A kutatás során az ágazat vállalkozásainak összetételéről, jövőképéről, terveiről, elvárásairól, az őket érintő (pénzügyi, szabályozási, munkaerőpiaci, innovációs stb.) problémákról, valamint a szektor működését meghatározó jelentős piaci szereplőkről is részletes kép rajzolódott ki.
A többek között 190, a szűken értelmezett IKT-szektorba sorolható vállalkozás megkérdezésével végzett primer kutatás eredményeiből kiderült, hogy
az elmúlt három évben a magyar IKT-cégek 62 százalékának nőtt összességében az árbevétele, 30 százalékuknak mindhárom évben, amely jól mutatja a szektor válságállóságát.
Az árbevétel-növekedés elmaradásáért a vállalkozások többsége (53 százaléka) a megnövekedett működési költségeket (pl. emelkedő energiaárak, árfolyamváltozásból fakadó kedvezőtlen hatások stb.) okolta, de a megkérdezettek több mint harmada szerint ebben a változékony hazai szabályozási környezet és az ellátási láncok akadozása is közrejátszott.
A szektor további fejlődését számos tényező egyszerre nehezíti, és ezek közül is kiemelkedik az iparágat hosszú ideje sújtó és dinamikáját tekintve egyre növekvő informatikus munkaerőhiány, melyet a vállalkozások és az oktatási rendszer (felsőoktatás és felnőttképzés) számos eszközzel törekszik mérsékelni. Ennek ellenére néhány éven belül egyes prognózisok szerint további több tízezer informatikus hiányozhat a magyar munkaerőpiacról.
Az iparág stabil jövőképét mutatja, hogy a kutatás során megkérdezett vállalkozások több mint 70 százaléka tervez az alaptevékenységéhez kapcsolódó beruházást a következő 3–5 évben, de digitalizációs célú fejlesztések (ideértve az Ipar 4.0 fejlesztéseket) is 50 százalék feletti arányt értek el.