Parragh László, az MKIK elnöke a lapnak nyilatkozva elmnondta, hogy a kezdeményezés a kis- és közepes vállalatok körére vonatkozik, amelyek 2022 nyár végén és ősz elején az energiakrízis csúcsán kiszolgáltatottak lettek az akkorra csúcsosodó energiakrízisnek, valamint sok esetben az energiaszolgáltatóknak. „
Egyik pillanatról a másikra önhibájukon kívül kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. Sokáig ajánlatot se kaptak, aztán amikor mégis, brutális árakon szerződhettek az áramra és a gázra. Ha nem írják alá, akkor megszűnt volna a tevékenységük
– mondta Parragh László. Szerinte a nagyobb társaságoknak annyival könnyebb volt, hogy jobb kondíciókkal néztek szembe a kialakult helyzettel és rendelkezésükre álltak kapacitások az energiavásárlásaik átgondolt megtervezéséhez, ez azonban a kisebb vállalkozásoknál nem adott.
Az MKIK javaslata azt is tartalmazza, hogy a válalkozások a költségcsökkenést építsék be az áraikba és adják tovább a fogyasztóknak. Ezzel érdemben mérséklődnének a végfelhasználói árak, mindennek pedig jelentős hatása lehetne az infláció csökkentésére.
Összefogást és együttműködést javaslunk a gazdaság szereplőinek, aminek a társadalom is haszonélvezője lesz. Ennek a hatékonyságának az ellenőrzését és monitorozását a kamara magára vállalja. Szabadítsuk ki a cégeket a rossz rezsiszerződéseikből, de cserében azt kérjük, hogy a felszabadult pénzeket forgassák vissza a gazdaságba
– fogalmazott az MKIK elnöke.
A kormány alapvetően jogszabállyal nyúlhat bele ezekbe a megállapodásokba. Három lehetőség van:
• egyrészt – és ez a legvalószínűbb – azt vennék alapul, hogy a teljes működési költségen belül az energiaköltség milyen aránnyal van jelen. Meghúznának egy százalékos határt, ami fölött életbe lépne a kormányzati beavatkozás,
• Másrészt mérlegelhetik, hogy a kormányzati segítség bizonyos éves energiaszükséglet fölött járna,
• Harmadrészt ezeket kombinálva is megszülethet a jogszabály, akár ágazati/iparági kikötésekkel
A program kifejezetten a fix áras energiaszerződésekre vonatkozna, elsődlegesen az áramra.