Változik az ügyeleti rendszer: a betegek sokkal egyszerűbben kapnak orvosi ellátást

Az új ügyeleti rendszer a mentőszolgálaton belül jön létre, külön egységekkel, járművekkel – mondta az Origónak Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Azt is hozzátette, hogy nem a mentésből veszik el a kapacitást, az ügyeleti rendszer külön egységben működik majd. Budapest kivételével 174 járási központban lesz ügyelet hétköznap délután négy óra és este tíz óra között, hétvégén pedig reggel nyolc óra és délután két óra között. Ezután a mentőszolgálat sürgősségi ügyeletét lehet hívni 102 telephelyen. A beteg a 1830-as telefonszámot tárcsázza, ha délután négy óra után szorul orvosi ellátásra. A hívások a megyei mentésirányító központba érkeznek, ahol a szakemberek kikérdezik a beteget, és eldöntik, hogy milyen segítségre van szüksége. Beküldhetik az ügyeletre, de ha olyan rosszul van, hogy nem tud bemenni, a lakására küldenek egy ügyeleti kocsit, és az orvos az otthonában látja el. Ha pedig súlyos a panasz, azonnal mentőt küldenek hozzá. Így az ügyeleti ellátás sokkal egyszerűbb, átláthatóbb lesz a betegek szempontjából is. Az új rendszert februártól Hajdú-Biharban, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében vezetik be. Jövő év elejére minden vármegyében az új ügyeleti rendszer működik majd. Az új budapesti ügyeleti rendszert nyáron kezdik majd kidolgozni. Interjú Dr. Csató Gáborral, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójával.

Miért vált szükségessé, hogy megújítsák az ügyeleti rendszert?

Leginkább azért, mert a jelenlegi ügyeleti rendszert az 1950-es években alakították ki – azóta szinte semmit sem változtattak rajta. Az elmúlt több mint hetven évben nagyon sokat változott az életünk, a környezetünk és az egészségügyi struktúra is.

Nemcsak a kezelési módok fejlődtek, hanem a technológia is. Egy szemléletes példát említek: 1950-ben mindössze 120 ezer telefon létezett Magyarországon, ma pedig csak mobiltelefonból van 12,7 millió.

Az ügyeleti rendszert a beteg igényeihez igazítjuk. A célunk az volt, hogy olyan rendszert hozzunk létre, ami országosan egységesen minden beteg számára ugyanazt a magas színvonalú ellátást biztosítja, amire mi a mentésben már 75 éve törekszünk.

Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója fotó: Talán Csaba

Az országon belül hol változik majd az ügyeleti rendszer és mikortól?

A jelenlegi törvényi felhatalmazás szerint Budapest kivételével a teljes országot érinti a változás. A betegek biztonságos ellátását szem előtt tartva ütemezetten történik majd az új ügyeleti rendszer bevezetése. Február elsejétől Hajdú-Bihar vármegyében indul először, márciustól Győr-Moson-Sopron- és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz változás, majd hónapról hónapra haladva az egész országban elindul az új ügyeleti rendszer.

Budapesten egyelőre a régi rendszer marad – ugyanis a fővárosi infrastruktúra, az ellátórendszer és a betegigény teljesen más, mint az ország más részein.

Budapest ügyeleti rendszerének megújításához más koncepció szükséges, amelyet nyáron dolgozunk majd ki.

Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója fotó: Talán Csaba

Hogyan működik majd a gyakorlatban az új rendszer? Ha valaki rosszul lesz ügyeleti időben – négy óra után –, akkor mi a teendője, hogyan kap segítséget?

A betegek szempontjából lényesen egyszerűbb lesz a segítségkérés. Ők leginkább ennyit vesznek majd észre a változásból.

Nincs ugyanis más teendő, mint a 1830-as telefonszámot feltárcsázni.

Ez a szám délután négy órától az ügyeleti időszakban hívható. Ott a mentésben jártas kollégáink veszik fel a telefont, és segítséget nyújtanak a betegnek. Először kikérdezik a beteget egy protokoll alapján. Lehet, hogy csak tanácsra van szüksége, vagy éppen arról érdeklődik, hogy melyik aznap az ügyeletes gyógyszertár.

Ha például felszökött a láza, tanácsot adunk, hogyan csillapítsa, és egy óra múlva visszahívjuk, hogy meggyőződjünk, jobban van-e a beteg.

Ha olyan az állapota, hogy be tud menni az ügyeleti központba, azt tanácsoljuk, fáradjon be, és ott szakszerű ellátást kap az orvostól. Ha a szakember úgy ítéli meg, hogy nem tud bemenni, akkor kiküldünk hozzá egy ügyeleti autót, és a lakásán látjuk el a beteget. Ha pedig már az első telefonhívásnál kiderül, hogy nagy baj van, és felmerül egy szívinfarktus gyanúja, azonnal mentőt küld a kolléga.

Tehát nem a betegnek kell kitalálni, hogy hova forduljon, nem ő keresi a betegutat, hanem a 1830-as telefonszámon minden segítséget megkap, így egy „egykapus" rendszerrel belép az ellátásba,

ami mögött 102 sürgősségi ügyeleti telephely, 256 mentőállomás és 70 sürgősségi kórházi osztály van.

Forrás: https://www.facebook.com/orszagosmentok

Ez a rendszer a beteg szempontjából lényegesen egyszerűbbnek hangzik. Ma, ha valakinek orvosi ügyeletre kell mennie, sokszor tanácstalan – különösen, ha soha nem volt azelőtt erre szükség. Kit hívjon? Ki az ügyeletes orvos? Milyen telefonszámon keresse vagy milyen címen éri el? Az új rendszerben – ha jól értem - csupán egyetlen telefonszámot kell felhívnia, és minden segítséget megkap, sőt, visszahívják, érdeklődnek az állapotáról, nem engedik el a kezét...

Pontosan így van, és éppen ez volt a célunk, hogy amit a mentőszolgálatnál az elmúlt 75 évben tapasztaltunk, átültessük az ügyeleti ellátásba.

Az az elv vezérelt, hogy a betegek jobb és hatékonyabb ellátást kapjanak.

Újabb példát említek: ha valaki elmegy ma a nagymamáját meglátogatni az ország másik végébe, valószínűleg nem tudja, milyen ügyeleti számon kell segítséget hívni. Ilyenkor legtöbben a mentők 112-es számát hívják. Azt tapasztaltuk, hogy sok esetben hívnak mentőt, amikor nem arra lenne szükség – csak ez a legkézenfekvőbb.

Természetesen, ha komoly a baj, mindenki hívja a 112-es számot ezután is, más egészségügyi problémával azonban a 1830-as számot kell majd hívni.

Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója fotó: Talán Csaba

Az új ügyeleti rendszer működtetéséhez hány új munkatársra van szükség?

Nem mentősök és mentőautók dolgoznak majd az új ügyeleti rendszerben. Az Országos Mentőszolgálaton belül, de külön infrastruktúrában hozzuk létre az ügyeletet. Éppen az a célunk, hogy a mentést minél inkább tehermentesítsük, és valóban olyan esetekhez menjünk, ami valódi mentést igényel. Számos esetben látjuk, hogy ott, ahol nem megfelelő az ügyeleti ellátás, az emberek a mentőket hívják. Olyan feladatot is ellátunk, amely nem a mentők dolga. Addig azonban feleslegesen foglalt egy mentőegységünk – és meglehet, hogy ugyanabban az időben máshol valódi mentésre lenne szükség. Ha az ügyeleti ellátás jól működik, nem csak a mentőszolgálat terhei enyhülnek, hanem a sürgősségi osztályoké is, hiszen nem érkeznek oda olyan betegek, akik egyébként nem igényelnének sürgősségi ellátást. Az új ügyeleti rendszerbe minden kollégát várunk szeretettel, akik eddig is ott dolgoztak: legyen az az önkormányzat gépkocsivezetője, aki mellékállásban dolgozott, vagy az én bajtársaim, akik szintén vállaltak másodállásban ügyeleti munkát, de a kórházi dolgozókat, háziorvosokat is, akik korábban is dolgoztak az ügyeleteken.

Tiszta, átlátható, kiszámítható jövőképet tudunk biztosítani olyan óradíjakkal és fizetési feltételekkel, amelyek ma az egészségügyi rendszeren belül versenyképes díjazásnak számítanak.

Mindenki tudja majd, hogy hány órában és hol dolgozik, mennyi fizetést kap a munkájáért, és tudja azt is, hogy a háttérben segíti őt szakmailag és emberileg is a mentőszolgálat. A koncepciónk szerint délután négy óra és este tíz óra között 174 járásban háziorvos kollégák ügyelnek majd asszisztensekkel. Este tíz óra után 102 telephelyen látjuk majd el egységesen az egész országot. Ehhez az első számítások szerint hat-nyolcezer főre van szükség. Ők kapcsolódnak majd a mentőszolgálat bajtársi közösségéhez.

Az új rendszerben változik-e a mentőállomások száma?

Nem változik, továbbra is 256 mentőállomásunk lesz ugyanazokon a helyszíneken. 102 új telephelyet létesítünk, ahová este 10 óra után mehet a páciens, és ahonnan kimennek a kollégák a beteghez. Délután négy és este 10 óra között pedig 174 járásban háziorvos kollégák ügyelnek majd.

Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója fotó: Talán Csaba

Az új ügyeleti rendszerben a Pusztaföldváron élő beteg is ugyanolyan ellátásban részesül, mint a Veszprém belvárosában élő ember?

Ez a legfőbb célunk: homogén ellátást biztosítani mindenki számára az országban – éljen bárhol. Ma azt látjuk, hogy nem feltétlenül ugyanazt a szakmai ellátást kapja két ember az ország két különböző pontján, ha orvosi ügyeletre van szüksége. A mentés és a kórházi ellátás már homogén – mindenki mindenhol ugyanazt a magas színvonalú szolgáltatást kapja. De az orvosi ügyeletnél sajnos vannak hiányosságok. Ez pedig nem tisztességes, hogy azért, mert valaki olyan faluban lakik, ahol nincs ügyelet, nem kap megfelelő ellátást. A mentőszolgálat a 75 éves tapasztalatával kézbe vette az ügyeleti rendszer kidolgozását, megalkotását, amiből a beteg profitál majd.

Említette, hogy ha olyan a beteg állapota, házhoz megy az ügyeletes orvos. Hány órán belül várható az orvos érkezése ilyen esetben?

Életveszély esetén azonnal megy a mentő, egyéb esetben két órán belül kimegy az ügyeletes – bárhol is él a beteg. Ugyanúgy működik majd a rendszer, mint a mentésnél, ahol az ellátási szükségletnek megfelelő legközelebbi egység indításának elvét követjük.

Kik segítenek a betegnek, aki felhívja a 1830-as számot?

Azok a bajtársaim, akik vagy egyébként a mentésirányításban vesznek részt, vagy kifejezetten erre az ügyeleti posztra vannak beosztva, és ismerik a járás, a megye sajátosságait is. Ha valaki telefonál, a rendszer azonosítja az irányítószámot, és abban a megyei központban csörren meg a telefon, ahonnan a telefonáló hív bennünket. A kolléga kikérdezi a beteget, és ha mentőt kell hozzá küldeni, csak szól a mellette ülő munkatársának, aki azonnal riasztja az esetkocsit.

Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója fotó: Talán Csaba

Számításaik szerint milyen terhelés várható az ügyeleteken?

Hajdú-Biharban másfél éve működik egy pilot-rendszer, ez alapján már vannak számításaink. Ezen kívül több mint száz helyen látunk el ügyeletet, például húsz éve működtetjük a szombathelyit, harminc éve pedig a pilisvörösvárit.

Az adatokat elemeztük, és azt láttuk, hogy átlagban egy ügyeleti időszakban 10-20 ezer lakosra vetítve 1-2 beteget látnak el a kollégák.

A páciensek többsége este tíz óra előtt érkezik az ügyeletre. Este tíz után az esetek 20-30 százalékában ügyeleti rendszerben ellátandó betegek érkeznek, 70%-ban pedig mentőt igénylő sürgősségi ellátásra van szükség.

Februárban tehát Hajdú-Biharban indul az új ügyeleti rendszer, majd minden hónapban új vármegye csatlakozik. Hogyan tudják meg az emberek, hogy náluk mikortól lép életbe az új ügyeleti rendszer?

Harminc nappal az új rendszer életbe lépése előtt értesítjük a megye lakosságát, hogy a következő hónaptól már hívhatják a 1830-as számot ügyeleti időben. Jövő év elejére Budapest kivételével mindenhol az új ügyeleti rendszer működik majd.