Jogsértő lehet, ha a gyártók áthárítják a hulladékkezelési díjakat

A Gazdasági Versenyhivatal épületének bejárata

Versenyjogi szempontból jogsértőnek minősülhet az a gyártó, illetve külföldi előállítás esetén az a forgalmazó, amely a cégek által fizetendő hulladék-újrahasznosítási díjakat összehangoltan továbbhárítja a vásárlóra. Az áremelések helyett a nemzeti versenyhatóság a csomagolások fenntarthatóbbá tételét javasolja.

Az ipari termelés (így az élelmiszergyártás) környezetterhelésének igazságos kompenzálására, uniós szabályozás nyomán nemrég bevezetett úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj célja, hogy a környezeti terhelést kiváltók megfizessék a hulladék-koncesszor (jelen esetben a MOL) felé a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelésének költségét.

Lényeges azonban, hogy a díjtételt a jogszabályok egyértelműen „gyártói felelősségi kötelezettségként" határozzák meg, nem pedig a vevőkre (azaz közvetve vagy közvetlenül a fogyasztókra) áthárítandó költségelemként.

Amennyiben a díjtételt az érintettek összehangoltan hárítják át a vevőkre, együttműködésük versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet és súlyos jogi következményekkel járhat – figyelmezteti a piaci szereplőket a Gazdasági Versenyhivatal. Itt egyszerűen arról van szó, hogy ha egy termékfolyamban (gyártó, forgalmazó, kereskedő) módszeresen építi be a termék átadási áraiba ezt a tételt, akkor az már a versenyjogba ütközik. Ugyanakkor fontos, hogy a jelenlegi szabályok elsősorban

a termék elsődleges kibocsátóját, vagyis a gyártót (némely esetben a forgalmazót) teszik felelőssé a befizetésért, így a díjtétel beépülhet az előállítási árba, forgalmazónál pedig a szolgáltatási költségszerkezetbe (például a fuvarozásnál, árukezelésnél, raktározásnál).

A díjtétel összehangolt áthárításához hasonló jogsértésért bírságolta meg a GVH 2019-ben a legnagyobb hazai elemgyártókat, amiért a szektorban 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve hárították át a vevőikre – bár ez így ebben a formában kartellezés. A kartellért a hatóság jogerősen több mint harmincmillió forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.

A versenyjog megsértése helyett a GVH ismételten felhívja a figyelmet az élelmiszer-csomagolások fenntarthatóságával kapcsolatos megállapításaira, amelyeket a tejtermékek, illetve a tartós élelmiszerek piacain lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatok esetében tett. A két vizsgálatban a GVH szakértői egyaránt azt állapították meg, hogy az élelmiszer-piacokon a fenntartható csomagolás ösztönzése mérsékelni tudná a gyártók költségeit, így hozzájárulhatna a fogyasztói árak csökkenéséhez is. A nemzeti versenyhatóság a figyelmeztetésével párhuzamosan jelzi: a kiterjesztett gyártói felelősségi díj kapcsán szorosan figyelemmel követi majd a gyártói magatartásokat, szükség esetén pedig beavatkozik a piaci verseny tisztasága és a fogyasztók érdekében.