismerést élvezhessenek, illetve a Magyar Fejlesztésösztönző Irodával való kapcsolatuk azt segítheti elő, hogy tagvállalataik a közvetlen uniós források pályázatain sikeresen és eredményesen vehetnek részt.

„Végül kiemelném még munkacsoportunk pályázatfigyelői tevékenységét, amelyet Dr. Toldy Andrea, a BME Polimertechnika Tanszékének egyetemi tanára végez. Ez a Polimerek szaklapunkban is megjelenő tájékoztatás szintén segíti tagvállalataink eligazodását a pályázati lehetőségekben” – zárja gondolatait a Lego Manufacturing Kft. HR igazgatója.

Az elnökség gyorsan reagált a kihívásokra és fokozott erőfeszítéseket tett a tagvállalatok támogatására

Az MMSZ elnökének és alelnökeinek évértékelőjéből kitűnik, hogy melyek voltak azok a nehézségek, amelyekkel a magyar gazdaság részeként a hazai műanyagiparnak is meg kellett küzdenie 2022-ben: nagymértékű energia áremelkedés és az infláció növekedése, az évtizedek óta nem tapasztalt nyári aszály, az orosz-ukrán háború közvetett hatásai, a forint árfolyamváltozása, valamint a parlamenti választások időszaka, majd azt követően az új kormányzati struktúra kialakulása.

„Ezek a hatások együtt a műanyagiparban is a gazdálkodási költségek drasztikus emelkedését, a piaci igények, a dolgozói reálbérek és az elérhető társasági eredmények csökkenését eredményezték. Ebben a nehéz helyzetben az MMSZ 2020-ban megválasztott új elnöksége gyorsan reagált a kihívásokra és fokozott erőfeszítéseket tett a tagvállalatok támogatására, az ipar problémáinak mielőbbi megoldására, az érdekek képviseletére. Törvényes keretek között végzett tevékenysége során különböző támogatások biztosítását kezdeményezte az illetékes minisztériumoknál. Aktívan közreműködött a műanyagiparral kapcsolatos állami intézkedések (távlati fejlesztési terv kidolgozása, körforgásos gazdálkodás, az EU műanyagok felhasználására vonatkozó határozatai) végrehajtásában” – mondja Dr. Kucsma János, az MMSZ Felügyelő Bizottságának elnöke, a Meraxis Hungary Kft. tanácsadója, nyugalmazott ügyvezető igazgatója, aki hozzáteszi, hogy a szövetség továbbra is feladatának tekintette a műanyagok népszerűsítését azokon a területeken (csomagolástechnika, építőipar, autóipar, mezőgazdaság), ahol a műanyagok felhasználása nélkülözhetetlen.

„Bízom abban, hogy az orosz-ukrán háború mielőbb békekötéssel befejeződik és ez egy új korszak kezdetét jelentheti az újévben mind az európai, mind a magyar gazdaság működésében. Reménykednünk kell abban is, hogy az újévben csökkenő tendenciát mutatnak majd a gazdaságot erősen befolyásoló negatív hatások és ezzel együtt növekedhet a fogyasztás, ami a műanyagipari gazdálkodás fontos előfeltétele” – fogalmazta meg optimista gondolatait Dr. Kucsma János.