Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Most a követelések nyomatékosításán van a sor. Az Országos Küldöttközgyűlés fontos döntést hozott, de ennek igazi súlyt Ti tudtok adni azzal, hogy csatlakoztok a meghirdetett akciónkhoz" – szólította fel kollégáit a nyomásgyakorláshoz való csatlakozásra az Orvosok Lapjának februári számában Kincses Gyula. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ekkor még valószínűleg nem értesült arról, hogy a kormány kezdeményezi a kötelező kamarai tagság megszüntetését. Úgy vélte, „jelentős, a MOK és az egészségügy jövőjét meghatározó döntések és lépések előtt állnak"; erre kétségkívül ráérzett. Kincses Gyula arra a küldöttgyűlésre hivatkozott a felhívásában, amelyen a DK árnyék-egészségügyi minisztere, Komáromi Zoltán is részt vett.
A MOK-elnök persze hangsúlyozta, hogy politikamentesen működnek, a már nyugdíjas háziorvosról, Komáromi Zoltánról – aki jelenleg is a DK országgyűlési képviselője – pedig azt írta: megválasztott területi küldöttként vett részt a gyűlésükön, nem ők hívták meg. A kormány szerint viszont igenis politikai játszmába ment bele a MOK a nyomásgyakorlásos akciójával, s ennek következtében a betegek biztonságos ellátása is veszélybe kerülhetett.
A hivatalosan február elején elindított nyomásgyakorlási felhívásban ugyanis arra szólították fel az orvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti szerződéseiket, vagy pedig helyezzék letétbe a felmondásukat. Ehhez egy sablont is elhelyeztek az Orvosok Lapja februári számában. A kabinet ezután lépett, és megszüntette a kötelező kamarai tagságot. Annak, aki a jogszabály elfogadása utáni harminc napon belül nem nyilatkozik arról, MOK-tag akar-e maradni, automatikusan megszűnik a tagsága.
A jövőben a MOK csak saját tagjaival szemben indíthat etikai vizsgálatot, és döntései is csak a kamarai tagokat kötelezik. Az eddigi szabályozás szerint csak azok az orvosok praktizálhattak, akik tagjai voltak a kamarának, hozzájárulásként pedig évi nagyjából ötvenezer forintot is kellett fizetniük.
Az, hogy 25 nap múlva valószínűleg jelentősen megcsappan a kamarai tagság, akár a MOK megszűnéséhez is vezethet.
Pedig Kincses Gyula nem volt sikertelen MOK-elnök. A nyugdíjas fül-orr-gégész régóta politizál, igazán ismert azonban a vizitdíj bevezetése miatt lett, ő volt ugyanis a Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára 2007-ben, a díj bevezetésekor. A lépés azért váltott ki nagy ellenkezést, mert Gyurcsány Ferenc a 2006-os választási kampányban azt hazudta, nem készülnek vizitdíjat szedni azért, hogy az emberek bemehessenek a háziorvosukhoz, de egy évvel később mégis megtették.
Kincses Gyula egyébként utólag is vállalta a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is, szerinte ez egy akkori nagy reformcsomag fontos része lett volna. Egy évvel a bevezetése után Kincses mégis távozott a Gyurcsány-kormányból, és nem is tért vissza a politikai életbe egészen 2019-ig.
Négy éve egy jól beazonosítható baloldali kötődésű orvoscsoport jelöltjeként választották meg a MOK élére, programját a kormány mégis elfogadta. Kincses Gyulát és a MOK elnökségét Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta 2020-ban; a kormány döntött a hálapénz eltörléséről és az orvosbérek eddig soha nem látott mértékű emeléséről. Abszurd egyébként, hogy az ügyeleti rendszer átalakítása is a MOK programjának része volt, most pedig ez ellen tiltakoznak. Valószínűleg ezzel hiteltelenítették el végképp magukat.
