Ezek a stratégiai céljai a kormány új nagy gazdasági döntéseinek

NAGY Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, Magyar Biztosítók Szövetség, Mabisz, 2022.11.30.
Budapest, 2022. november 30. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján a Corinthia Budapest szállodában 2022. november 30-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy a szerda éjjel a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet négy terelőlépést tartalmaz annak érdekében, hogy az állampapírok iránti kereslet növekedjen Magyarországon. A kormány ezeket három stratégiai cél mentén kívánja elérni. Végső soron nemcsak a piaci verseny, hanem a lakosság ösztönzése is cél, hogy minél több pénz maradjon a zsebükben azáltal, hogy átgondolják az emberek, mibe fektetik a megtakarításaikat. Nagy Márton szerint évente kétezer milliárd forintot buknak el az emberek azért, mert nem megfelelő helyen tartják a pénzüket. A kormány várakozásai szerint a bankoktól 1300, a befektetési alapoktól pedig 500 milliárd forint extra kereslet érkezhet az állampapírpiacra a változtatásoknak köszönhetően, a lakosságtól pedig 400-800 milliárd forint.
Vágólapra másolva!

A Magyar Közlönyben szerdán jelent meg, hogy július 1-jétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre az szja-törvény szerint most is vonatkozik a 15 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettség, további 13 százalékos szochofizetési teher vonatkozik majd, felmenő rendszerben. Ilyen pénzügyi eszköz például a folyószámla és a látra szóló betét, a lekötött betét, a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a kollektív befektetési papír.

Nem az adóbevételek növelése a kormány célja, hanem a megtakarítások növelésének ösztönzése

– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

A négy terelőlépés gazdaságstratégiai céljai az alábbiak:

  • A lakossági megtakarítások reálértékének megvédése
  • Önfinanszírozás
  • Az állam finanszírozási költségeinek csökkentése

A tárcavezető szerint összességében több száz milliárd forint értékű keresletet generálhatnak az állampapírok irányába a kormány intézkedései.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Rengeteg pénzt buktak el eddig a magyarok

A miniszter elmondta a háttérbeszélgetésen, hogy amikor a háztartások értékpapírt vásárolnak, 53%-ban állampapírt, 35%-ban befektetési jegyet, 9%-ban tőzsdei részvényt választanak a legutóbbi állományi megoszlás alapján.

– mondta Nagy Márton.

Ösztönözni szeretnék az embereket

A lakossági folyószámlákon 8 ezer milliárd forint le nem kötött pénzösszeg van, amely jelenleg kamat és inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonsoknak. A kormány álláspontja az, hogy csak akkor tudják öszöntözni az embereket a megtakarításuk reálértékének a megőrzésére, ha tudják, kikről van szó, ezért jó, ha a bankok megkeresik az ügyfeleket.

– fogalmazott Nagy Márton. A banki tájékoztató levélben arról kell tájékoztatniuk a bankoknak az ügyfeleket, hogy mennyit buktak, ha állampapír helyett bankbetétben tartották a pénzüket. A tájékoztató levél tartalmát július végéig egyeztetik.

A lakossági ügyfelek részére bankszámlát vezető hitelintézetek általános jellegű tájékoztatást kell, hogy nyújtsanak 2023. október 1. és 2023. december 31. között.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy ha összeadjuk a három pénzeszközt (készpénz, látraszóló és lekötött betétek) évente az 20 ezer milliárd forintot tesz ki, és

kétezer milliárd forintot bukik a magyar lakosság évente, mert nem megfelelő befektetést választ a megtakarításainak.

Egyeztetés a Bankszövetség vezetőivel. Forrás: kormany.hu

Mi lesz a banki tájékoztatóban?

A tájékoztatóban a hitelintézet számítással, áttekinthető táblázatos formában bemutatja, hogy a meghatározott referencia időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 ezer forintért, 500 ezer forintért, és 1 millió forintért a magyar állam által kibocsátott magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett. Ebből fakadóan a tájékoztatóban lakosági állampapírokon elérhető hozamokról, valamint a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábáról kapnak tájékoztatást a számlatulajdonsok.

Az intézkedés Nagy Márton szerint ösztönzi a hitelintézeteket, valamint pénzügyi vállalkozásokat, hogy növeljék a hosszú lejáratú államkötvények állományát, ezáltal elősegítve az önfinanszírozást. Hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint potenciális államkötvény keresletet generálhat az intézkedés.

A lakossági források 5-10%-a megmozdulhat az állampapírok felé

Nagy Márton arról is beszélt, hogy likviditási szempontból a bankok számára irreleváns lesz a megtakarítások szerkezetének a várható változása, de a bankok lakossági forrásainak 5-10%-a megmozdulhat, amit csak nagy profitromlás árán tudnának megállítani a bankok. Mivel kellően alacsony a hitel/betét arányuk, jellemzően nem fogják megpróbálni sem ezt - mondta Nagy Márton.

A cél a befektetések növelése. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Együttműködés a bankokkal

Vannak bankok, amelyeknek 40-50%-kal kell majd növelniük az állampapír-állományukat, ha az új szabályok szerint felezni akarják a jövő évi extraprofitadójukat, de a kormány arra számít, hogy minden bank meg fogja tudni tenni ezt, mert magasabb profitot akarnak elérni.

Az egyeztetések során felmerült korlátként, hogy a csoportszintű limitekbe beleütköznek a külföldi bankok, de Nagy Márton várakozásai szerint ezt a profitszempontok miatt elengedhetik.

Nagy Márton emlékeztetett arra is, hogy egyeztetett a Bankszövetség vezetőivel, és áttekintést adott az aktuális gazdasági, pénzügyi folyamatokról és célokról. Kifejtette, hogy háborús időkben olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – ezt fogja szolgálni a 2024-es költségvetés is.

A háború miatt minden megváltozott. Forrás: AFP/Sergey Shestak

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy 2023-ban a legjelentősebb kihívást Magyarország számára a háború és szankciók miatt kialakult energiacsapda jelenti, amelyet a Kormány eredményesen kezel: az ország jelentős energiamegtakarítást ért el, a Kormány megvédte a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, támogatja az energiaintenzív KKV-kat, segítséget nyújtott a Váltó Fix szerződéssel rendelkezőknek, továbbá kiemelte, hogy a világpiaci árak is visszarendeződést mutatnak.

A gazdaságfejlesztési miniszter rávilágított, hogy a kialakult kamatkörnyezetben

az államadósság finanszírozása költségesebbé vált, így hazánk számára 2024-ben az egyik legjelentősebb kihívást már a kamatcsapda fogja jelenteni, amelyet ki kell védeni és kezelni kell.

Problémát jelent az is továbbá, hogy a szankciós infláció jelentősen csökkenti a lakosság megtakarításainak értékét, így növelni szükséges a pénzügyi tudatosságot, ösztönözni kell, hogy a lakosság meg tudja védeni pénzügyi eszközeinek reálértékét. E problémák kezelésében Nagy Márton továbbra is számít a partnerségre, a pénzügyi-banki szereplők konstruktív együttműködésére. A felek egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának megőrzése közös cél, így a jövőben is tovább folynak az egyeztetések.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!