Mikor jelent meg Magyarországon először a robotsebészeti eljárás?
Éppen egy évvel ezelőtt, 2022. január 21-én végeztük az első robotsebészeti műtétet az Országos Onkológiai Intézetben. Ezt követően január 29-én a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban is megtörtént az első urológiai robotsebészeti műtét, majd február elején hat műtét zajlott három egymást követő napon. Ezeket külföldi, tapasztalt orvosok segítségével végeztük, akik tanácsokat adtak a beavatkozások közben. A hat műtét után már segítség nélkül operáltuk a betegeket.
Néhány hete egy nemzetközi konferencián prezentáltuk az eddigi sikereinket, és az előadás után elhangzott, hogy ilyen dinamikusan Közép-Kelet-Európában egyetlen ország sem fejlődött ezen a téren.
Bízunk abban, hogy ez a dinamizmus fennmarad. Abban reménykedünk, hogy a folyamat megállíthatatlan, és előbb-utóbb minden kórházi osztály rendelkezik majd egy-egy robottal.
Mit jelent a magyar egészségügynek, hogy megjelent itthon is a robotsebészet?
Óriási fejlődés és költségmegtakarítás, hogy itthon is végzünk robotsebészeti műtéteket. A világon minden ötvenedik másodpercben történik egy robotsebészeti beavatkozás. Magyarországon tavaly óta érhető el ez az eljárás.
A robotsebészet előnyös az egészségügyi ellátásban azért, mert kevesebb munkaerőt vesz igénybe. A betegek szempontjából pedig azért, mert gyorsabban gyógyulnak, nincs szükségük fájdalomcsillapítókra, hamarabb elhagyhatják a kórházat és jóval korábban térhetnek vissza a munkahelyükre.
Ráadásul a robotsebészeti eljárással operáltaknál jelentősen ritkább a szövődmény kialakulása. Összefoglalva: ha a költségeket nézzük, egy-egy robotsebészeti műtét természetesen drágább, mint a hagyományos, ugyanakkor, ha az esetszámok növekednek, tehát egyre több műtétet robottal tudunk végezni, akkor már jóval költséghatékonyabb az eljárás. Kevesebb orvos szükséges a műtéthez, nem igényel fájdalomcsillapítót a beteg, aki ezzel a beavatkozási formával rövidebb időt tölt az intenzív osztályon és a kórházban is.
Ha egy kórház évente 400 robotsebészeti műtétet végez, összességében már költséghatékonyabb, mintha hagyományosan vagy a laparoszkópia segítségével műtenének.
Ezt nemcsak a hazai, hanem amerikai és angliai adatok is alátámasztják. A robotsebészetben megjelent már a mesterséges intelligencia is. A robotokba három dimenzióban CT és MR képeket lehet betáplálni, ezeket az orvos a képernyőn látja, a robot pedig érzékeli, hogy hol tart az orvos a műtétben. Időnként vissza is jelez. A robotkarokkal nem tudja érzékelni az orvos, hogy milyen erővel húzza a szövetet, de a robot fejlesztése során erre is figyeltek – a robot hangjelekkel érzékelteti, hogy milyen erőt fejt ki a kar.
Elképesztő a fejlődés - az orvos a telefonján meg tudja majd nézni, hogy hol tart a műtét, de tanácsot is adhat műtét közben a kollégának.
Egy alkalommal már transzkontinentális műtétet is végeztek robottal - Amerikából irányították a robotot egy európai műtétnél.
Mennyi idő alatt tanulhatja meg egy tapasztalt orvos a robotkarok mozgatását?
A képzést követően negyven órás szimulációs tréningen vesznek részt az orvosok, ahol megtanulják a robot használatát. Mindent jegyez a gép - például azt is, hogy mennyi felesleges mozgást végzett az orvos.
A robotot két kézzel és két lábbal irányítjuk - akár csak egy orgonaművész, aki szintén koordináltan mozgatja a kezét és a lábát. Lényegében gyakorlat kérdése, hogy ki milyen hamar sajátítja el biztonsággal a robot mozgatását.
A fiatalok talán hamarabb megtanulhatják, hiszen ők már gyerekkorukban is joystick-kal mozgatható játékokkal játszottak, számukra ez nem idegen. Nekik vonzó is lehet ez az új eszköz.
Az emberi csukló mozgásához képest mit tud a robotkar?
Hétszer több mozgást tud végezni a robot, mint az emberi csukló. Ha a laparoszkópos műtétekhez hasonlítjuk, akkor is jóval könnyebb, eredményesebb a robotsebészeti eljárás. A laparoszkópos műtétnél egy merev eszközt mozgat az orvos egyenes irányban a beteg fölött állva, így igénybe véve az orvos nyakát, hátát, gerincét. A robotsebészeti eljárásnál nem kell a beteg mellett állni, az orvos ülve végzi a műtétet.
Jóval kisebb helyekre is beférünk, és 10-15-szörös nagyításban látjuk a műtéti helyet, így a mozgások is finomabbak.
A preparációkat, az idegek leválasztását és a varrásokat is kisebb mozdulatokkal, pontosabban végzi az orvos a robot segítségével. A műtétet hamarabb be is fejezi - csökkentve ezzel az egyéb szervek manipulációját és a beteg fájdalmát. A betegek pedig akár már a műtét másnapján felkelnek az ágyból. Többségében nincs szükség a gyógytornász segítségére, hogy mozogni tudjanak. Két-három nap elteltével pedig el is hagyhatják a kórházat.
Egy hagyományos vagy egy laparoszkópos műtétnél több orvos jelenléte is szükséges. A robotsebészeti eljárásnál hány orvos végzi a beavatkozást?
Természetesen altatóorvosra és műtősökre szükség van ennél az eljárásnál is, de míg egy laparoszkópos műtéthez - mondjuk prosztatarák-műtét esetében - minimálisan három orvosra van szükség, a robotsebészeti eljárásnál egy orvos és egy műtős el tudja végezni a beavatkozást.
Az elmúlt egy év alatt hány műtétet végeztek, és milyen eredményességgel?
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Urológiai Osztályán eddig 270 robotsebészeti műtétet végeztünk. Ez alatt az idő alatt nagy tapasztalatot szereztünk, az eredményeink pedig nagyon jók. Ez annak köszönhető, hogy intenzív volt a tanulási időszak, és azt követően folyamatosan tudtunk operálni. Nem kellett a robotot több szakma között megosztani. Az orvosok nem egy-két műtétet végeztek havonta, hanem folyamatosan, minden nap operáltak a robottal.
Egyetlen betegnél sem alakult ki jelentős szövődmény, nem volt szükség vértranszfúzióra és nem kellett feltárni a beteget. Amit robottal elkezdtünk, azt robottal is fejeztük be.
Látványos a műtéti idő csökkenése is. Az első ötven műtét még hosszabb ideig tartott, de az azt követő beavatkozásokat egyre rövidebb idő alatt fejezték be az orvosok. Bizonyos esetekben - például vesedaganat-műtétnél - ez rendkívül fontos, ugyanis ma már nem távolítjuk el a vesét, hanem csak a daganatot vágjuk ki. A műtét során azonban a vesét ki kell zárni a keringésből. Ilyenkor az orvosnak legfeljebb húsz perce van, hogy elvégezze a daganat eltávolítását. A robot segítségével a tizenöt percet soha nem léptük át - így a vesét is hamarabb visszaállíthattuk a vérkeringésbe.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházon kívül mely kórházakban van még lehetőség robotsebészeti műtétekre?
Az Országos Onkológiai Intézettel közösen kezdtük a robotsebészeti eljárás alkalmazását. Ott az urológián kívül a nőgyógyászatnál és a hasi sebészetnél is alkalmazzák már az eljárást. Nemsokára a fej- és nyaksebészetnél és a mellkassebészetnél is robot segítségével műtenek majd. Nálunk, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban tavaly február elsején végeztük az első műtétet, és körülbelül ugyanannyi beavatkozáson vagyunk túl, mint az Onkológiai Intézet. Tavaly nyáron kezdte el a Semmelweis Egyetem is a robotsebészeti eljárást, ősszel pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Jelenleg tehát négy kórházban érhető el, de bízunk abban, hogy Debrecenben és Szegeden is hamarosan elérhetővé válik.
A héten XIII. alkalommal rendezik meg az urológiában használt minimál invazív eljárásokról szóló konferenciát a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban. Mit láthat a résztvevő?
Élő sebészeti bemutatók lesznek, ahol már a magyarországi robotokat is bevonjuk. Nemcsak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház műtéteit közvetítjük, hanem az Országos Onkológiai Intézetben zajló operációkat is. Két nap alatt tizennégy műtétet láthatnak a résztvevők, amelyeket három dimenzióban vetítünk ki. Az operációk közben kérdéseket lehet feltenni, utána pedig megbeszéljük a látottakat. A konferencia első napján a világ legjobb sebészei érkeznek, ők mutatják be a műtéteket, a második napon pedig magyar orvosok operálnak. Közép-Európában ez az egyetlen konferencia, amely rövid idő alatt ennyi interaktív műtétet közvetít. Sokkal hatékonyabb így a tanulás, mintha egy vágott videón nézné végig az orvos, hogyan zajlik egy robotsebészeti műtét. A megnyitóra a robotsebészeti cég európai felelős igazgatója is eljön, ugyanis felmérte konferenciánk fontosságát, és támogatja azt.