Ezernél több külföldi embercsempész van jogerősen magyar börtönökben

Migránsok csoportját fogják el határőrök és rendőrök Ásotthalom külterületén, a Makkoshetesi erdő magyar oldalán 2022 július 2-án

Több mint ezer külföldi állampolgár tölti embercsempészés miatt jogerős büntetését magyar börtönökben, hússzor annyi, mint néhány évvel korábban - közölte az Országos Bírósági Hivatal informatikai és elektronikus ügyintézési főosztályának vezetője csütörtökön Zalaegerszegen.

Péter Zoltán János a Zalaegerszegi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón egy kérdésre beszélt arról, hogy az utóbbi néhány évben rendkívüli mértékben megemelkedett a törvényszékeken a külföldi embercsempészeket érintő büntetőügyek száma. Míg ilyen okból két-három évvel ezelőttig legfeljebb 40-50 külföldi állampolgár töltötte jogerős büntetését magyar büntetés-végrehajtási intézményekben,

addig mostanra a számuk már meghaladja az ezret.

Hozzátette, hogy az embercsempészettel kapcsolatos ügyek száma elsősorban a határok közelében fekvő bíróságokon növekedett nagy mértékben. Valószínűsíthetően ez az oka annak is, hogy a korábbi tendencia szerint a bíróságokon éveken át csökkenő új ügyek száma 2023 első hónapjaiban ismét növekedést mutat.

Migránsok csoportját fogják el határőrök és rendőrök Ásotthalom külterületén, a Makkoshetesi erdő magyar oldalán 2022 július 2-án Fotó: Szabó Gábor - Origo

Péter Zoltán János jelezte: a Zalaegerszegi Törvényszék tekintve az országban a negyedik legkisebb, ahol az összes bírósági ügy két százalékát tárgyalják. Országosan tavaly 2,8 százalékkal kevesebb új ügy került a magyar bíróságokra 2021-hez képest, a zalai törvényszéken és járásbíróságokon ugyanakkor 8,2 százalékkal csökkent ez az adat.

Míg országszerte 5,4 százalékkal mérséklődött a bíróságokon a folyamatban lévő ügyek száma, addig Zalában 14 százalékkal lett kevesebb, vagyis több ügyet fejeztek be a zalai bírók, mint ahány új ügy érkezett. A vármegyében a már első fokon jogerősen lezárt ügyek száma is jóval meghaladja az országos átlagot, Zalában a polgári ügyek 93, a büntetőügyek 81 százalékában nem fellebbeznek a résztvevők, vagyis elfogadják az ítéletekben foglaltakat - közölte a főosztályvezető.

Kitért arra is, hogy a zalai bíróságokon a távmeghallgatás lehetőségét is gyakorta igénybe veszik, a koronavírus miatt 2020-ban és 2021-ben az országban mindenütt jelentősen emelkedett ezeknek a száma, 2022-ben azonban már mérséklődött, Zalában ugyanakkor kis mértékben tovább nőtt ez az adat.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a zalai bíróságok közül a járásbírósági ügyek mértéke 11, a törvényszéken másodfokon tárgyalt eseteké 10 százalékkal csökkent, így - a törvényszéken első fokon tárgyalt ügyek szinte változatlan száma miatt - együttesen nyolc százalékkal kevesebb új ügy érkezett hozzájuk.

Még 2020 nyarán hirdette meg az OBH elnöke, hogy kiemelten kell kezelni az évek óta tartó ügyek számának csökkentését, amiben Zalában is kiemelkedő adatot regisztráltak. Míg a vármegyében 2020-ban 166 két évnél tovább húzódó ügy volt, ez mostanra 67-re csökkent, az öt évnél is tovább tartó pereket illetően pedig a korábbi 16 helyett már csak 10 ilyen eset nem volt még lezárva a múlt év végéig - ismertette a törvényszéki elnök.