A magyar kormány továbbra is nyitott a kompromisszumokra, mint ezt az elmúlt egy év tárgyalássorozatánál tapasztaltuk – mondta a Magyar Nemzetnek Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. A Magyarország és az Európai Bizottság (EB) előtt álló további tárgyalásokkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy a hazánknak járó európai uniós források megszerzéséhez és folyósításához az EB a magyar igazságügyi rendszer módosítását és finomhangolását fogalmazta meg elvárásként, március végi határidővel. Kovács Attila emlékeztetett arra, hogy döntés született tavaly decemberben a helyreállítási alapról és a többéves pénzügyi keretről.
Fontos hangsúlyozni, hogy az idei évre vonatkozó programok változatlanul mennek tovább, és a megkezdett programokat nem befolyásolja a mostani vita – tette hozzá. Kovács Attila ugyanakkor kifejtette azt is: az EB eddigi hozzáállása sajnos azt valószínűsíti, hogy az uniós testület újabb és újabb, mondvacsinált kifogásokkal és elvárásokkal él majd hazánkkal szemben. A bizottság által hangoztatott technikai kifogások mögött egy alapvető politikai, ideológiai szembenállás húzódik meg: ez pedig a gyermekvédelemmel kapcsolatos véleménykülönbség.
Szerinte
míg Brüsszel a genderlobbi nyomásának engedelmeskedve beengedné az iskolákba az érzékenyítő témákat, a magyar kormány határozottan kiáll a családok és a gyermekek védelmében.