Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány 2023. június 6-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét. A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését. A tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt a Belügyminisztérium közölte:
a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.
Gyurcsány Ferenc felesége minap már azt is kerek-perec elismerte: politikai tőkét kovácsolnak abból, hogy nem érkeznek meg a hazánknak járó uniós források. Az újságíró ezt firtató kérdésére ugyanis a következő választ adta: „Ha valamit az Orbán-kormány rosszul csinál, akkor nekünk az a dolgunk, hogy elmondjuk, hogyan csinálnánk mi jól. Ha ez politikai tőke, akkor igen, azt kovácsolunk. Azt mutatjuk meg, hogy van alternatíva" – fogalmazott Gyurcsányné, aki úgy vélte, ha ők lennének kormányon, az uniós pénzek már Magyarországon lennének.
Molnár Csaba, gyurcsányista EP-képviselő korábban egyértelműen kijelentette, hogy neki hazafias kötelessége, hogy mindent megtegyen azért, hogy Magyarországra ne érkezzenek uniós pénzek. Miközben Gyurcsányék azt hangoztatják, hogy emelni kell a pedagógusok bérét, ők maguk szüntelenül azon munkálkodnak itthon és Brüsszelben egyaránt, hogy hazánk ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. És így a tanárok se a pénzüket. Ráadásul ezt most a Gyurcsány-párt uniós képviselője be is ismerte.
A szintén többmillió forintot kereső gyurcsányista Rónai Sándor, amikor az EP elfogadta a Sargentini-jelentés frissített változatát, a Delbos-Corfield-jelentést, követelte hogy a kormány egyáltalán ne kapjon uniós forrásokat, és azokat teljes egészében az önkormányzatoknak és a „civil szervezeteknek" folyósítsák. Akkor így ünnepelte a magyarellenes jelentés elfogadását: "Egyértelmű a feladatunk, meg kell védenünk az uniós pénzeket, hogy azokat a civilek és önkormányzatok kaphassák meg".
Ara-Kovács Attila, szintén Gyurcsány-párti EP-képviselő egy év eleji nyilatkozatában úgy fogalmazott: lehetetlen, hogy pártja képviselői megszavazzák az országnak járó uniós támogatások folyósítását. Mindeközben pedig állatokhoz hasonlította a kormánypárti politikusokat: „Ez olyan, mint a budapesti állatkertben megkérni az oroszlánt, hogy ugyan már, répát egyen és ne nyulat, amit odaadnak neki vagy csirkét. Nem lehet egy alapvetően a demokráciát felfogni képtelen emberről és rendszerről azt gondolni, hogy ez megjavul, az bűnös naivitás, és nyilvánvalóan minket fegyverez le leginkább."
Magyarország szuverenitását is szemrebbenés nélkül eljátszotta volna Donáth Anna, amikor a hazánknak járó uniós források felfüggesztéséért folytatott kampányában felvetette, hogy teljes egészében Brüsszel vegye kézbe a magyar gazdasági tervezést. A súlyos magánéleti botrányokkal terhelt momentumos EP-képviselő évek óta lobbizik az EU-s támogatások visszatartásáért, amelyekből a kormány egyebek mellett a pedagógusok béremelését rendezné.
A Momentum jelenleg is azon dolgozik, hogy a kormány és a Brüsszel közt az uniós pénzekről szóló tárgyalások elakadjanak – derül ki Cseh Katalin minapi nyilatkozatából. Cseh "Katka" azt akarja, hogy a kormányt megkerülve akár senki által nem megválasztott, politikai szervezetek is pályázhassanak az uniós támogatásokért. Mindeközben a visszatartott pénzeknek például a pedagógus-béremelés megvalósításában lenne fontos szerepe.
A szintén milliókat kereső Gyöngyösi Márton közvetlenül a különböző, Soros György által támogatott álcivileknek juttatná a hazánknak járó uniós forrásokat, amelyekből a kormány a pedagógusok béremelését finanszírozná.
A Gyurcsány-párt, a Jobbik és a Momentum politikusai mellett a hazánknak járó uniós források felfüggesztéséért folytatott lobbi egyik élharcosa az MSZP-ből nemrégiben kilépett Ujhelyi István. A szocialista színekben nyert EP-képviselői mandátumát megtartó, Esély-körök néven saját mozgalmat alapító politikus tavaly augusztusban például azzal dicsekedett, hogy az Európai Bizottságra is nyomást gyakorolt Magyarország megbüntetése érdekében.
Én egyébként betámadtam a bizottságot is, és a magyar kormányt is
- kérkedett primitív stílusban Ujhelyi az ATV műsorában, azt jósolva, hogy a bizottság hamarosan konkrét büntetési javaslattal fordul az Európai Tanácshoz. A hazánkat elmarasztaló és a helyreállítási alap összegeinek felfüggesztését sürgető Delbos-Corfield-jelentést egyébként tavaly szeptemberben fogadta el az Európai Parlament.
A Belügyminisztérium keddi közleményéből többek között az is kiderült, hogy a köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.
Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.
A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés, és három, a pedagógusokkal, valamint egy, a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg.
A Belügyminisztérium szerint miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek", érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő.
A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg.
A Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. Közismert: a kormány 2023. januárjától 10%-os pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A pedagógusok közszolgálatot látnak el - gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok számára.
A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer.
Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni.
Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított az érintett.
A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet.
Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.
A pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor.
Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.
Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen.
A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.
A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség.