Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A főtanácsadó úgy fogalmazott: kötelező kvóták alapján Brüsszel akarja szétosztani az illegális bevándorlók tömegét az uniós tagállamokba, amivel rákényszerítenék a nemzetállamokat "migránsgettók" létrehozására, ezt azonban
a magyar kormány a biztonság garantálása érdekében határozottan elutasítja.
Felidézte: az Európai Bizottság elnöke és a néppárti frakció vezetője nemrég még arról nyilatkozott, hogy a határokat őrizni kell, sőt akár a kerítésépítést is finanszírozni szükséges. Utóbb kiderült, "mindössze politikai nyilatkozatot tettek, vélhetően az egyre dühösebb európai lakosság megnyugtatására". Nem sokkal kinyilatkoztatásuk után ugyanis megjelent a migrációs paktumra vonatkozó elképzelés, amelyben már szó sincs a külső határok őrizetéről, ellenben
újra előkerült a kötelező kvóta, amelyet "a magyarországi baloldali pártok természetesen letagadtak, kitalációnak minősítettek".
Bakondi György kiemelte, hogy a migrációs paktum tervezetét nem az Európai Tanácsnak, nem az állam- és kormányfőknek nyújtották be, hanem a belügyminiszterek tanácsának. Húsz perccel a kezdés előtt kiosztották, és egy Európa jövőjét hosszú távon, alapvetően befolyásoló döntést villámgyorsan, többségi szavazattal elfogadtak. Természetesen Magyarország és Lengyelország ellene voksolt, négy ország pedig tartózkodott - hangsúlyozta.
Azt mondta, akkor lehet legális bevándorlásról beszélni, ha érvényes úti okmánnyal érkeznek az emberek. Vagy menedékjogot kérnek az érintettek, mielőtt a határt megközelítik, és a politikai menedékről szóló döntés birtokában jogszerűen lépik át a határt - ismertette a magyar álláspontot.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyeztetése során azonban kiderült, hogy nem a magyar álláspontot tekintik a migráció legalizálásának. Úgy gondolják, hogy ha egy hajón elindulnak embercsempészek által szervezett illegális bevándorlók, akkor kutatási-mentési tevékenységet kell folytatni, majd azonnal legalizálni a migránsok Európába érkezését.
A főtanácsadó szerint a brüsszeli migrációs tervek hatására akár 30 millió ember is azt gondolhatja Afrikában, hogy itt a nagyszerű alkalom Európába indulni. A brüsszeli legalizálás felmérhetetlenül veszélyezteti a közbiztonságot és a szociális ellátórendszert - jelentette ki.
A tagállamoknak 10-30 ezer ember elhelyezésére, ellátására képes, városnyi méretű "migránsgettókat" kellene létrehozniuk
. Közben pedig el kellene indítani a menekültügyi eljárásukat, amely ha 12 héten belül nem zárulna le, akkor be kellene őket léptetni az országba. Ugyanakkor a "gettóknak" nyitottaknak kellene lenniük, vagyis a menedékkérelmük elbírálására várók szabadon ki-be járhatnának - mutatta be az elsődleges következményeket Bakondi György.
Arra is rámutatott, hogy Magyarországon volt nemzeti konzultáció és népszavazás is a migráció ügyében: csaknem 3,4 millió állampolgár állt ki amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.
Ez nagyobb tömeg, mint a Fidesz szavazóbázisa, "tehát a magyarok nagy többsége ezt így gondolja". A kormány az alaptörvényben is rögzítette, hogy idegen népesség betelepítése ilyen módon nem lehetséges - idézte fel a főtanácsadó, hozzátéve: ha van egy láthatóan közveszélyt okozó uniós eljárás, és van egy az emberek által megerősített akarat, valamint alkotmányos tilalom, akkor "nyilvánvalóan nem tehet mást a magyar kormány, mint hogy nem fogadja el a brüsszeli döntést a kötelező kvótákról, és elzárkózik attól, hogy olyan körülmények alakuljanak ki Magyarországon is, amelyeknek számos elrettentő példáját látjuk Nyugat-Európában".
