Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tóth Endre régész, a történettudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyúttal a magyar Szent Korona kutatásának kiemelkedő alakja. A szerző több évtizedes kutatómunkájának eredményeit összegzi ebben a monumentális kötetben, melyben a Korona keletkezésének története és jelentősége is bemutatásra kerül. Ismerteti kutatásának történetét, módszertani problémákat vet fel, alapkérdéseket válaszol meg, egyúttal történeti kontextusba helyezi a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények kiemelkedő jelentőségét.
Kevés olyan emlék maradt a múltból, amely Árpád-házi királyokhoz köthető. Csupán néhány palotájuk maradványa vészelte át a századokat, és ritka véletlen, ha sírjuk érintetlen maradt. A 11. századi uralkodók, Aba Sámuel és Salamon sírjának a helyszíne is bizonytalan, bár éppen az utóbbi királyunk sírköve legalább megmaradt. A gyakran kiemelkedő művészi értékű tárgyak ez része külföldre került. Sok tárgyi emlékünk viszont éppen így kerülhette le, hogy itthon az enyészet martalékává váljon. A honfoglalás kori aranyveretes, fejedelmi szablyát – talán Taksony fejedelemé volt – már Salamon király életében elajándékozták, és ma a Burg bécsi kincstárában Nagy Károly-kard felirattal látható. Szent István kétélű kardja valószínűleg a 13. század végén vagy valamivel később Prágába került. III. András miniatűr képekkel, gyöngyökkel és kövekkel díszített házioltára ma a berni múzeum kincse.
Az Árpád-ház drágaságaiból, kincstárából a koronázási jelvények kivételével, amelyeket különleges helyzetük miatt elkülönítve őriztek itthon, semmi sem maradt meg. A jelvények már ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.
A Szent Korona és vele együtt a jogar, az országalma és a palást nemzeti ereklye.
Történelmünk régi századainak a tanúi és az ezeréves magyar államiság jelképei. A számtalan kalandot, veszélyt megélt, de a pusztulást mégis elkerülő Szent Korona mintegy a ország sorsát jelképezi akkor is, ha eredete és készítése körül sok a bizonytalanság. Régmúltunk homályos pontjaira adatok híján talán sohasem tudunk fényt deríteni, ez a könyv mégis arra vállalkozik, hogy feltárja e sok rejtély okát, és hogy megvizsgálja, milyen válaszok adhatóak kutatás során felmerülő kérdésekre.
A kötetben több mint száz, eddig soha nem publikált új fotó látható. Jelen kiadvány a 2018-ban megjelent első kötet kibővített, második kiadása. A tartalomhoz hozzájárult Zsoldos Attila akadémikus, aki bevezetőjében Magyarország történetét tekinti át, és helyezi el a középkori Európa képzeletbeli eseménytörténeti és kapcsolati térképén. A korona történetének leírását Pálffy Géza történész és kutatócsoportja legújabb kutatási eredményei egészítik ki. A könyvet Horváth Attila jogtörténész Szent Korona-tanról írt esszéje zárja le, foglalja keretbe.
