Lelepleződött a gátlástalan brüsszeli háborúpárti hadjárat Magyarország ellen

Nem telik el úgy hét Brüsszelben, hogy ne foglalkoznának Magyarországgal, ahelyett, hogy a lényeges kérdésekről, például az elhibázott szankciókról tárgyaljanak. Hazánk az egyetlen európai ország a Vatikánon kívül, amely továbbra is következetesen kitart a békepárti álláspontja mellett, és nem hajlandó beállni a háborút támogatók sorába. Most már nem titok, hogy minden támadás mögött, amelyet indítanak Magyarország ellen, az áll, hogy meg akarják változtatni a magyar békepárti álláspontot. Az Európai Parlament magyarellenes zöldpárti képviselője, Gwendoline Delbos-Corfield teljesen egyértelműen elmondta szerdán, hogy azért vennék el Magyarországtól az uniós elnöki posztot, mert a magyar kormány békepárti álláspontot képvisel. A magyar dollárbaloldal készségesen segíti ezt a hadjáratot a külföldről nekik juttatott guruló dollárokért cserébe. A Momentum európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin, és a német zöld-párti Daniel Freund az előterjesztője annak az állásfoglalás tervezetnek, amely el akarja venni Magyarországtól a 2024-es Uniós soros elnöki tisztet. 

Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és nem háborúpárti ország, ráadásul

a magyar emberek is békét akarnak.

Ezzel szemben a dollárbaloldal a külföldről, főként Soros Györgytől kapott guruló dollárokért cserébe nemcsak elárulja saját hazáját, hanem még készségesen segíti is a brüsszeli bürokratákat abban, hogy támadják Magyarországot. A céljuk az, hogy háborúba sodorják Magyarországot, és minél következetesebben képviseli a kormány azt, hogy nem vagyunk háborúpártiak, a baloldal Brüsszellel karöltve annál durvább támadásokat intéz ellenünk, és helyezi nyomás alá a kormányt.

Bevallották a zöldek, az a bajuk, hogy nem vagyunk háborúpártiak

Mint arról az Origo korábban már beszámolt, az Európai Parlament magyarellenes zöldpárti képviselője, Gwendoline Delbos-Corfield teljesen egyértelműen elmondta szerdán, hogy

azért vennék el Magyarországtól az uniós elnöki posztot, mert a magyar kormány békepárti álláspontot képvisel.

...ezzel nem értek egyet, mert 2024 második félévében vennék át hivatalukat az EP-választás után az új európai parlamenti képviselők, és ők választanák meg utána az új Európai Bizottságot is. Ráadásul ekkor még várhatóan nem ér véget az ukrajnai háború sem, amivel kapcsolatban a magyar kormánynak igen hangos álláspontja van – és nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ügyben

– mondta el Gwendoline Delbos-Corfield. A zöldpárti képviselő tehát egyértelműen kimondta, hogy

azért vennék el tőlünk az elnökséget, mert a magyar kormány békepárti álláspontot képvisel.

Az EP háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra készül a békepárti Magyarországgal szemben

Az Európai Parlament (EP) háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra, nyomásgyakorlásra készül Magyarország ellen a békepárti álláspontja miatt

– ezt Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője jelentette ki Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán. Hidvéghi hangsúlyozta:

az EP baloldali képviselői korábban a migrációról alkotott véleménye, majd a családok és gyermekek védelme érdekében hozott intézkedései, legújabban pedig a békepárti álláspontja miatt támadják Magyarországot.

Az EP brüsszeli plenáris ülésének szerdai, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló vitán bemutatni tervezett állásfoglalás, amely arra tesz kísérletet, hogy Magyarország 2024-ben ne tölthesse be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, az uniós jog és az Európai Unióról szóló szerződések durva megsértését jelenti – jelentette ki a fideszes politikus.

Durva magyarellenes kirohanásokra lehet számítani a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló EP-vitán

– fogalmazott Hidvéghi, majd hozzátette:

a vita célja a Magyarországra nehezedő nyomásgyakorlás folytatása, ugyanis békepárti álláspontja nem tetszik a háborúpárti és fegyverszállítást támogató elitnek.

Magyarország visszautasítja a hazug támadásokat, és szégyenletesnek tartja, hogy a magyar „dollárbaloldal" EP-képviselői aktív részesei ezeknek a támadásoknak. Ahogy szégyenletes az is, hogy a magyar baloldali EP-képviselők azon munkálkodnak, hogy a magyar emberek ne juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz, hogy Magyarországot elszigeteljék

– mondta.

Ma terjesztik be a Magyarország elleni határozatot a képviselők

A Mandiner összefoglalója szerint az Európai Parlament hét frakciójából öt, együtt a testület többségét alkotó Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL)

egy határozatot terjeszt csütörtökön az EU parlamentje elé, amelynek többségi elfogadása szinte biztosra vehető.

A határozat fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította

szankcionálási jogával élve fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől.

Hazánk 2024 második felében töltené be az uniós féléves elnöki tisztségét. A tervről öt EP-képviselő közös sajtótájékoztatón számolt be szerdán délelőtt az EP brüsszeli épületében.

Elképesztő kettős mérce

Thijs Reuten holland EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége színeiben elmondta: Magyarország úgy akar uniós pénzekhez jutni, de a legkisebb erőfeszítéseket sem teszi meg a jogállamisági ajánlások megfogadására.

Az EU azonban nem egy ATM-gép, amelyből csak kivesszük a pénzt

– tette hozzá, nem is titkolva, hogy

azt várja el Magyarországtól, hogy viselkedjen szavazógépként, szavazzon meg mindent, amit Brüsszelben előírmak.

Reuten szerint „a figyelmeztetéseken már rég túl vagyunk", a magyar kormány kis törvényi változtatásai nem elegendőek (miközben a Bizottsággal még véget sem értek a tárgyalások), ezért most az Európai Tanács kezében van a döntés.

Sophie In 't Veld, a Renew Europe képviselőcsoport holland EP-képviselőjének még az amúgy magyarellenes Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos sem elég magyarellenes: szerinte az Európai Bizottság nem is tárgyalhat a Magyarországnak járó pénzekről. csak értékelheti azt, hogy Magyarország a jogállamisági feltételeknek eleget tesz-e.

A liberális képviselőnő szerint a magyar elnökségről a Tanácsnak egy erős határozatot kell hoznia.

Meg kell fosztanunk a publicitástól a magyar elnökséget, ehelyett azoknak kellene nyilvánosságot biztosítanunk, akiket Magyarországon elhallgattatnak, újságíróknak, tudósoknak, ngo-knak és egyebeknek

– tette hozzá,

szemérmetlenül azt hazudva, hogy Magyarországon bárkit (újságírókat, Soros-álcivileket) elhallgattatnának.

Malin Björk, a Baloldal frakció svéd EP-képviselője jelezte: az EP-küldöttség tagjaiként sokuk személyesen járt Magyarországon, beszéltek magyar emberekkel (persze, azokkal, akiket Cseh "Katka" odavitt) tudják, mi a valóság. A baloldali képviselő szerint most az Európai Parlamentnek kell határozottan jeleznie, hogy „elefánt van a porcelánboltban", az EU nem engedheti meg, hogy Magyarország a soros elnöke legyen, amíg nem tesz eleget a jogállamisági követelményeknek, „nem demokratikus állam nem lehet EU-elnök".

Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjától leszögezte: Magyarország nem igazi demokrácia, csupán egy választási demokrácia (hogy ez mit jelent, azt nem fejtette ki, talán maga sem érti).

A Magyarországról a Tavares- és a Sargentini-jelentés után készített újabb jelentést jegyző Delbos-Corfield indoklása szerint azért is fontos kérdés hazánk 2024-es soros elnöksége, mert 2024 második félévében vennék át hivatalukat az EP-választás után az új képviselők, akik az új Bizottságot is megválasztják majd.

További adalék, hogy addig szerinte nem ér véget az orosz-ukrán háború, amivel

kapcsolatban a magyar kormánynak igen hangos álláspontja van, és nem mindegy, mit képvisel az uniós elnökség az ügyben.

Vagyis a fegyverszünetet és békekötést szorgalmazó polgári kabinet az ő megítélése szerint már csak emiatt sem lenne méltó a soros elnökség ellátására. Ezzel elismerte, hogy Magyarországgal a békepárti álláspontja miatt van baja a háborúpárti baloldalnak.

Isabel Wiseler-Lima luxemburgi EP-képviselő, az egykor jobboldali, ma már a baloldalt kiszolgáló Európai Néppárt képviselőcsoportjának képviseletében hasonló szellemben nyilatkozott: a szerződések által biztosított 7-es cikkely szerinti eljárás felhatalmazza a Tanácsot, hogy büntetőintézkedéseket hozzon tagállamok ellen, ezért az EP ennek fényében kéri erre Magyarország esetében.

Azt nem tette hozzá, hogy erre az intézkedésre pont nem hatalmazza fel semmi.

A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK!