A dollárbaloldal az erőszaktól sem riad vissza, ha a politikai haszonszerzés a célja

A student uses a loudspeaker next to a police line during a demonstration in front of Hungary's Prime Minister's office in the Castle District in Budapest on April 24, 2023. - Clashes between the police and several hundred student protesters occured in the Castle District in Budapest, following the latest in a series of attempts by opposition lawmakers to dismantle the cordon barriers that bar entry to the area. (Photo by ISTVAN HUSZTI / AFP)

Baloldali politikusoknak bevett szokása, hogy a pártos médiájuknak szónokoljanak, azonban egyes tanárok felszólalásai egy megbecsült szakma közösségének tagjait bélyegezhetik meg – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn erőszakosan tomboltak a tüntetők Budapesten a tanárok ügyére hivatkozva. A Századvég Alapítvány tanácsadója szerint a be nem jelentett tüntetések vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a gyülekezési jog csupán a békés gyülekezésre terjed ki, a gyűlés nem sérthet jogszabályt vagy közrendet. Leszögezte: a magyar rendőrség fellépése sohasem lépte túl a jogszerűen alkalmazható erőszak határát, noha nem egy esetben igen jelentős fizikai és pszichés agressziónak voltak kitéve a helyszíneken szolgálatot teljesítő rendőrök. Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, hogy a baloldali pártok egy ideje politikai apátiában szenvednek, melyből egyelőre a kiutat csak egyes társadalmi érdekérvényesítő mozgalmak élére állásában látják. Szerinte a kérdés már csak az lehet a jövőben, hogy a magyar társadalom egyes alcsoportjai – jelen esetben a pedagógusok – meddig tűrik meg az ellenzéki képviselőket a közegükben.

Hétfőn a Belügyminisztérium és a Karmelita kolostor előtt is előre be nem jelentett tüntetést tartott a dollárbaloldal, és a hozzájuk, valamint a Soros-féle szervezetekhez köthető személyek. Miért nem jelentették be a tüntetéseket? Feltételezhetünk mögötte egyfajta szándékosságot?

2023 márciusát követően a pedagógusok áprilisban is sztrájkot tartottak.

Egyrészt a hazai baloldal igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a tüntetések spontának, és nem a baloldal tevékeny közreműködésének következtében jönnek létre, valamint most is azt a képet kívánja fenntartani, hogy a nemzeti kormány mindennapi munkájával ellentétes álláspontot elfoglalók annyian vannak, hogy már spontán gyűlések jönnek létre.

A probléma az, hogy egyik sem áll meg a valóság talaján, mivel ezen tüntetések a baloldal hathatós szervezésén alapulnak, és a magyar kormányt bírálók, utcára vonulók létszáma nem akkora, mint amekkorát a baloldal mutatni igyekszik. Az irányadó jogszabály kivételként nevesíti a spontán és sürgős gyülekezéseket, melyekre a gyülekezés természetéből fakadóan nem az általános bejelentési szabályok vonatkoznak, azonban a baloldal hétfőn tanúsított magatartására ez nem vonatkozik, ott a szervezőknek lett volna bejelentési kötelezettsége, így szándékosságuk – a bejelentés elkerülésére – feltételezhető. Emellett hangsúlyozandó, hogy korábban a baloldal szervezésében vagy részvételével zajló tüntetések durva, jogellenes formái kapcsán nem egy eseményen több tucat résztvevőt kellett előállítania a rendőrségnek szabálysértés, illetve bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A hétfői erőszakos, trágár akció a tizenéves Pankotai Lilire lett hárítva, hivatalosan az ő vezényletével hajtotta végre a baloldal Forrás: AFP/Istvan Huszti

Előfordult például, hogy füstgránáttal, kövekkel, üveggel és más fizikai tárgyakkal – törvényi nyelven: felfegyverkezve – dobálták és támadták meg a feladatát ellátó rendvédelmi erőket.

Országosan ismert politikusok is részt vettek a rendőrség ellen irányuló erőszakos cselekményekben és provokatív akciókban. Volt olyan tüntető is, aki maga próbálta átvenni az erőszakszervek szerepét: teleszkópos bottal, „viperával" és gázsprayvel jelent meg az egyik tüntetés alkalmával. Ugyanakkor elmondható, hogy

a magyar rendőrség fellépése sohasem lépte túl a jogszerűen alkalmazható erőszak határát, noha nem egy esetben igen jelentős fizikai és pszichés agressziónak voltak kitéve a helyszíneken szolgálatot teljesítő rendőrök.

Modern technikai háttér (beleértve a kényszerítő eszközöket is), az egységek megfelelő harcértéke és a rendfenntartó szerv részéről a tüntetők és rendzavarók felé – a törvényi előírások szerint – végig biztosított, világos és egyértelmű kommunikáció kísérte az állami szintű magyar rendőrség következetes, szakszerű és jogszerű fellépéseit az egyes eseményeken.

Milyen törvényi feltételei vannak egy tüntetés jogszerűségének?

Hétfőn este 18 óra után a pedagógussztrájk résztvevői – baloldali képviselők társaságában – úgy döntöttek, hogy a Karmelita kolostor elé, előre be nem jelentett módon átvonulnak. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény szabályozza a Magyarországon érvényes gyülekezési szabályokat. A törvény egyértelműen kimondja, hogy

aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak.

A bejelentési kötelezettségre azért van szükség, hogy a rendőrség fel tudjon készülni az eseményre, biztosítsa a közterületet, a résztvevők biztonságát, és szükség esetén értesítse az érintett szervezeteket és hatóságokat, például a közterület kezelőjét és a mentőszolgálatokat. A törvény a bejelentési kötelezettségen túl meghatározza a gyűlések jogszerű tartásának számos egyéb feltételét is. Egyik ilyen alapvetés, hogy

a gyülekezési jog, csupán a békés gyülekezésre terjed ki, a gyűlés nem sérthet jogszabályt vagy közrendet.

A jogszabály kiemeli továbbá az együttműködési kötelezettséget, mely szerint

a gyűlés szervezője, illetve vezetője és a rendőrség a gyűlés szervezése és megtartása során együttműködik,

valamint, hogy

a gyűlés szervezése és megtartása során jogait mindenki jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja.

A baloldal hétfői akciója egyértelműen nem felelt meg minden törvényi feltételnek, köztük a fenti együttműködési kötelezettségnek sem.

A látszólagos cél az volt, hogy kiálljanak a tanárokért és az oktatás helyzetéért. Ehhez képest a tüntetők egy csoportja este a már említett Karmelita kolostorhoz vonult, ahol több baloldali politikussal együtt randalírozni kezdtek. Mit üzen ez a viselkedés? Miért folyamodik a baloldal rendszerint erőszakhoz?

A baloldal tagjainak legutóbbi erőszakos tüntetése ismét rámutatott arra, hogy érdemi politikai üzenet és elképzelés híján az exhibicionizmus és a szalagcímek motiválják őket. Ennek az is oka lehet, hogy rendkívül alacsony a társadalmi támogatottságuk, a tavalyi országgyűlési választáson elszenvedett történelmi vereségükből máig nem sikerült felállniuk. Idén év eleji közvéleménykutatások és felmérések szerint

a magyarok többsége támogatja a kormány józan, megfontolt és felelősségteljes nemzeti politikáját, és továbbra sem kérnek a baloldal gyenge teljesítményéből.

A Századvég márciusi kutatása szerint amennyiben a baloldali pártok – a 2022-es országgyűlési választásokhoz hasonlóan – közös listát állítanának, akkor most a kormánypártokra a megkérdezettek 42 százaléka, az ellenzéki összefogásra 25 százalékuk szavazna: így továbbra is elmondható, hogy kimagasló a Fidesz–KDNP pártszövetség politikai támogatottsága, míg az ellenzéki oldalt erős töredezettség és általános népszerűtlenség jellemzi. A Karmelita kolostor előtti randalírozás pedig azt üzeni, hogy

az ellenzék folytatja elkeseredett és elképzelések nélküli politizálását, valamint hogy a nemzetközi és brüsszeli politikai nyomást tovább növelve az erőszaktól sem riad vissza, csak hogy publicitást szerezzen magának.

A Karmelita kolostor előtt kordonokat bontottak és agresszívak voltak a rendőrökkel szemben, akiknek könnygázt kellett bevetniük. A randalírozók között több baloldali politikus is volt. Nem kontraproduktív az, hogy erőszakkal akarnak kiállni a tanárok ügye mellett? Kijelenthető, hogy inkább felhasználják és kiüresítik a nemes célt a saját politikai haszonszerzésük érdekében?

A baloldali politikusok körében egy ideje megfigyelhető az a jelenség, hogy az ellenzéki képviselők a köznyilvánosság pillanatnyi megszerzése érdekében megpróbálnak rátelepedni tüntetésekre, demonstrációkra, és ezen tüntetéseket a saját ideológiájukra, üzeneteikre kívánják formázni.

Sajnálatos, hogy a baloldali politikusok haszonszerzés céljából a – társadalmilag megbecsült – tanárok demonstrációit megpróbálják összekötni a saját pártos tevékenységeikkel, és diákok előtt egy rossz példát mutatva agresszív cselekményeket hajtanak végre, ezzel pedig rossz fényt vetítenek a gyülekezési jogát gyakorló, demonstráló tömegre.

A rendőrség közleménye alapján

az egyenruhások a rendőrségről szóló törvény értelmében vegyi eszközt alkalmaztak, amelyet a rendőrök többek között akkor vethetnek be, hogy ha támadást kívánnak megakadályozni, vagy ellenszegülést kívánnak megtörni, illetve mások vagy saját maguk életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadást akarnak elhárítani.

Pankotai Lili provokálta a rendőröket, szándékosan az arcukba üvöltött a kihangosítóval, miközben társai előrenyomultak Forrás: AFP/Istvan Huszti

A sajtóbeszámolók alapján kijelenthető, hogy

a rendőrség higgadt, fegyelmezett és jogszerű magatartásának köszönhető, hogy a baloldali képviselők építkezési kordonokon és a demonstráció imázsán kívül nem tudtak másban kárt tenni.

A kordonbontás következtében Hadházy Ákos rosszul lett, orvosi ellátást ugyanakkor nem kért, pedig mentőket is hívtak hozzá. Hogyan értékelhető Hadházy viselkedése a korábban történt performanszai tükrében?

A független képviselő ezen akciója nem újdonság, hiszen legutoljára 2023. március 14-én és április 5-én, immáron negyedszerre próbálkozott ugyanezzel. Örvendetes, hogy a professzionalizmust sugalmazó rendőrségi eljárás közben nem esett komoly bántódása a képviselőnek, és így orvosi ellátást sem kellett igénybe vennie.

A botrányairól és tüntetések eltérítéséről elhíresült ellenzéki képviselőtől azonban már megszokott, hogy a sajtó munkatársai előtt dramaturgiai eszközökkel próbálja az akcióira irányítani a figyelmet.

A baloldali politikus tevékenységével azonban olyan kritikák szoktak megjelenni a közvéleményben, hogy a képviselő a tüntetések középpontjába magát szokta állítani, ezzel elterelve a figyelmet a demonstrációk ügyeiről. Beszámolók szerint, így tett a Momentum Mozgalom támogatását élvező független országgyűlési képviselő a Munka Törvénykönyvének módosítása ellen kialakult tüntetéseken is, ahol a figyelmet a dolgozókról az MTVA-székházhoz terelte – ahol végül a botrányos performanszával került be a híradásokba. 2022 őszén az ellenzéki politikus újra a Kunigunda útra szervezett tüntetést MTVA-blokád címszó alatt, elterelve a figyelmet a javában zajló diák- és tanártüntetésekről. Az elmúlt hónapokban pedig a Karmelita Kolostor környezetében megtalálható – építkezés miatt kihelyezett – kordonok elbontásával kapcsolatosan szerepelt a sajtóban Hadházy Ákos, és most kirajzolódni látszik, hogy egy újabb tüntetés esett Hadházy performanszainak áldozatául.

Hadházy Ákos csak a balhét keresi Forrás: AFP/Istvan Huszti

Egy-egy pedagógus erőszakos megnyilvánulása, a színpadon való össze-vissza beszélése hogyan hat a közvélemény véleményére a tanárok helyzetét illetően?

A trágár szavakkal tűzdelt szónoklatok és megjegyzések, a modortalan politikai kommunikáció és az agresszív verbális, valamint nonverbális megnyilvánulások nem vetnek jó fényt egy politikai demonstrációra, főleg annak tükrében, hogy a diák- és tanártüntetéseken számos fiatal és kiskorú is megjelenhet.

Baloldali politikusoknak bevett szokása, hogy a pártos médiájuknak szónokoljanak, azonban egyes tanárok modortalan felszólalásai egy megbecsült szakma közösségének tagjait bélyegezhetik meg.

A civil résztvevők a politikai kommunikációjukkal a politikai mozgósítást kívánhatják elérni, azonban ezen megnyilvánulások és normasértések kontraproduktívvá válhatnak, tekintettel arra, hogy

a társadalom túlnyomó többsége a tiszteletteljes, érdemi érvelések pártján áll.

A szervezők és a felkért szónoklók tehát a saját politikai közösségüknek és a velük szimpatizáló mádiamunkásoknak címzett beszédjeikkel a társadalom túlnyomó részének unszimpátiáját válthatják ki, melynek áldozatául eshetnek azon tanárok és diákok, akik az erkölcsös magatartást részesítik előnyben.

Mi várható az ügyben az elkövetkező időszakban?

Jól látható, hogy az ellenzéki politikusok és a baloldalhoz köthető civil szervezetek az elmúlt időszakban mindent megtettek annak érdekében, hogy különböző tüntetések élére álljanak. A baloldali pártok egy ideje politikai apátiában szenvednek, melyből egyelőre a kiutat csak egyes társadalmi érdekérvényesítő mozgalmak élére állásában látják.

A kérdés már csak az lehet a jövőben, hogy a magyar társadalom egyes alcsoportjai – jelen esetben a pedagógusok – meddig tűrik meg az ellenzéki képviselőket a közegükben.

Feltételezhető, hogy amennyiben a diákok és a tanárok élesen elhatárolódnának a baloldali politikusoktól, az ellenzéki szereplőknek saját politikai programadással kéne foglalkozniuk, amely a korábbiakban már jelentős fejtörést okozott a baloldalon. Egyet kell értenem a Kúria azon gyakorlatával, amely szerint

a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény akkor oszlatható fel, ha a rendezvény elveszti békés jellegét.

A gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény akkor oszlatható fel, ha a rendezvény elveszti békés jellegét Forrás: AFP/Istvan Huszti

Megjegyzem, a legfőbb bírói fórum ezen érvrendszere nem hatja át a teljes vonatkozó hazai ítélkezési gyakorlatot. A gyülekezési törvény egyértelműsíti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés felvonulások és tüntetések tarthatóak. Ha egy baloldali megnyilvánulás nem tekinthető békésnek, akkor értelemszerűen nem áll az Alaptörvény, illetve a gyülekezési törvény védelme alatt.

Ennek ellenére a korábban például Juhász Péter bukott botránypolitikussal az élen füttyögők minden gond nélkül megzavarhatták a nemzeti ünnep méltóságát, hogy aztán védelemért a liberális média és jogvédők szoknyája alá bújjanak.

Nem mindenhol van ez így fejlett demokratikus jogállamokban, az ilyen tettet nem mindenütt védi keretjogszabály, vagy liberális bírói gyakorlat. Mi több, az Egyesült Államokban a liberális demokrata Barack Obama korábbi elnök által jegyzett, a Védett Szövetségi Épületekről és Területfejlesztésekről szóló törvény nevet viselő jogszabály rögzíti, hogy

aki tudatosan rendzavarást követ el a védett épületekben, területeken, illetve azok közelében, vagy akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését, pénzbírsággal sújtható, illetve szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntethető.

A törvény szövege védi a Fehér Házat és a hozzá tartozó területeket, az alelnöki rezidenciát a hozzá tartozó területekkel, ezeken kívül az olyan épületeket és területeket, ahol az elnök vagy bármely más, a titkosszolgálat által védett személy ideiglenesen tartózkodik, valamint a nemzeti jelentőségű különleges eseményeknek nevezett események megtartásával összefüggésben épületeket és területeket.

(Megjegyzendő, hogy a republikánus jobboldali Richard Nixon akkori elnök már 1971-ben aláírt egy törvényt, amely szövetségi bűncselekménynek minősítette a titkosszolgálat által biztosított területekre történő jogtalan behatolást, illetve azok háborítását.)