A közelmúltban rendeztek egy nyilvános vitát, amelyből világossá vált, hogy semmit nem változott a baloldal, folytatják a háború eszkalációjával fenyegető politikát. A sajátos érvrendszerükre Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke világított rá, amikor Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával vitázott. A miniszterhelyettes idézte Tordai egy tavaly áprilisi nyilatkozatát, amely szerint
itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat.
Erre a baloldali politikus helyeselt, és megjegyezte, azért gondolja így ma is, hogy „ne kelljen szégyenkezni". Majd a további szópárbajban újra
kijelentette Tordai, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának,
ahogy „mindenki" teszi. Mindez szerinte nem jelenti azt, hogy bekapcsolódnánk a háborúba. A Párbeszéd társelnöke aztán egy ellentmondásos okfejtésbe bocsátkozott arról, hogy ők miként akarják kikényszeríteni a békét. „Önök (a kormány - a szerk.) olyan békét szeretnének, ahol Oroszország legyőzi Ukrajnát, ezért ellenzik a fegyverszállításokat, mi pedig azt mondjuk, hogy ki kell állni a megtámadott mellett, segíteni kell őket, hogy megvédjék magukat, és hogyha Oroszország belátja, hogy nem fog tudni győzedelmeskedni, akkor talán felülkerekedik a józan ész és kivonulnak az ukrán hadszíntérről."
Szintén a napokban állt ki a fegyverszállítások mellett a Momentum több politikusa is. Bedő Dávid parlamenti képviselő az ATV-ben kijelentette, hogy
többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg a pártja a Fidesz-KDNP békepárti parlamenti határozati javaslatát.
Szerinte is csak akkor lesz béke, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából, addig pedig gőzerővel támogatni kell az ukránokat minden eszközzel. A baloldal háborúpárti álláspontját megerősítve feltette a költői kérdést: „hogyan lehet az oroszok ellen harcolni, hogyha nincsen megfelelő felszerelésük és fegyvereik az ukránoknak?"
Az ugyancsak momentumos Tompos Márton a Klubrádióban nonszensznek nevezte, hogy a kormánypártok azonnali tűzszünetet követelnek, majd egy hosszú zavaros monológban azt állította, hogy ezzel „kitennék Ukrajna lakosságának egy jelentős részét, illetve területének 20 százalékát az orosz hadsereg kénye-kedvének." Továbbá undorítónak és visszautasítandónak nevezte, hogy miközben a miniszterelnök békepártiként kampányol és kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, nem akar fegyvert szállítani a szomszéd országnak. „Mi pedig abban hiszünk, hogy Ukrajnának igenis meg kell védenie önmagát, nekünk meg támogatni kell ebben.
És nem fogunk egy ilyen kamu békepárti nyilatkozatot tenni
– fogalmazott Tompos.
Emlékezetes, hogy már egy évvel ezelőtt is ugyanez a vehemens háborúpártiság volt jellemző a baloldalra. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy publicisztikában azt írta, hogy „a szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez."
Tavaly novemberben a lengyelországi rakétabecsapódás kapcsán már vadászgépek szállítását is vizionálta Fekete-Győr.
Az incidensnek lehetséges következményeit boncolgatva úgy fogalmazott: „hogy ez a fegyverszállításokban, mondjuk vadászgépek leszállításában ölt-e majd testet, azt nem tudom, de ugye Lengyelország adott volna vadászgépeket valamikor március, áprilisban, de ezt nem engedték neki. Ez változtathat egyébként a háború menetén is. Nekünk, magyaroknak, nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajna megnyerje ezt a honvédő háborút Oroszországgal szemben, hogy az orosz határ az ne Kelet-Magyarországon kezdődjön, hanem sokkal keletebbre."
Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Berg Dániel – a szintén momentumos EP-képviselő Cseh Katalin férje – a háború kirobbanása után néhány nappal katonai segítségnyújtást sürgetett Ukrajnának. Donáth erről egy Facebook-bejegyzésben írt. „Az ukrán elnök és pártja csatlakozik európai pártcsaládunkhoz. Ukrajna európai ország, és Putyin bűnös háborúja támadás az egész európai közösség ellen. A mai napon pártcsaládunk, az ALDE pártvezetői rendkívüli ülést tartottak az ukrán helyzetről, és – a momentumos ALDE-alelnök, Berg Dániel támogatásával – azonnali hatállyal elfogadtuk Vologyimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgájának csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának. BÉKÉT!" Maga Cseh Katalin is hasonló álláspontot képviselt a közösségi oldalán közzétett élő bejelentkezésben tavaly március elsején. Utalva Fekete-Győr már idézett írására az uniós képviselő asszony azt mondta:
nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják, és mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból alig van olyan ország, amelyik ezt mondja, nem? És ebben a régióban biztos nincs. Szóval az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának abban, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amelyekkel meg tudják vívni ezt a háborút.
Donáthék párttársa, Hajnal Miklós tavaly októberben az ATV-ben beszélt arról, hogy a magyar kormány szerinte akadályozni próbálja, hogy a Nyugat segítse Ukrajnát. Majd az 1956-os forradalommal vont párhuzamot, mondván, hogy „ha felhánytorgatjuk a Nyugat segítségének a hiányát '56-ban, akkor szerintem az egyetlen álláspont, ami képviselhető lenne Orbán Viktor által is, az egyébként az, hogy álljunk ki Ukrajna mellett a lehető legharcosabb, lehető legtámogatóbb módon, minden lehetséges eszközzel, hiszen ugyanezt vártuk volna a Nyugattól is '56-ban."
A baloldal volt miniszterelnök-jelöltjének nevéhez fűződnek talán a legmarkánsabb kardcsörtető nyilatkozatok. Márki-Zay Péter tavaly februárban még a háború kitörése előtt a Partizánnak adott interjúban úgy fogalmazott: ha kirobban egy katonai konfliktus, akkor Ukrajnának minden segítséget megadnának, amit a NATO szövetségi rendszere megenged.
A riporternek a segítség konkrét formáját firtató kérdésére Márki-Zay egyértelművé tette: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is." Két nappal a háború kitörése előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette: „Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."
A Gyurcsány-párt, és maga Gyurcsány Ferenc is hangzatos nyilatkozatokban követelte Ukrajna katonai támogatását. Gyurcsány egy Facebook-posztban azt írta: „Például azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét (Orbán Viktor – a szerk.), hogy azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek. Szegény Orbán, félreértette a helyzetet, azt hitte, az oroszoknak kellene fegyvert adni. Nem, nem azoknak. Az EU a hazájukat védő ukrán népnek ad, akik között sok nemzetiségi állampolgár él, köztük magyarok is."
Rónai Sándor, a Gyurcsány-párt EP-képviselője egy videóban arról értekezett, hogy az Unió egyes tagállamai és a NATO milyen katonai és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának.
Ezután sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem segíti száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek.
A szintén gyurcsányista EP-képviselő, Ara-Kovács Attila a Klikk TV-ben beszélt arról, hogy
részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen.
Mint mondta, a demonstráció kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassák. „Én tartottam itt a DK részéről a frontot. Ott nagyon egyértelműnek tűnt számomra, hogy mindenki milyen értelemben elkötelezett ebben a háborúban" – hangsúlyozta a gyurcsányista politikus.
A Jobbik is kivette a részét a háborús hangulatkeltésből tavaly. Potocskáné Kőrösi Anita, a párt parlamenti képviselője egy fórumon cinikus kijelentést tett, mondván, hogy
egy háborúban, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell, de nem a civil embereket küldjük.
A jobbikos politikus utalt arra, hogy neki is van férje és két fia, akik hadkötelesek lennének. „Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mer' ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."
Az LMP-s Kendernay János a közösségi oldalán írt arról, hogy Márki-Zay Péter helyesen állította, hogy
amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is. (...) És nem egy-két nyugati állam (szállít) már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne.
A hosszú lista még folytatható lenne, de a fenti nyilatkozatokból is teljesen egyértelmű, hogy a baloldal a háború kezdetétől napjainkig folyamatosan a konfliktus eszkalálódását jelentő politikát támogatja. Ez az álláspont szembemegy a választók döntő többségének akaratával, akik a 2022-es országgyűlési választásokon kinyilvánították elkötelezettségüket a béke mellett, amit a kormánypártok jelenleg is képviselnek.