A hazai baloldal Brüsszel álláspontját visszhangozva a háború pártján áll, miközben a magyar kormány kitart a kezdetektől hangoztatott véleménye mellett, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz. A magyar álláspont csak Európán és a nyugati világon belül van kisebbségben, a globális többség békepárti, ezt igazolják a nemzetközi diplomáciában gyakran elhangzó nyilatkozatok a világ más térségeiből, és legutóbb az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlésén is világossá vált, hogy az államok többsége hazánkhoz hasonlóan vélekedik.
A 193 ENSZ-tagból csak 40 támogatta az Oroszország elleni szankciókat, ami azt jelenti, hogy 153 nemet mondott.
Összegezve az elmúlt egy év történéseit, minden érv a mielőbbi békekötés mellett és a háború folytatása ellen szól. A szomszédunkban zajló háborúban több százezer ember halhatott meg, több millió embernek kellett elmenekülni otthonából. Közben egész Európa a háborúba sodródás napjait éli.
Brüsszel és más, a háborúban érdekelt nemzetközi érdekcsoportok, illetve spekulánsok óriási nyomást helyeznek Magyarországra, azt akarják, hogy csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz és kezdjük el a fegyverek szállítását.
Ezek az országok sisakokkal kezdték, majd jöttek a lőszerek, a harckocsik, ma már a legmodernebb tankokat, rakétarendszereket szállítják, és tervben vannak a vadászgépek. Egyre több szakértő és politikus hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek.
Az is kiderült, hogy Brüsszel a békepárti álláspontja miatt akarja megbüntetni Magyarországot, sőt el is vennék hazánk szavazati jogát, ezt maga az Európai Bizottság tagja, Vera Jourova biztos, illetve Guy Verhofstadt balliberális EP-képviselő erősítette meg. Mindemellett egész Európa az elhibázott brüsszeli szankciók káros következményeitől szenved.
A Brüsszelben elfogadott gazdasági és energiaszankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók egekbe lökték az energiaárakat, óriási gazdasági károkat és tomboló inflációt okoztak az uniós tagországokban.
Nincs olyan család, amely ne érezné a szankciós infláció terheit.
Az Országgyűlés egyértelmű békepárti állásfoglalására mindezek miatt szükség van, hogy egy évvel a háború után óriási nyomások közepette mindenki számára világos legyen: Magyarország nem akar belesodródni a háborúba.
A Fidesz–KDNP-frakció határozati javaslata a magyar emberek békepárti álláspontját tükrözi, a 2022-es parlamenti választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei megerősítik azt az álláspontot, miszerint a háború végét nem a szankciók, hanem a béketárgyalások hozhatják el. Életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet, és Magyarország a béke pártján áll.
A dollárbaloldal azonban, hűen a megbízói által diktált politikához, elutasítja a kormánypártok határozati javaslatát. Érdemes visszatekinteni az időben, és felidézni a tavaly február 24-én kirobbant háború kapcsán elhangzott, illetve az azt közvetlenül megelőző reakciókat. Kijelenthető, hogy a dollárbaloldal a kezdetektől a háború pártján áll. Már a háború kitörése előtt egyértelművé tették, hogy fegyvereket és akár katonákat is küldenének a háborúba, ezt maga a bukott miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter jelentette be.
A dollárbaloldal vezére, Gyurcsány Ferenc szintén egyértelművé tette háborúpárti álláspontját, szerinte ugyanis „pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért". A háború egyéves évfordulóján pedig szégyenletesnek nevezte a kormány békepártiságát, és lényegében a fegyveres konfliktus folytatása mellett foglalt állást.
De ne szaladjunk előre az időben, tekintsük át részletesebben az első baloldali nyilatkozatokat! A bukott miniszterelnök-jelölt nevéhez fűződnek talán a legmarkánsabb kardcsörtető megszólalások. Márki-Zay Péter tavaly februárban még a háború kitörése előtt a Partizánnak adott interjúban úgy fogalmazott: ha kirobban egy katonai konfliktus, akkor Ukrajnának minden segítséget megadnának, amit a NATO szövetségi rendszere megenged. Gulyás Márton szélsőbaloldali aktivista a segítség konkrét formáját firtató kérdésére Márki-Zay egyértelművé tette:
Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.
Két nappal a háború kitörése előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette:
Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.
A Gyurcsány-párt, és maga Gyurcsány Ferenc is hangzatos nyilatkozatokban követelte Ukrajna katonai támogatását. A bukott miniszterelnök egy tavaly március 25-i Facebook-posztban odáig ment a háborús hangulatkeltésben, hogy feláldozná a magyar nemzetet az ukrajnai konfliktusban. A dollárbaloldal vezére Zelenszkij ukrán elnöknek a magyar kormányfőhöz intézett provokatív követelése és Orbán Viktor erre adott elutasító válasza kapcsán úgy fogalmazott a közösségi oldalán akkor: „Pocsék ember leszel vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni – állítja. Orbán szerint életünk ára a bűnbeesés. Az élethez sz...r alakká kell válnunk – mondja. Meg se próbál más utat ajánlani a nemzetnek."
Gyurcsány szerint tehát „pocsék ember, sz...r alak" minden magyar, aki nem hajlandó meghalni Ukrajnáért. A DK-elnök ezzel csúcsra járatta a háború kezdete óta zajló baloldali háborús uszítást, amivel magyar emberek életét veszélyeztetnék.
Rónai Sándor, a Gyurcsány-párt EP-képviselője egy videóban arról értekezett, hogy az Unió egyes tagállamai és a NATO milyen katonai és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának. Ezután sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem segíti száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek.
A szintén gyurcsányista EP-képviselő, Ara-Kovács Attila a Klikk TV-ben beszélt arról, hogy részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen. Mint mondta, a demonstráció kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassák.
Én tartottam itt a DK részéről a frontot. Ott nagyon egyértelműnek tűnt számomra, hogy mindenki milyen értelemben elkötelezett ebben a háborúban
– hangsúlyozta a politikus.
Ugyanez a vehemens háborúpártiság volt jellemző az egész baloldalra. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy 2022. február elsején, tehát még a háború kitörése előtt megjelent publicisztikában azt írta, hogy „a szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez".
Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Berg Dániel – a szintén momentumos EP-képviselő Cseh Katalin férje – a háború kirobbanása után néhány nappal katonai segítségnyújtást sürgetett Ukrajnának. Donáth erről egy Facebook-bejegyzésben írt:
Az ukrán elnök és pártja csatlakozik európai pártcsaládunkhoz. Ukrajna európai ország, és Putyin bűnös háborúja támadás az egész európai közösség ellen. A mai napon pártcsaládunk, az ALDE pártvezetői rendkívüli ülést tartottak az ukrán helyzetről, és – a momentumos ALDE-alelnök, Berg Dániel támogatásával – azonnali hatállyal elfogadtuk Vologyimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgájának csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának.
Maga Cseh Katalin is hasonló álláspontot képviselt a közösségi oldalán közzétett élő bejelentkezésben tavaly március elsején. Ebben egyértelműnek nevezte, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának abban, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amelyekkel meg tudják vívni ezt a háborút.
A Jobbik is kivette a részét a háborús hangulatkeltésből tavaly. Potocskáné Kőrösi Anita, a párt parlamenti képviselője egy fórumon cinikus kijelentést tett, mondván, hogy egy háborúban, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell, de nem a civil embereket küldjük. A jobbikos politikus utalt arra, hogy neki is van férje és két fia, akik hadkötelesek lennének. „Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mer' ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."
A háború első heteiben tett baloldali nyilatkozatok nem hagytak kétséget a felől, hogy ha a tavaly áprilisi választásokon Gyurcsányék győztek volna, akkor minden brüsszeli elvárást teljesítenek, és Magyarország fél lábbal már a háborúban állna.
Folytatjuk.