Az államadósság finanszírozásában a külföldi részarány megemelkedett és a kormány ezen kíván változtatni - mondta Lóga Máté.
A belföldi szereplők az elmúlt években nagy szerepet vállaltak az államadósság finanszírozásában, és a kabinet ezt szeretné megerősíteni -
tette hozzá a gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár. Szólt arról is, hogy az értékpapírok eseétben megugrott a készpénzes befektetések, és ezt kívánta a kormány szabályozni az úgynevezett 60 százalékos szabállyal a befektetési alapoknál.
A kormányzat korábban bejelentett 4 lépése segít kikerülni a kamatcsapda alól. Ennek része volt a szocho kterjesztése és a lakosság pénzügyi edukációjának segítése. Fontos lépés, hogy az értékpapíralapok minimum 60 százalékban tartalmazzanak valóban értékpapírokat - ismertette az államtitkár. Ezt egészítette, hogy az értékpapír alapoknak legfejlebb 5 százalékát lehet külföldi kötvényben tartani.
Lóga Máté szerint az intézkedés célja az volt, hogy a likvid eszközök menjenek át diszkont kincstájegybe. Mindezek alapján nem kell attól tartani, hogy nyomás alá kerülne a hosszútávú magyar állampapírpiac - ismertette az államtitkár.
Legalább 500 milliárd pluszkereslet érkezhet az intézkedés hatására az állampapírpiacra -
jelentette be Lóga Máté. A négy lépés kéz a kézben jár, és szó sincs arról,hogy a hosszútávú állampapírok rövid távúra cserélődnének le. A bankokat is arra terelné a kormámy, hogy a hosszú lejáratú állampapírok felé fektessenek be.
Az utóbbi esetében 1300 milliárd forintos pluszkereslet jelentkezik majd az extraprofitadó változtatása révén.
Lóga Máté a lakossági állampapírkeresletről azt mondta, hogy annak vonzóképességének a növelése a cél. Beszélt arról is, hogy októbertől december 31-ig levelet kell küldenie a bankoknak az ügyfeleiknek a befektetéseikről, és hogyazok mennyire értékállóak. Ez egy igen jelentős lépés lesz. A tájékoztatás tartalmának a kidolgozása a bankokkal közösen történik majd - tette hozzá. A következő egy hónapban folyamatosan egyzetetnek majd a bankokkal a pontos tájékoztatás módjáról.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magyar adósságnak diverzifikáltnak kell lennie, és a hazai finanszírozásnak a lehető legnagyobbnak kell lennie. Jelenleg 25 százalék a devizaadósság aránya.
A bejelentette intézkedések révén az ország kockázati prémiuma csökkent, a hozamok pedig estek, és a forint is erős maradt -
tette hozzá. Az ÁKK természetesen folyamatosan kommunikál a befektetőkkel, hogy értsék a meghozott intézkedések lényegét. Szólt arról is, hogy a külföldi részarányt azért is kellett megfogni, mert a magas kamatkörnyezet miatt sokkal jobb, ha a magyar lakosságnak fizetik ki a magas kamatok miatti magasabb hozamokat, mintha azt külföldre tennék. Mindez érthető, mert így a hazai megtakarítási arányt, vagy éppen a fogyasztást növelik.