Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
– Mik az új pedagógus-életpályamodell legfontosabb elemei?
– Az új pedagógus-életpályát szabályozó törvény önálló életpályát biztosít a tanároknak,
megteremti a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű béremelés alapját, bevezeti a pedagógusoknak a heti fix 24 tanóraszámot, illetve 46 napról 50 napra emeli a szabadság mértékét. Magyarországon messze jobb a tanár-diák arány, mint az EU-ban, és a pedagógusképzés továbbra is népszerű.
Az új pedagógus-életpálya törvény lépéseket tesz előre minden olyan területen, ahol általában minden európai ország, így Magyarország oktatási rendszere is problémákkal néz szembe: ilyen az oktatás minőségének javítása, a béremelés, a fiatalok pedagóguspályán tartása, a rugalmasabb rendszer, az óraszámcsökkentés, az adminisztratív terhek csökkentése, a társadalmi különbségek csökkentése az oktatás által. Az új életpálya és a béremelés vonzóbbá teheti a pedagóguspályán maradást és a pedagóguspálya választását.
– Miként változik az új törvénnyel a pedagógusok bérezése?
– Minden szülő azt szeretné, hogy a gyereke a lehető legjobb minőségű oktatást kapja. Az ország versenyképessége szempontjából is elengedhetetlen, hogy az oktatás jól teljesítsen. Ezért fontos, hogy az új törvény megszünteti az eddigi 114 formális besorolási fokozatot, és ehelyett a teljesítményalapú bérezést vezeti be. Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, aki jobban motiválja őket, aki több energiát tesz a tanításba, az jobban is fog keresni. Százezres mértékben kereshet majd többet az a pedagógus, aki az átlagon felüli figyelemmel neveli a rá bízott gyerekeket.
Mostantól kevésbé számít a papír, és
többet számít a tanév során a gyerekekre fordított figyelem.
Bízunk benne, ez segít még inkább kihozni a legjobbat pedagógusokból és az iskolákból. Ez a gyerekek, a szülők és az ország érdeke is.
– Elegendő a pedagógusok száma Magyarországon?
– A tanár-diák arány mutatja meg talán a legjobban, hogy kevés vagy elegendő számú a tanár. Ez azt mutatja, hogy egy tanárra hány diák jut. Ha az Eurostat segítségével kitekintünk az EU tagállamaira, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a 8. legjobb a tanár-diák arány. Olaszországgal és Portugáliával vagyunk egy szinten. Míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban átlagosan 12,1 diák. A miénknél rosszabb a helyzet Lengyelországban, Litvániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Spanyolországban, Lettországban, Dániában, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Németországban, Írországban, Romániában, Szlovákiában, Franciaországban és Hollandiában. Ráadásul nálunk a tendencia is javuló, mert bő tíz év alatt 0,8-at javítottunk.
– Mi a véleménye a baloldali vádakról, miszerint tanárhiány van hazánkban?
– Az a baloldal beszél pedagógushiányról, amelyik az IMF javaslatára 15 ezer pedagógust tett az utcára egyetlen tanév alatt. Európa minden országában egyre központibb kérdés a tanárutánpótlás. Ezért fontos, hogy az új életpályatörvény kiiktatja azokat az elemeket, amelyek kötelezően büntették a fiatalokat a bérek meghatározásakor. Így most a legnagyobb béremelésre a pályakezdők számíthatnak. Ez azért fontos, mert a friss diplomásokat így könnyebb lesz pályán tartani, kevesebben mennek el az első öt évben. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a pedagóguspálya továbbra is népszerű a pályaválasztók körében: huszonegy éve, 2002-ben 3872 hallgatót vettek fel állami ösztöndíjas pedagógusképzésre, tizenegy éve, 2012-ben 5112-t, 2022-ben pedig 6734-et.
– Nem alakult ki felmondási hullám a tanárok között?
– A felmondások számában nem volt érzékelhető semmilyen változás a korábbi évekhez képest sem a tanév végén, sem a nyári szünetben. Természetszerű, hogy a pedagógusok javarészt nyáron váltanak munkahelyet, és nem a tanév közben. Az előző nyári szünetek során mintegy kilencezren távoztak az iskolájukból, de a többség még a szünet alatt elhelyezkedett egy másik iskolában. Volt, aki az új tanév elején kezdett, így például az előző tanév első hónapjaiban mintegy négyezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusbesorolással rendelkezők száma. Emellett az évről évre csökkenő gyereklétszám mellett a fő munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog.
A baloldal az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésénél is azzal riogatott, hogy nem lesz egészségügyi dolgozó, mert tömegesen fel fognak mondani, akkor is hazudtak. Az egészségügyi dolgozók tovább dolgoznak egy jobb jogviszonyban, és emelkedik a bérük. Most a pedagógusok kapnak önálló hivatásrendi jogviszonyt, amellyel az ő megbecsülésük is nő.
– Mikor teljesülhet az ígért béremelés?
– Ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz. A magyar baloldal és Brüsszel mondvacsinált okokkal akadályozta meg, hogy a most lezárult tanévben már pénzüknél legyenek a magyar pedagógusok.
Az igazságügyi reform kapcsán minden kért jogszabály hatályba lépett, ez egy szupermérföldkő, semmi érdemi akadálya nem lenne a nagyobb emelés folyósításának.
Költségvetési forrásból 10-10 százalékos emelést megvalósítunk, de több mint a dupláját szeretnénk az uniós források felhasználásával. Brüsszel nyolcszázmilliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak.
– Megjegyzendő, hogy a baloldal bevallottan azért dolgozik Brüsszelben, hogy ne kapja meg hazánk a neki járó EU-s forrásokat.
– Aljas, amit művelnek. Havi öt-hat millióért ők azért verik az asztalt Brüsszelben, hogy egy magyar pedagógus ne kaphasson 800 ezer forintot. A baloldal a pedagógusbér-emelés kapcsán már rég elvesztette a hitelét. Egyrészt, amikor kormányoztak, akkor válságkezelésre hivatkozással elvettek egyhavi bért minden pedagógustól 2008–2009-ben. Másrészt most pont ők akadályozzák a béremelés forrásához való hozzáférést. Ilyen csúfságot még a világ nem látott, hogy egy politikus – kisstílű politikai érdekből – a pedagógusok nagyobb arányú béremelése ellen dolgozzon.
– Államtitkárként kiemelten foglalkozik a migráció és a határvédelem helyzetével is. Milyen következményekkel járna, ha Brüsszelnek sikerülne ráerőltetni a tagállamokra a migránskvóta tervét?
– Láttuk az elmúlt hetekben Franciaországban, hogy mi lesz abból, ha a migrációt szabadjára engedik. Magyarországon senki nem szeretne arra felkelni, mint Franciaországban az emberek, hogy egyik napról a másikra felgyújtották az autóját és több ezer boltot kifosztottak. Ha kontroll nélkül engednek bevándorlótársadalommá válni egyes országokat, akkor az ilyen állapotokat idézhet elő. A magyar határnál rendszeresen lövöldöznek a migránsok. Mi meg akarjuk őrizni azt a biztonságot, ami Magyarországon van. Éppen ezért ellenezzük az illegális migrációt, és nem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy kívülről mondják meg nekünk, hogy kikkel éljünk együtt. Hárommillió-háromszázezren azt mondták, hogy erről csak a magyar emberek dönthetnek. Ezt a jogkört nem adjuk át sem Brüsszelnek, sem másoknak.
Minket a magyar emberek véleménye kötelez, és aki demokrata, az nem engedi ki a migrációról való döntés lehetőségét Magyarország kezéből.
