Alexander Soros még apjánál is elvakultabban fog harcolni a céljaiért

Háborús időkben védelmi költségvetésre van szükség, ennek megfelelően alakult a 2024-es büdzsé – mondta az Origónak adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a költségvetési törvényjavaslat keddi, általános vitájának vezérszónoka. A Fidesz képviselője beszámolt lapunknak arról, mire számít a baloldali pártösszefogást érintő, „guruló dollárokat" vizsgáló ÁSZ-vizsgálattal kapcsolatban, és kitért arra is: úgy véli, minden rosszra fel kell készülni, miután Soros György amerikai-magyar spekuláns fia, Alexander Soros kezébe adta át birodalma irányítását.

– A költségvetés tekintetében melyek a főbb sarokpontok, mi került a fókuszba?

– Háborús időket élünk, így egyértelmű, hogy most védelmi költségvetésre van a legnagyobb szükség. Olyan költségvetésre, amely garantálja az ország biztonságát, és amelynek egyúttal fontos pillére a családtámogatások megvédése, a munkahelyek megőrzése, a vállalkozások életben tartása, a nyugdíjasoknak tett kormányzati ígéretek betartása – vagyis a nyugdíjak vásárlóértékének megtartása –, illetve, a 2010 óta tartó politikai időszak egyik legnagyobb vívmányának, a rezsicsökkentésnek a megőrzése.

A védelmi kiadásokra szánt összeg jövőre meghaladja a NATO által elvárt – és számos tagország által egyébként nem teljesített – GDP-arányos 2 százalékot.

A rezsivédelem fedezetére szolgáló rezsivédelmi alapban 1360 milliárd forint lesz jövőre, ami részben az extraprofit-adókból adódik össze, illetve azon szervezetek befizetéseiből, amelyek a háborús infláció és a háború hatásaként elszabadult energiaárak haszonélvezői.

A jövő évi költségvetésben 450 milliárd forintot fordítunk a 13. havi nyugdíjakra: a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátásokra szánt források nagysága több mint 6500 milliárd forintot tesz ki, ami a költségvetés 40 ezer 775 milliárdos főösszegéhez képest jelentős, több mint 17 százalékos tétel. A családtámogatásokat is megtartjuk: marad egyebek mellett a négy vagy több gyermeket vállaló és a harminc év alatti anyák, valamint a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége is, az összegük pedig arányaiban nőni fog.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka felszólal a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. június 13-án. Forrás: MTI/Soós Lajos

Az egészségügyre több mint 3200 milliárd forint, oktatási célokra pedig több mint 3400 milliárd forintot áll rendelkezésre jövőre.

– Mindezek tekintetében kommentárra szorul az, hogy a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc miért nevezte a semmittevés költségvetésének a 2024-es büdzsét.

– A Gyurcsány-kormány kivéreztette az egészségügyet, 650 milliárd forintra csökkentve annak ráfordításait – azt gondolom, ez elég beszédes kommentár.

Ez egyébként ugyanaz a Gyurcsány Ferenc, aki bevallotta, hogy kormányzása idején meghamisította a költségvetés számait és "trükkök százait" alkalmazta, hogy ne derüljön ki az ország pénzügyi helyzete - nem fogadunk el tanácsot tőle.

Szeretném hangsúlyozni, hogy 2022-ben kiemelkedően teljesített a magyar gazdaság: 4,6 százalékkal bővült, mely arány 1,1 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Miközben azt látjuk, hogy több ország – köztük Németország is – még az idén recesszióba fordul, a magyar gazdaság stabil: 1,5 százalékos növekedést várunk az év végére, és ugyanezt prognosztizálja az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is.

Bármit mondanak tehát az ellenzéki pártok, nemzetközi szervezetek is megerősítik azt, hogy a magyar gazdaság ebben az évben is – szerény mértékben bár, de – fejlődni, növekedni fog,

jövőre pedig, újra 4 százalékos GDP-növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy a 2024-es gazdasági összteljesítmény át fogja lépni a 70 ezer milliárd forintos határt.
Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy

a kormány eltökélt az államadósság csökkentésével kapcsolatban.

2010-ben megkezdtünk egy folyamatot, melynek hatásaként évről évre csökkent az államadósság mértéke – egészen a Covid-válságig, amikor sajnos megrekedt. Az államadósság az idén várhatóan 69,7 százalékra, jövőre pedig további 3 százalékkal, 66,7 százalékra csökken. Ismét elérhető közelségbe kerül tehát az a 60 százalékos úgynevezett álomhatár, amelynek újból növelése már kétharmados parlamenti többségi szavazathoz kötött. Ennek a jelentősége abban áll, hogy a későbbiekben, egy esetleges politikai irányváltás esetén sem valószínű, hogy újra el lehet adósítani az országot – emlékezhetünk rá, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején milyen mélyrepülésbe kezdett Magyarország az államadósság frontján is.

Amikor átvettük a kormányrudat a baloldali vezetéstől 2010-ben, akkor 86 százalék fölött volt az államadósság!

– Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke még márciusban tájékoztatta önt, mint az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét, hogy nem lehetséges a 2022-es kampánypénzek felhasználására vonatkozó ellenőrzések lezárása a törvény által előírt egyéves határidőn belül. Az ÁSZ-elnök szerint a hatpárti baloldali ellenzéki összefogás résztvevőinek elszámolása nem volt teljeskörű, több körülmény is súlyos visszaélésekre, törvénysértésekre engedett következtetni, így további vizsgálatokat szorgalmazott. Azóta eltelt néhány hónap – van-e valamilyen híre a számunkra az ügyben?

– Mint arról a híradások is beszámoltak márciusban, Windisch László elnök úr jelzése után összehívtam a gazdasági bizottság rendkívüli ülését, ahol ő megerősítette: a baloldali pártok kampánypénz-felhasználásával kapcsolatban sok a tisztázatlan pont, az addig begyűjtött, a számára rendelkezésre álló dokumentumok alapján pedig egyértelmű a számára, hogy törvénysértés történt. Windisch László ezért

további vizsgálatokat látott szükségesnek és a NAV bevonását kezdeményezte, illetve – érthető okból – az elszámolás lezárására vonatkozóan türelmet, haladékot kért a bizottságtól.

– Miért volt fontos a NAV bevonása a vizsgálatba?

– Windisch László a rendelkezésére álló információk alapján úgy látta, hogy az ellenzéki pártok nem csak hogy külföldi pénzből (is) finanszírozták kampányukat, de amellett a pénz felhasználásával kapcsolatban is történtek súlyos szabálytalanságok, amelyek pedig már az adóhatóság nyomozását igényelték. Ezen túlmenően, miután a vizsgálatban nem működtek együtt a számvevőszékkel a gazdasági szempontból érintett szervezetek - vagy legalábbis azoknak bizonyos köre –, ezért az elnöknek a NAV elnökéhez kellett fordulnia, hogy a hatóság kiderítse: valóban történtek-e pénzügyi szabálytalanságok, adóügyi szempontból is volt-e törvénysértés.

Reményeim szerint az ÁSZ-vizsgálat rövidesen lezárul, és az elnök a parlament gazdasági bizottsága előtt beszámol arról, hogy milyen eredményeket értek el.

– Amikor ebben a témában korábban interjút adott az Origónak, úgy fogalmazott: az elmúlt 30 év legnagyobb hazai kampányfinanszírozási botránya zajlik. Tartja még ezt a véleményét?

– Abból kiindulva, hogy a vizsgálat, illetve a NAV adóhatósági nyomozása még mindig zajlik, csak megerősíteni tudom az akkori kijelentésemet:

az újkori magyar politikatörténet legdurvább kampányfinanszírozási botrányáról van szó. Ne felejtsük el azt sem, hogy ez az ügy mintegy négymilliárd forintnyi kampánypénzt érint...

Mindez feladatot is ró a Parlamentre: módosítanunk kell a jogszabályokat, hiszen egyértelmű, hogy jogi kiskaput próbált az egyesült baloldal a kampány során kijátszani azzal, hogy nem közvetlenül parlamenti pártot, hanem civil szervezetet finanszíroztak külföldi pénzekből, mégpedig Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát. Ami most mellesleg párttá alakul...

A bukott miniszterelnök-jelölt el is ismerte egyébként, hogy a hat, szövetségbe tömörült baloldali párt vezetőinek, kampányfőnökeinek közös döntésével használták fel azokat a forrásokat, amelyek külföldről jutottak el a mozgalmán keresztül Magyarországra.

A történetben több, kifejezetten baloldali háttérgazdasági szervezet is érintett: például a Bajnai Gordon-féle DatAdat, illetve az Oraculum 2020.

– Ahogy az többször elhangzott a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban: a kormány szem előtt tartja azt, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és szavatolja, hogy a határaink továbbra is biztonságban legyenek. Soros György amerikai-magyar spekuláns mintha éppen az ellenkezőjére törekedne: a békekötés helyett Ukrajna felfegyverzését támogatja és amellett áll, hogy minél több ország bevonódjon a háborúba, ami végzetes eszkalációval fenyeget. Miután a minap bejelentette visszavonulását, van esély arra, hogy a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus elmozdul a tárgyalások irányába?

– Ellenkezőleg, a helyzet csak még rosszabb lesz. Soros György fia,

Alexander Soros eddigi nyilatkozatai alapján, sokkal elvakultabban fog harcolni az apja által kitűzött célokért.

Tipikusan egy ifjú titán, aki túl akar tenni mindenben az apján, akiben tombol a bizonyítási vágy és aki várhatóan még keményebben, még durvábban próbál majd beavatkozni azoknak az országoknak a belpolitikájába, amelyek nem a liberális mainstreamet képviselik – természetesen ilyen Magyarország is.

Soros György és fia, Alexander Forrás: Facebook

Egy spekuláns számára az a fontos, hogy másoknak rossz legyen – minél rosszabb másoknak, neki annál jobb...

Ezt már több ország is felismerte, ezért van kitiltva Soros György Nagy-Britanniából – magát az angol jegybankot shortolta egy időben –, illetve több ázsiai országból is, amelyeknek szintén kis híján bedöntötte a gazdaságát.

Soros György már a polgári kormány működésének kezdetekor megindította a támadásait Magyarország ellen.

Ellentétes volt az érdekeivel számos kormányzati intézkedés, például a mások által unortodoxnak nevezett, csődből való kilábalást segítő, magyar emberek pártján álló gazdaságpolitika, majd a migráció megállítása.

Mostani békepártiságunkkal pedig, úgy tűnik, a Soros-birodalmat csak még tovább hergeljük...

Úgyhogy sok jóra nem számítok. Hangsúlyozom: a Soros-féle spekulánsok abból szerzik a vagyonukat, hogy másokat tönkretesznek, és ezen fog munkálkodni ifjabb Soros is. Mi viszont ezt nem hagyjuk, megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyar embereket.

Mi Magyarország pártján állunk, szemben a Soros által finanszírozott baloldali pártokkal,

amelyek az Európai Parlamentben is hétről hétre megteszek mindent például azért, hogy Magyarország ne kapja meg az egyébként neki járó uniós forrásokat.