Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország 2015 óta folyamatos küzdelmet folytat a migrációt ösztönző Brüsszellel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az Európai Unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket.
A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt nyolc év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, és hazánk a bevándorlásellenes álláspontjával egyre több szövetségesre talált az Európai Unión belül.
Brüsszel lassan egy évtizede próbálkozik, hogy átvigye a kötelező betelepítési kvótát, amelyet néha ilyen, néha olyan köntösbe csomagolva próbáltak eladni az embereknek, miközben a bevándorlás pozitív hatásait reklámozták, amelyekről azóta bebizonyosodott annak ellenkezője.
Az Európai Bizottság 2020 szeptemberében bemutatott új migrációs és menekültügyi paktuma eredetileg arra lett volna hivatott, hogy új alapokra helyezze és hatékonyabbá tegye az uniós migrációs politikát, végül azonban a régi hibás és veszélyes tervet, a kötelező kvótát vették elő. Az Európai Bizottság 2020 november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adott volna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehetett számítani a bevándorlás ügyében.
Ahogyan arról pedig korábban beszámoltunk, Brüsszel csütörtökön elfogadta a kötelező migránskvótát.
HAZÁNK MINDEN EREJÉVEL AZON VOLT, HOGY A PAKTUMNAK NE LEGYEN RÉSZE A KIUTASÍTOTT MIGRÁNSOK VAGY A MENEDÉKKÉRŐK KÖTELEZŐ ELOSZTÁSA, ILLETŐLEG HOGY HAZÁNKNAK MINÉL ALACSONYABB LEGYEN A KÖTELEZETTSÉGE E TEKINTETBEN,
de többségi támogatás híján nem tudott sikert elérni.
A MEGSZAVAZOTT PAKTUM ÉRTELMÉBEN MAGYARORSZÁGOT ÉVENTE AKÁR 30 EZER MIGRÁNS BEFOGADÁSÁRA IS KÖTELEZHETIK, HA PEDIG ERRE NEM VAGYUNK HAJLANDÓAK, NAGYJÁBÓL 8 MILLIÓ FORINT BÜNTETÉST KELL FIZETNI MINDEN MIGRÁNS UTÁN.
Ez tehát összesen évi 250 milliárd forint büntetést is jelenthet.
Ráadásul a menekültügyi eljárások majdnem harmadát Magyarországon kell lefolytatni. Ennek oka, hogy a görögök és a bolgárok nem tartják számon az illegális bevándorlókat, így Brüsszel úgy tekintette, mintha nem is léteznének. Ráadásul olyan rövid időt – 12 hetet – szab az EU, ami alatt lehetetlen jogerős bírói döntést hozni a kiutasításról: vagyis, gyakorlatilag kötelezik Magyarországot a migránsok feltétel nélküli befogadására.
A 2015-ös migrációs válság kialakulása nem robbanásszerű jelenség volt, hanem a harmadik világ több térségében elhúzódó destabilizációs folyamatok következménye. A nyugati demokráciaexport szellemében kivitelezett intervenciós politika következtében instabil térségek jöttek létre, a korábban közel-keleti viszonylatban stabilnak számító Líbiában, Szíriában és Irakban is. Az így keletkezett regionális hatalmi vákuumot az Iszlám Állam Kalifátusa töltötte be – írja elemzésében a XXI. Század Intézet. Mindemellett az „arab tavasz" eseményei, Afganisztán és több közép-afrikai állam bukott államisága, illetve a globális klímaváltozás hatásai együttes erővel járultak hozzá a 2015-ös migrációs válság kialakulásához.
Az alábbi felvételen az látszódik, milyen volt a helyzet a röszkei határnál 2015-2016-ban:
Mindemellett az Angela Merkel német kancellár által meghirdetett Willkommenskultur (avagy az „üdvözlés kultúrája") tulajdonképpen egy meghívólevél volt a migránsok számára, akik ezt úgy értelmezték, hogy Európa felé szabad az út.
Míg Nyugat-Európa országai a bevándorlók befogadása mellett kardoskodtak – figyelmen kívül hagyva a nemzetbiztonsági kockázatokat –, addig Magyarország a kezdetektől fogva a migráció megfékezése mellett foglalt állást.
Magyarország kormánya nemzeti, konzervatív és szuverenista politikát folytat, ezáltal elítéli a társadalom és a kultúra homogenitását veszélyeztető kísérleteket.
A magyar társadalom túlnyomó többsége egyetért a kormány ezen törekvéseivel (ezt bizonyítják a nemzeti konzultációk, egy népszavazás és az országos választások eredményei), így a multikulturális társadalom kialakítását propagáló brüsszeli törekvések terméketlen talajra találnak Magyarországon.
A tömeges és illegális migráció elleni harc folyományaként Bulgária már 2014-ben határkerítést épített, amelynek kapcsán Orbán Viktor 2016 szeptemberi látogatása során úgy nyilatkozott, hogy Európa jövője nem Brüsszelben, hanem Európa szélén, a bolgár határon dől el.
Magyarország már ekkor hitet tett az Európai Unió külső határvédelmének fontossága mellett.
A rendkívüli bevándorlási nyomás megállítása érdekében Magyarország a déli határszakaszon kerítést épített, amivel szavatolta az Unió biztonságát is, ennek ellenére Magyarországot méltatlanul sok kritika érte. Franciaország akkori külügyminisztere, Laurent Fabius például azt nyilatkozta ekkoriban, hogy Magyarország „nem tartja tiszteletben a közös európai értékeket", amikor határzárat épít.
A válság 2015-ös tetőpontján Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnök egy kötelező betelepítési kvótában látta a megoldást, szerinte az ugyanis „gyors, határozott és átfogó" megoldást kínált volna a migrációs válságra.
Ezt az elképzelést a magyar kormány már a válság kezdetén határozottan elutasította. Juncker emiatt többször élesen kritizálta is hazánkat.
A migrációs válság ezen szakaszára jellemző volt, hogy Brüsszel nem definiálta a valóban háború elől védelmet kereső menekültek és a gazdasági indíttatásból Európába érkezők bevándorlók közötti különbségeket. 2015 májusában a Bizottság közleményt tett közzé, amelyben amellett érvelnek, hogy az
EU-nak állandó rendszerre van szüksége ahhoz, hogy megossza a nagyszámú menekülttel és menedékkérővel kapcsolatos felelősséget a tagállamok között.
Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott 2015-ös kötelező át- és betelepítési kvótahatározatot Magyarország mellett Csehország, Szlovákia és Románia is leszavazta, az akkor még jobboldali vezetésű finn kormány pedig tartózkodott a szavazáson.
Az alábbi összeállításban azt láthatják, hogy az Unió szerint az Európába érkező migránsok elosztását és a kiutasítottak visszaküldését uniós szinten kell szabályozni. Azokat az országokat pedig, amelyek ebből nem veszik ki a részüket, pénzbüntetéssel kell sújtani.
A bevándorláspárti erők nyomása ellenére Magyarország Szlovákiával közösen megtámadta a 2015-ös Tanács által hozott határozatot az Európai Bíróságon is, a keresetet azonban a luxemburgi székhelyű Bíróság 2017 szeptemberében teljes egészében elutasított.
Az EU föderális eltolódása a migrációs válság során ezáltal látványossá vált, hiszen rá akarták erőltetni a tagállamokra a bevándorlók befogadását, és alig vették figyelembe a tagállami álláspontokat, miközben a bevándorlás ügye valójában tagállami hatáskör.
Magyarország kormánya ezzel szemben a demokratikus döntéshozatal szellemében kezelte a kérdést: 2016-ban népszavazást kezdeményezett, amely során kikérte a választópolgárok véleményét.
A kormányzat elérte célját a kvótanépszavazással, hiszen
a voksolók elsöprő többségben, 98,36 százalékos arányban elutasították a bevándorlást.
Így Orbán Viktor Brüsszelben képviselt álláspontja 3,3 millió magyar választópolgár támogatását élvezte, ami azért is jelentősnek tekinthető, mert 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett kevesebben, összesen 3 millió 50 ezren szavaztak.
Frans Timmermans így bírálta a magyarokat 2019-ben, mert azok nem támogatják a bevándorlást:
2016 májusában Frans Timmermans az Európai Bizottság első alelnöke így fogalmazott:
többfrontos tevékenységet kell végezni a migráció jobb menedzselése érdekében, hogy a külső határainkat igazgatni tudjuk.
Tehát egy évvel a migrációs válság sokkja után a jogszabályok kezdeményezőjeként és az uniós szerződések őreként működő Európai Bizottság első alelnöke hitet tett a migráció menedzselése mellett, a jelenség megállítása helyett.
Mindennek ellenére már a válság első évében több olyan döntés is született Brüsszelben, amely visszaigazolta a magyar álláspont helyességét. Magyar szempontból sikerként volt elkönyvelhető többek között a Törökországgal kötött megállapodás, illetve a vallettai csúcstalálkozón az afrikai országokkal született szorosabb egyezség a bevándorlók hazaküldése és visszafogadása kapcsán. 2017 februárjában megállapodás született a Líbiával való együttműködés elősegítéséről, mivel a migránsok 90 százaléka innen indult át Európába. A Tanács a schengeni térség belső határellenőrzésének fenntartását javasolta Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia egyes szakaszain, februárban előbb három hónapos, majd májusban hat hónapos időtartamra.
Ezen intézkedések ismét a magyar kormány igazát bizonyították, de Brüsszel továbbra sem ismerte el ezt a tényt.
2017 novemberében a Tanács véglegesen elfogadta a határregisztrációs rendszert, amely a schengeni övezet külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok rögzítésére irányult. Ennek a rendszernek a célja a belső biztonság javulásának megteremtése, illetve a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele.
Brüsszel indirekt módon tehát ismételten alátámasztotta Magyarország azon álláspontját, hogy a schengeni külső határok és az EU tagállamai védelemre szorulnak a migrációs válság következtében beáramló ellenőrizetlen tömegekkel szemben.
Ennek ellenére, néhány nappal később az Európai Tanács egy bizottsági javaslat alapján kétéves áttelepítési és humanitárius befogadási terv elfogadását akarta ráerőszakolni a tagállamokra.
A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON!
