A zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben kihirdetett ítéletben a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottak többségét terrorcselekmény elkövetésében.
Az első rendű vádlott Budaházy György 17 év fegyházbüntetését hat évre csökkentette a bíróság,büntetésébe beszámítják az eddig letartóztatásban, illetve bűnügyi felügyeletben eltöltött időt.
Több más terhet büntetését is csökkentették.
A másodrendű és harmadrendű vádlottat 5 és fél évre ítélte a bíróság, a negyed- és ötödrendű, valamint a nyolcadik és kilencedik rendű vádlott 5-5 évet kapott.
Az ítélet kihirdetése után a hallgatóság elénekelte a Szózatot, amelyre reagálva Török Zsolt, a bírói tanács elnöke ki akarta üríteni a termet. A tárgyalóterembe ennek megfelelően a készenléti rendőrség vonult be, de rövid huzavona után mégis folytatódott az ítélet indoklásának ismertetése.
Az immár 13 éve tartó eljárásban
Budaházy Györgyöt és 16 társát azzal vádolják, hogy 2007-ben és 2008-ban politikusok – így Hiller István és Kóka János – ingatlanjai ellen intéztek támadásokat, és ők verték meg Csintalan Sándort politikust, televíziós műsorvezetőt is.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtott be vádiratot a Hunnia-ügyként is elhíresült eljárásban terrorcselekmény, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt.
A vádlottak végig tagadták a bűnösségüket.
Azóta született egy első fokú ítélet 2016-ban, amelyet hatályon kívül helyeztek 2018-ban.
A megismételt első fokú eljárásban tavaly hirdettek ítéletet, amelyben Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra ítélték, miután a bíróság bizonyítottnak találta a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény elkövetését.
Rajta kívül öt vádlott kapott súlyos, több, mint tíz éves szabadságvesztést, de a terheltek többsége is letöltendő börtönt kapott.
Tavaly decemberben ugyanakkor Novák Katalin köztársasági elnök a tizenhét vádlottból hetet elnöki kegyelemben részesített:
azokat, akiket a bíróság első fokon felmentett, valamint ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az államfő ugyanakkor jelezte, hogy
a többiek kegyelmi kérelmének elbírálásával megvárja a másodfokú döntést.
A vádlottaknak jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat összefoglalója szerint a 10 vádlottra az elsőfokú ítélet alapján jelenleg 102 év kiszabott szabadságvesztés jut, ami 10 év 3 hónapos átlag fejenként.
Budaházy György eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt.
Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év és 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg.
Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás lehetősége – csak 2036-ban szabadulhatna.
Ahogy kegyelmi döntését indokolva Novák Katalin is emlékeztetett,
a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni az ügyben.
Szerinte
a Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is élesen kritizálta a bíróságokat az eljárás elhúzódása miatt, de egyre többen, így például Schiffer András az LMP volt elnöke is a vádlottak mellé állt nemrég.